Kép: Pixabay

A Fruitveb, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Alma Terméktanács) közös közleménye szerint, a kidolgozás alatt lévő új vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT 2) alapján fennáll a veszélye annak, hogy a felszín alatti vizek védelme miatt nem, vagy csak korlátozottan lehet majd öntözni a zöldség-gyümölcs termelési területek jelentős részét. Hozzátették, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) ültetvénytelepítési pályázatainak felhívása is komoly korlátokat állít az öntözött területeket növelő beruházások támogatása elé, amit elfogadhatatlannak tartanak.

A két terméktanács vezetői szerint a stratégia célja a termelés 50 százalékos növelése és ezzel mintegy 100 ezer új munkahely megteremtése az elkövetkezendő 5-10 évben. A dokumentum aláírói szerint ennek egyik alapvető feltétele az öntözés fejlesztése, mivel professzionális szintű, versenyképes zöldség-gyümölcs termesztés csak így végezhető.

Az állásfoglalásában azt is hangsúlyozták, egyetértenek minden, a környezet és a természet védelmére irányuló racionális intézkedéssel, de nem tartják megengedhetőnek, hogy - az Európai Unióra való hivatkozással - felesleges és túlszigorított, a termelőket ellehetetlenítő intézkedések szülessenek a vízgyűjtő gazdálkodási tervben. A két szerveződés egyeztetéseket tart szükségesnek a szakmai szervezetek bevonásával, aminek eredményeként mind a termelői érdekek, mind pedig a hazai vízbázisok megfelelő védelme érvényesülhet majd.

Elengedhetetlen a vízkészletek védelme

Pedig ha valamire, akkor a vízkészleteinkre nagyon kellene ügyelnünk. Riasztó adat, hogy a legújabb eredmények szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai állapotban. A Duna és nagyobb mellékfolyói egykori ártereiknek mintegy 80 százalékát elveszítették, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült a folyószabályozások miatt.(A folyóban évtizedek alatt óriási mennyiségű szemét gyűlt fel.)

Az egészséges vizes élőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ember számára kulcsfontosságú ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek. ugyanis világszerte fenyegető méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása. Az ENSZ becslései szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen a vízfelhasználás 70 %-át az agrárium fogyasztja el.

Nem a víz a gond, hanem az eső

A hazai mezőgazdaság számára nem a víz hiánya, inkább a szélsőséges eloszlású csapadék jelenti a problémát. A globális felmelegedés hatásaként az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a hőmérsékletingadozás mértéke, ami megnöveli a csapadékszegény időszakok számát és hosszát. Az 5 millió hektárt meghaladó mezőgazdasági területből azonban csupán 70-80 ezer hektár az öntözött terület nagysága. Pedig a szakszerű öntözéssel elérhető hozamnövekedés még a nagyobb költségráfordítás mellett is hatékonyabbá teszi a növénytermesztést, így tehát gazdasági szempontból is kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarország számára az öntözéses mezőgazdaság fejlesztésében. Ezt figyelembe véve kell a hazai öntözést és vízgazdálkodást úgy megoldani, fejleszteni, hogy közben a vízkészletek felhasználása gazdaságosan, fenntartható módon történjen.