Kockázati tőke cikkek
Kipörög a JEREMIE – de mi lesz utána?
A JEREMIE-alapok 2015 decemberéig fektethetnek be tőkét hazai kis- és középvállalkozásokba, elősegítve azok különböző fázisú növekedését. Az év végi befektetési határidő azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak már nem kell számolni újabb finanszírozási programokkal.
A magyar, vagy a román startup a rizikósabb?
A kelet-közép-európai régiót országonként, országrészenként eltérő, több szempontból is különböző piacok, eltérő beállítottságú, potenciállal rendelkező vállalkozások alkotják. A befektetőknek tehát nem árt jól ismerni az adott piacot, ahol tőkét terveznek kihelyezni – írja a Széchenyi Tőkealap blogja.
Milyen appra lehet sok pénzt kérni?
Elképesztő tempóban bővül a globális alkalmazáspiac, nem véletlen, hogy a tőkebefektetők egyik legkedveltebb szektoráról van szó. Bár egyelőre még a mobiljátékok termelik a legnagyobb bevételt, a kevésbé kiszámítható modell miatt a piac várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fog helyezni a nem-játék alapú applikációkra, illetve az elsősorban a vállalatokat célzó fejlesztésekre.
Már látszik a Jeremie-hatás
2015 első negyedéve során 26 kockázatitőke-befektetés zárult le eredményesen, amelyek 4,4 milliárd forintos összértéke 56 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében szereplő adatok szerint. A Jeremie kifutása várhatóan további emelkedést is hoz.
Pénzszűke jön a bőség után?
Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.
Többet hozhat a dizájn mint a technológia
Egy dizájn projekt akár jobb pénzügyi mutatókkal is rendelkezhet, mint egy technológiai innováció - ezt már a kockázati tőke befektetők is látják. Egy iparág sikere kulturális elfogadottság, tőke és üzleti kompetenciák kérdése - de első lépés a magas minőségű termék.
Hol vannak a jövő aranybányái?
Sokat nyer az a tőkebefektető, aki elsőként talál rá egy ígéretes, magas növekedési potenciállal bíró startupra vagy vállalatra, és meg is tud egyezni a tulajdonosokkal, de még többet, ha ez a startup olyan területen tevékenykedik, ami új a maga nemében – írja a Széchenyi Tőkealap.
A versenyképességet nem adják ingyen
A digitális transzformáció korában az új gazdasági és működési modelleknek való megfelelés folyamatos nyomás alatt tartja a vállalatokat, a versenyképességet nem adják ingyen. Mérettől és tevékenységtől függetlenül a folyamatos innováció elvárás az életben maradáshoz és nem egy lehetőség. Digitális transzformáció, ipar 4.0, dolgok internete, startup ökoszisztéma, kockázati befektetések, globális piac, szoftverexport – az IVSZ Vállalati Innovációs konferencia előadói ezeket a területeket tűzközelből látják és a mindennapi kihívásaikból értik, hogy komolyan kell venni a változásokat.
Ősszel kelendőbbek a cégek
Az idei első negyedévben világszerte 1513 közepes méretű összeolvadási és felvásárlási (M&A) tranzakciót hajtottak végre, összesen 133 milliárd dollár értékben. A piac teljesítménye az előző év hasonló időszakához képest volumenben 19, míg összértékben 12 százalékkal marad el – közölte a BDO Magyarország.
A szenvedély a nyerő a befektetőknél
A befektetők elsősorban a nemzetközi piacot megcélzó kezdeményezéseket keresik, az egyik legfontosabb szempontjuk pedig, hogy milyen szenvedélyesen hisz a cégvezető a vállalkozása sikerében – figyelmeztetnek a HVCA szakértői.
Startupok az új Ptk. hatálya alatt – Ördög a részletekben!
A startupok gyakran pénzügyi befektetőre vannak utalva, azaz üzleti angyal vagy kockázati tőke bevonására. E kooperáció klasszikusan Joint Venture formában valósul meg, amely vállalkozás mindkét partner win-win helyzetben való hitén alapul. A sikeres együttműködés záloga a startupos szerződés-csomag - a felek erőpozícióját visszatükröző, de valahol kiegyensúlyozott és legfőképpen jogilag megbízható – kialakítása. E jogi „fékeket és egyensúlyokat” a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. meglehetősen felkavarta, emiatt finomhangolásra lehet igény. Szakértőnk segít.
