Aki crowdfundingban megállja a helyét, befektetőt is talál

Egyre inkább beindul a közösségi finanszírozás modellje Magyarországon is. Ugyan nálunk nehezebb összekalapozni az induláshoz szükséges pénzt, a közösségi támogatás mégis nagy előny lehet a vállalkozások számára.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Sok kicsivel, sokra mehetünk - Kép: SXC

Egy egyedi, sikerre ítélt ötletre épülő vállalkozás sok tőkebefektető fantáziáját megmozgatja. Vállalkozó szellemű fiatalok piaci rést látnak egy területen, és minden követ megmozgatnak, hogy saját ötletükkel betömjék azt. Így jutnak el előbb-utóbb egy olyan befektetőhöz, aki részesülni szeretne a várható sikerből. Ha meg tudnak egyezni a feltételekben (befektetés mértéke, tulajdonrészek aránya, elvárt hozam, futamidő, egyes felek jogai…), a befektető pénzzel támogatja az ötletet, illetve a vállalkozást. A befektetés előkészítése hetekbe, hónapokba telik, és mivel a befektető nyereséggel szeretne kiszállni az ötletből, alaposan meg akarja ismerni az alapítókat és az üzleti tervet. Ellenkező esetben hatalmas összeget bukhat egyetlen döntéssel. (Pontosan ezért "hozomra" egy cég sem kap tőkét!)

A crowdfunding viszont egészen másképp működik, a közösség, vagyis a magánszemélyek számára is nyitott befektetési lehetőség épp a befektetői oldal kockázatát csökkenti. Az ötlet sikeres megvalósításához szükséges összeg egyetlen (vagy társbefektetések esetén néhány) befektető helyett ugyanis sok magánbefektető kisebb befektetéséből jön össze, így pedig egyenként jóval kevesebbet lehet rajta bukni, olykor csupán pár tíz vagy száz dollárt. Viszont az esély erre annál nagyobb. A „befektetők” csupán egy kivonatot, egy leírást, egy lelkes ötletgazdát látnak, viszont míg a felkészült tőkebefektető átlátja az üzleti tervben foglalt tételeket, egy nem szakmabeli magánszemélynek a teljesítendő számokról már annál kisebb fogalma lehet - írta a Széchenyi Tőkealap blogjának legfrissebb bejegyzése.

A közösségi finanszírozás tehát még jóval a seed fázis előtt validálja az ötletet: ha a leendő vásárlók fantáziát látnak benne, akkor még az ötlet fázisban hajlandók pénzt áldozni rá és ettől jobb visszajelzés nincs a piacon. Ráadásul ebben a fázisban még egy tőkebefektető számára túl kockázatot, túl friss az ötlet és jó eséllyel nem áll szóba velünk.

Beindulóban itthon a közösségi finanszírozás
Ha a leendő fogyasztók látnak fantáziát egy termékben, akkor adjanak pénzt is rá – lehetőségeikhez mérten. Ezen alapul a közösségi finanszírozás, melynek életképességét milliárdos projektek bizonyítják külföldön, de itthon is alakul a siker.
Amellett, hogy több külföldi crowdfunding oldal is lehetőséget nyújt Magyarországról kezdeményezett regisztrációra, akadnak hazai kezdeményezések is (induljbe.hu, osszedobjuk.hu). Bár olvashatunk sikersztorikról, a befektetési igények jelentős része nem valósul meg. Ennek pedig több oka is van. Egyrészt a befektetői piactól függetlenül sokkal kisebb a potenciális közösségi finanszírozók köre, már csak a lakosság méretéből kifolyólag is. Az USA több mint 300 milliós lakossága többmilliós potenciális befektetőt jelent, ugyanakkor Magyarországon mintegy 10 millió ember él.

Másrészt a két ország gazdasági ereje és fejlettségi szintje között is jelentős különbség van, így nehezebb itthon olyan embert találni, aki könnyedén válik meg többezer forinttól egy jó ötlet kedvéért. Harmadrészt pedig a modell nagyfokú bizalmat követel meg. Azáltal, hogy a befektető nincs tisztában az üzleti tervvel, nem lehet biztos abban, hogy a pénzét teljes mértékben az előzetesen ígértek szerint használják fel. Magyarországon pedig még nem alakult ki az a szükséges mértékű bizalmi szint, amely egy ilyen modellt gördülékennyé és sikeressé tud tenni. Negyedik, de talán általános nehézség, hogy a magyar kockázati tőkepiac jóval fiatalabb a tengerentúli vagy nyugat-európai társainál, így nem alakult ki az ilyen típusú finanszírozáshoz kapcsolódó tudás és információs bázis.

Bár a magyarországi kockázatitőke-piacon megfér a közösségi finanszírozás a tőkealapok és magánbefektetők mellett, nem jelent komoly konkurenciát utóbbiak számára. A lehetőséggel elsősorban azoknak érdemes próbálkozniuk, akiknek kisebb összeg is elegendő tervük megvalósítására, és nem kívánnak tulajdonrészt eladni vállalkozásukból. A komolyabb tőkeforrást igénylő cégek egyelőre még nem tekinthetnek elsődleges lehetőségként a crowdfundingra.

Egyvalamire azonban még a fenti oknál is jobb egy jól sikerült közösségi finanszírozási kampány: hitelesebbé válik a potenciális befektető előtt egy projekt, ha előtte egy crowfunding oldalon pénzt, tapasztalatot és véleményeket gyűjtött a projektgazda. Ezek az oldalak segítik a termék validációját, hasznos visszajelzéseket is kaphatunk. Jó esetben pedig pénzt a fejlesztésre.

Oszd meg és uralkodj!
A közösségi hálóknak köszönhetően mára bármit bárkivel megoszthatunk a világon. Ez egyrészt a túlfogyasztás korszakának végét jelentheti, sokak számára viszont a túlélés eszköze lehet. A megosztás gazdasága megváltoztathatja a világot.

Véleményvezér

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.
Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo