A kormány meghosszabbította a Széchenyi Tőkebefektetési Alap futamidejét és 8 milliárd forinttal megemelte annak tőkéjét, valamint döntött két új tőkealap indításáról, amelyek közép-magyarországi és határmenti vállalkozások fejlesztését segítik szeptembertől.

A tőkebefektetőket nem több száz oldalas üzleti tervekkel lehet elcsábítani, legelőször egy rövid, legfeljebb egyoldalas összefoglalót készítsünk, hogy felkeltsük a figyelmüket. A Széchenyi Tőkealap segítségével megmutatjuk, mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell ebben!

A Samsung célja, hogy befektető legyen a holnap legnagyobb milliárd dolláros bizniszeiben, melyek innovatív, áttörést hozó technológiákat fejlesztenek, elsősorban a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság terén. 2016-ban annyira felpörgött a kockázati tőkebefektetés Európában, hogy arra 2007 óta nem volt példa.

Erdei Sándor egyszemélyes tanácsadói vállalkozásból fejlesztette fel a ma több mint háromszáztíz főt foglalkoztató, komplex üzleti infrastruktúrát, vállalati és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint kockázati tőkét nyújtó DBH-csoportot húsz év alatt. A gyökerek Debrecenbe és Hollandiába vezetnek, méghozzá az önkormányzatokhoz.

Az enyhülő befektetői étvágy ellenére továbbra is vonzók a fintech-befektetések – derül ki a KPMG friss, The Pulse of Fintech című negyedéves elemzéséből. Bár a január-márciusi időszakban a fintech befektetések globális volumene 4,5 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra csökkent, és mérséklődött a szektor tranzakciós aktivitása, a kockázati tőke jelenléte továbbra is jelentős.

Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) várhatóan 2018 és 2020 között fog kilépni portfóliócégeinek többségéből, miután jellemzően 3-7 éves befektetési időszakban tőkével, valamint szakmailag támogatta a cégek fejlődését, bővülését. Az üzleti tevékenységét 2011-ben elindító kockázati tőkealap tevékenysége 2014 és 2016 között volt a legaktívabb, ekkor két és fél év alatt több mint 60 befektetést hajtott végre.

Összesen több mint hatvanmilliárd forintnyi új kockázati tőkeforrás nyílik meg jövőre. Több új program is indul, de a Széchenyi Tőkealapkezelő programját is meghosszabbítják 2030-ig.

Továbbra is kivárás jellemzi a cégfelvásárlásokat a közép-kelet európai régióban. 2016 harmadik negyedévében mindössze 45 üzlet köttetett, 2,3 Mrd USD értékben az 500 millió dollár alatti, úgynevezett közepes méretű tranzakciók területén. Ez 43%-os visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest; ezzel az elmúlt 8 év legalacsonyabb teljesítményét nyújtva. Az országokon belüli akvizíciók domináltak, de csökkent a magántőke befektetések volumene – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország.

Megjelent 30 milliárd forintos keretösszeggel a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.

A Jeremie-programok kifutásával nemhogy csökkenni fog a kockázati tőkebefektetések és a felvásárlások piaca, hanem éppen fellendülésre számítanak a szakemberek. A befektetők közül kiemelkednek a német vállalatok, amelyek hatalmas tőkét halmoztak fel – és szüntelenül keresik a megfelelő célpontokat, amelyekbe befektethetik a pénzüket – hangzott el a HVCA rendezvényén.

A startup cégeket létrehozó vállalkozók gondolkodásának nagy hibája, hogy mindig angyaltőkében és kockázati tőkében gondolkodnak. Csakhogy ők mindig túl nagy részesedést fognak kérni a cégből, és a lehető legnagyobb haszonnal akarnak kiszállni belőle, minél hamarabb. Emellett gyakran hiányzik a professzionális mentorálás, ami egy fiatal vállalatnál az egyik legfontosabb dolog. Másfajta tőkeforrásokat javasol az amerikai Quinnipiac University professzora, Norman Gray, aki arra tanítja diákjait, hogy piacosítani, kommercializálni kell a jó ötleteket.