Egyre bizakodóbbak a befektetők
A Deloitte által a közép-európai intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetők körében végzett legfrissebb befektetői bizalmi index felmérés szerint a befektetők egyre bizakodóbbak, hosszabb pesszimista időszak után a térség gazdasági kilátásai ismét derűsek. A tőkegyűjtési kedv soha nem volt még ilyen magas.
Így faragnak rá a befektetővel a magyar startupok
A legtöbb hazai befektető a magyar startupok többségi tulajdonát kéri a tőkéért cserébe, csakhogy így éppen azt ölik meg a cégben, amely az egész kezdeményezést létrehozta: az alapító motivációját.
Hazai startupot vett a Szilícium-völgyi óriás
Újabb magyar cég indult el a világsiker felé a Jeremie-alapoknak köszönhetően. A Santa Clara, Kalifornia központú Hortonworks megvásárolta a magyar adatspecialista SequenceIQ-t.
Mire NE kérjünk pénzt a fogyasztótól?
Habár a közösségi finanszírozással olyan projektek is forráshoz juthatnak, amelyek túl kiforratlanok a banki, vagy kockázati tőke finanszírozáshoz, ennek a pénzszerzési formának is érdemes megtanulni a csínját-bínját.
Most kell rohamozni a befektetőket
Még bőven van kockázati tőkeforrás azoknak a vállalkozásoknak, akik befektetőt keresnek, azonban egyre fogy az idejük. Most kell megrohamozni a befektetőket, hogy az év végéig sikerüljön lezárni az üzletet. Szakértők segítségével mutatunk néhány szempontot, kinek érdemes befektetőt keresnie és mire ügyeljen a tárgyalások alatt.
A válásra komolyan készülni kell
Még bőségesen elérhető kockázati tőke a vállalkozásoknak a magyar piacon, aki most lép jó feltételekkel szerezhet befektetőt. Azonban már a befektető belépésénél érdemes végiggondolni, mi lesz, amikor a tőke kiszáll.
Ömölhet a pénz a magyar piacra
Soha nem látott mennyiségű tőkeforrás érkezhet a magyar piacra, mivel az egységes európai tőkepiac már nem csak távoli cél, az Európai Bizottság komolyan belevetette magát a témába, és úgy tűnik, hogy egyre nagyobb esély van a terv megvalósulására.
Tőkehiány jöhet a mostani forrásbőség után
Igazi gazdaságélénkítő hatása a JEREMIE-programoknak akkor lesz, ha a jövőben is folytatódhatnak. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve szükség van a program sarokköveinek részleges újragondolására és a jelenlegi piaci viszonyokhoz történő igazítására is. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az elmúlt öt év tapasztalatainak ismeretében erre tett koncepcionális javaslatokat.
Ötvenmilliárd keresi gazdáját – és nem találja
Ötvenmilliárd forint keresi gazdáját – és nem találja. Ennyi pénz ragadt be még az idén a Jeremie alapokba, és hiába keresi meg az alapkezelőket több ezer magyar vállalkozás, ha már a felkészülésnél nem teszik meg a szükséges lépéseket, amelyekből bemutatjuk a legfontosabbakat!
Milyen cégeket szeretnek igazán a befektetők?
Erős év végi hajrával sikeres évet zárt a hazai kockázati- és magántőkepiac, de még bőven van kihelyezni való pénz. A befektetések 73 százaléka két szektorba áramlott.
Így búcsúzzunk szépen
A kockázati befektető néhány év után a legjobb cégből is kiszáll, hiszen ez volt a befektetés célja. Íme néhány példa, hogyan valósulhat meg az exit, illetve néhány gyakorlati tanács, mire figyeljünk, miként szerződjünk a befektetővel úgy, hogy az ne akadályozza a majdani továbblépést.
Kinek éri meg félreértékelni egy vállalatot?
Amikor a cég vagy egy része eladásra kerül, ugyanannyira fontos a pontos vételár meghatározása, mint egy lakás- vagy használtautó-eladásnál. Minél pontosabban sikerül meghatározni a vállalat értékét, annál kisebb rá az esély, hogy valamelyik fél a későbbiekben rosszul jár.
Az érett is lehet vonzó
Mitől válik vonzó befektetési célponttá egy vállalkozás? Mi a különbség egy startup és egy érett vállalkozás között befektetési szempontból? A hiedelmekkel ellentétben az érett vállalkozások számára is jó lehetőség lehet a kockázati tőke.
Idén is a tech cégeket keresik a befektetők
Az idei évben visszaeshet a vállalatfelvásárlások piaca, de itthon a JEREMIE-alapok kifutása miatt megnövekedhet a kockázati tőkekihelyezések volumene. A befektetők leginkább az innovatív kis techcégeket, startupokat keresik.
Ha nincs bolt, jó lesz a netről is?
2015. március 15-től az üzletek döntő többségének tilos lesz a vasárnapi nyitva tartás. pedig a lakosság körében a vasárnapi vásárlás eddig népszerű időtöltésnek számított hagyományos értelemben is. Mi lesz most velük?
Hogyan csökkentheti a kockázatot a tőkebefektető?
A brókerbotrány miatt megroppant a befektetők bizalma, ezért várhatóan többen fordulnak a kockázati tőkebefektetések felé, hiszen amíg a külső hatásokra inkább csak reagálni lehet, mint befolyásolni azokat, addig például a cég döntéseire a nyilvános term sheetben meghatározott jogainak köszönhetően a befektető is hatással tud lenni.
Kockázati tőke: minden jó, ha a vége jó, de mikor jó?
A tőkebefektetések esetében is érvényesnek tekinthető a közhely: minden jó, ha a vége jó. A befektető és a vállalkozás végső közös célja a sikeres exit, függetlenül a befektetési időszak alatt tapasztalható esetleges hullámvölgyektől. De mit is értünk sikeres exit alatt?
Ismert cégnek szívesebben adnak pénzt
Egy széles körben ismert vállalat kétségkívül megmozgatja a befektetők fantáziáját. Sokan arról álmodnak, hogy ők lesznek azok, akik tőkéjükkel elindíthatnak egy már neves céget a világsiker felé, és övék lesz az év befektetői sztorija.
Ott a pénz, de nincs kinek adni
Idén, méghozzá az első félévben érdemes lépnie azoknak a cégeknek, amelyek kockázati tőkével fejlesztenék tovább vállalkozásukat – figyelmeztettek a szakértők a Piac&Profit által szervezett konferencián. Jelentős forrás érhető el még ugyanis az idén a Jeremie és a Magvető alapokból.
A Jeremie alapok adták meg a kezdőrúgást a kockázati tőkének
Kulcsszerepe volt a hazai kockázati tőke iparág fejlődésében a 2010-től meghirdetett JEREMIE programoknak. A piac mára jórészt a nemzetközi iparági sztenderdek szerint működik – derül ki az MNB elemzéséből.
Ha Budapest startup-főváros, a vidék micsoda?
Egy tanulmány Budapestet is besorolta azon hat európai város közé, amelyek a legígéretesebb és legösztönzőbb helyszínei lehetnek egy európai startupnak. Ám befektetői szemmel érdemes vidéken is körülnézni, mert bőven lehet találni alkalmas célpontokat.
Nem csak startupot keres a kockázati tőke
Milyen különbséget látnak a kockázati tőkések egy startup és egy piacon régóta működő vállalkozás között? Van-e visszaút, ha kiderül a befektetés nem hozta be a hozzá fűzött reményeket? Detrekői Lászlóval, a Portfolion Kockázati Tőkealap Zrt. által kezelt Fordulat Tőkealap befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Hogyan szerezzünk befektetőt?
Több pénz és jobb feltételek várhatják 2015 első félévében a befektetést kereső vállalkozásokat, de a tudatos felkészülés továbbra is elengedhetetlen. Mit kérhet, és mit kaphat alapvetően a befektetőktől egy vállalkozás?
Vonzza a pénzt a kreatív ipar, de miért?
Bár a kreatív szektort kevésbé sorolják a tőkebefektetők fő célpontjai közé, több kutatás is azt támasztja alá, hogy évek óta, a gazdasági válság ellenére is folyamatosan bővülő, a szó szoros értelmében vett önálló iparágról van szó. Erre a tényre pedig már a kockázatitőke-piac is egyre inkább épít. De miért is kezd egyre népszerűbbé válni a szektor az üzleti világ szemében?
Nem minden befektetőt „csak” a profit hajt
A kockázatitőke-befektetők elsődleges célja, hogy befektetésükkel értéket növeljenek egy vállalatban. A stratégiai tőkebefektetők ettől eltérően nem az 5-7 éves időszak végén ígérkező sikert várják, hanem a vállalat hosszú távú sikerébe invesztálnak.
Kinek kell a tehén, ha olcsón kapja a tejet?
A közép-kelet-európai régióban a kockázati tőkebefektetések esetében a stratégiai befektetők felé történő cégértékesítés a legvalószínűbb exit út. Ők egy partnerség után kevéssé fognak felvásárlásban gondolkodni, hiszen „minek vennék meg a tehenet, ha a tejet is megkaphatják, olcsóbban”.
A stratégiai befektető az exit egyik legjobb módja – ha időben találunk egyet
Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exit út a Közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.
Mennyit kérjünk a befektetőtől?
A befektetőknél csak olyan összegű tőkeigénnyel érdemes kopogtatni, amely a növekedési célok elérését hatékonyan segíti. Ennek megfelelően nem a minél nagyobb összeg lebeg a befektető szeme előtt, hanem a vállalati célok sikeres megvalósítása.
Mi véd meg, ha a tőke kiszáll?
Bár a tőkebefektetések sok esetben tervezett időtávra szólnak, külső körülmények hatására vagy az egyik fél indokolt kezdeményezésére akár korábban is vége lehet a cégtulajdonosokkal való partnerségnek.
Amikor a tőke kiszáll…
A kockázati befektetések esetén is előfordulhat, hogy a befektető a tervezettnél hamarabb kiszáll a beruházásból. Sok vállalkozás hamar ki tudja vásárolni a befektetőt, de az is előfordul, hogy a beruházó kénytelen búcsút inteni a cégnek.
Aki crowdfundingban megállja a helyét, befektetőt is talál
Egyre inkább beindul a közösségi finanszírozás modellje Magyarországon is. Ugyan nálunk nehezebb összekalapozni az induláshoz szükséges pénzt, a közösségi támogatás mégis nagy előny lehet a vállalkozások számára.
Felpörgőben a kockázati tőkebefektetések
Csaknem kétszer akkora összegű kockázati tőkét fektettek be a vállalkozásokba az idei év második negyedévében, mint január és március között. A fellendülést a javuló üzleti klíma és a Jeremie-alapok húzzák.
Kezdő vállalkozás: az 5 leggyakoribb tévhit
A startup cég induló tőkéjének összegyűjtéséről minden kezdő vállalkozónak más elképzelései vannak. Van, aki a kezdő vállalkozóknak kiírt pályázattól várja a cég beindulását, mások kockázati tőkében hisznek, de gyakran megesik, hogy az ötletből nem lesz vállalkozás sem, mert a tulajdonosok úgy tartják, a saját tőkéjük gyakorlatilag semmire se lenne elég. Íme az 5 leggyakoribb tévhit, ami egy induló cég kudarcát jelentheti.
"Hozomra" egy induló cég sem kap tőkét
Mitől lesznek kivitelezhetőek az új cégek tervei? Milyen tárgyi és személyi biztosítékokról kell gondoskodniuk ahhoz, hogy tőkét vonhassanak be, akár úgy is, hogy eszközeik és eddigi eredményeik ezt egyelőre nem képesek alátámasztani? Mire figyeljen oda egy új vállalkozás ahhoz, hogy egy befektető minél előbb tőkebefogadásra érettnek tekintse?
A hitel, vagy a kockázati tőke éri meg jobban?
Ha egy vállalkozásnak tőkére van szüksége, több lehetőséget is mérlegelhet, a bankokhoz is fordulhat hitelért, vagy befektetőt kereshet, amelyik kockázati tőkével „száll be” a vállalkozásba. De vajon melyik éri meg jobban?
Aggasztó jelek a Jeremie-programban
Mennyi idő után kell bevételhez jutnia egy kockázati tőkét igénylő vállalatnak? A jelek szerint nálunk nem sürget a tatár, a Jeremie-program első részében befektetőt szerző vállalatok fele alig termelt még bevételt.
Kockázati tőke: válaszok a leggyakoribb kérdésekre
Gyakran elhangzik, hogy tőkekínálati forradalom zajlik Magyarországon, ám még mindig sok vállalkozó számára fehér folt a kockázati tőke, a Jeremie alapok működése. Ezért a leggyakoribb felmerülő kérdésekre most elolvashatja a válaszokat!