Amennyiben a vállalkozások befektetőket szeretnének találni fejlesztéseik és projektjeik megvalósításához, különböző életszakaszaikban a kockázati tőkepiac különböző szegmenseiben kell keresgélniük – egy klasszikus tőkebefektető például nem fog ötleteket finanszírozni, ahogy a széleskörű nemzetközi piacra lépést sem egy akcelerátortól kell várni. Hogy a tőkebefektetés-kereséssel időt spóroljanak, és ne kopogtassanak feleslegesen egy-egy piaci szereplőnél, érdemes tájékozódni arról, hogy jelenleg kikkel társulhatnak. Míg a magyar piac alakulását nagyrészt a klasszikus kockázatitőke-befektetők határozzák meg, manapság az inkubátorok mellett az üzleti angyalok is egyre nagyobb szerepet kapnak a tőkepiacon.

A Deloitte kockázati tőke bizalmi felmérése szerint a Brexit egyértelműen csorbította a befektetői bizalmat, azonban az elkövetkező időszak befektetői piaca növekvő tranzakciókkal és új ügyletekkel tud tovább erősödni. A kis megingás „győzteseinek” befektetői szempontból egyértelműen a startupok bizonyulnak.

Mit keresnek egy startupban a magyarországi befektetők, milyen problémákkal küzdenek ezek a vállalkozások és milyen kilátásaik vannak? Az idén 25 éves Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) által szervezett beszélgetésen hat, már sikeresnek mondható, több éve működő hazai startup vezetője osztotta meg velünk tapasztalatait.

A kockázati tőke bevonásában gondolkodó kkv-k többsége a cégben kisebbségi tulajdonban lévő, a működésbe inkább stratégiai szinten bevonódó befektetőt választana tulajdonostársként, és fontos szempont számukra, hogy a kilépés feltételi rugalmasak legyenek.

A befektetői pénzek túlnyomó része még mindig az ígéretes technológiai startupokba áramlik, az elmúlt negyedévben a kihelyezések csaknem nyolcvan százaléka az ebben a fázisban lévő cégekbe történt – derült ki a HVCA negyedéves jelentéséből.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program eddig is megcímkézett 30 milliárd forintos forrásából állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására, illetve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére - derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából.

Az első negyedévben 26 vállalkozás részesült 3, 8 milliárd forint összértékben kockázati tőkéből az alapkezelők befektetéseiből Magyarországon. A befektetett tőke 83 százaléka startup fázisban lévő vállalkozásokhoz került – derült ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentéséből.

Az NHP és a Jeremie-program kifutásával sem maradnak forrás nélkül a beruházni kívánó magyar cégek. Minden eddiginél több uniós forrás érkezik hazánkba, a kockázati befektetők sem tűnnek el, és a tőzsdén is érdemes körülnéznie a magyar kkv-knak – mondták el a szakértők a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

Ha fejben hogy tartjuk, hogy az alábbi közvélekedések hamis mítoszok, elkerülhetünk néhány zsákutcába futást, amikor cégünknek próbálunk tőkét szerezni.

2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez "szinte teljesült", a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?

A Jeremie-alapok kifutásával illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre

Újabb öt vállalkozó csatlakozott a startup cégekbe befektető kockázati tőketársasághoz, a Power Angels Zrt.-hez, amelynek törzstőkéje ezáltal nagyjából duplájára, közel félmilliárd forintra nőtt.

Nem egyedi jelenség a világban startup túlburjánzás – mondja Turcsán Tamás a The Connect East Incubator alapítója. Ezt inkább pozitív dolognak kell értékelni, hiszen ez a vállalkozói attitűd erősödését hozza magával. A bukások pedig a tapasztalatokat erősítik, amelyeket később bárhol hasznosíthatnak a startupperek.

Az elmúlt évek mesterséges táplálása miatt túlburjánzott itthon a startup világ - mondja Oszkó Péter az OXO Labs akcelerátor vezetője. Most az a kérdés, a Jeremie után az ökoszisztéma fejlődésére és tisztulására lesz-e finanszírozási képesség. A startup celebség önmagában még nem siker - a pénz az - véli a szakember.

A Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. 31 milliárd forinttal magántőke-alapot indított. A zártkörű Metis magántőkealapba a 10 éves futamidő alatt magyar szakmai befektetők helyezik el a 31 milliárd forintos jegyzett tőkét, fejenként minimum 100 ezer euró összegben.

A stratégiai befektetők aktívan pásztázzák a piacot, hogy megtalálják a legmagasabb hozammal kecsegtető, illetve a legnagyobb nemzetközi sikerre esélyes projekteket, ám nem minden tőkepiaci szereplő szerzi így partnereit. A kockázati alapok konkrét vállalkozásokat nem keresnek meg tőkebefektetési ajánlattal. Megmutatjuk, miért.

A régiónk előkelő helyen szerepel a nemzetközi vállalatfelvásárlások listáján, hazánkban a kipörgő Jeremie-alapok miatt megnövekedhet a befektetők aktivitása és az is érdekes, ami a magyar médiapiacon zajlik.

Várhatóan az év második felében beszűkül a Jeremie alapok tevékenysége, de magántőkéből folytatják tevékenységüket az alapkezelők. Tavaly a befektetések háromnegyede az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.

Legalább 10 millió eurós támogatást oszt szét a Publicis reklám- és PR-multi 90 startupcég között, melyeket egy évig mentorálna is. Hogy miért? Mert szüksége van az innovatív ötletekre.

Musk sértőnek talált egy beszólást a neten és tett róla, hogy aki posztolta, ne vehessen többé Tesla autót. Nem érdekelte, hogy az illető nem egyszerű fogyasztó, hanem kockázati tőkés.

Habár az elmúlt években igazi tőkeforradalom volt Magyarországon és a vállalati hitelekhez is olcsón lehetett hozzájutni, akár befektető bevonásában, akár hitel felvételében gondolkodunk, fontos, hogy pénzügyeink egyenesben legyenek az idén. Ehhez adunk most öt tanácsot.

Bármelyik startupban ott rejlik a lehetőség, hogy az Uberhez, vagy a Prezihez hasonló sikert érjen el, de minden évben vannak bizonyos területek, amelyek népszerűbbek a befektetők szemében és könnyebben jutnak tőkéhez is. Mutatjuk idén mik számítanak divatosnak.

Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni

Kisgyerekes családoknak készít játékos eszközöket a mindennapokban előforduló, problémás élethelyzetekre a magyar Plukkido tervezőcsapat. Olyan hétköznapi dolgokra kell gondolnunk, mint amilyen például a hiszti, az állandó ellenkezés, a reggeli indulás, a testvérek közötti civakodás vagy a testvérféltékenység. Szereztek tapasztalatot bürokráciában, kockázati tőkésekkel és sok más területen, jövőre pedig már külföldi piacra lépnek - egyelőre önerőből. Inspiráló sikersztori, hasznos tanulságokkal.

Több száz eladó ígéretes magyar cég jelenhet meg az elkövetkező időszakban a piacon, ami az eladási ár csökkenéséhez is vezethet. De vannak jelek, ami miatt mégis megérheti az elkövetkező időszakban piacra dobni a cégünket – véli Horgos Lénárd, a HVCA elnökségi tagja.

Az EVCA (Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület) legfrissebb statisztikája szerint 2014-ben összesen 1,47 milliárd euró tőke áramlott a közép-kelet-európai régió magántőke alapjaiba – több mint háromszor annyi, mint 2013-ban - melynek legnagyobb része, 80%-a ún. buyout alapokhoz került. A tőkeáramlás is egyértelműen azt mutatja, hogy a magántőke alapok is cégfelvásárlásokat terveznek az elkövetkező időkben, melyhez vélhetően már most megkezdik a potenciális célpontok, vállalkozások feltérképezését, beazonosítását.

Egyre több olyan kreatívipari vállalkozó van Magyarországon, aki a kockázati tőkét komoly alternatívaként látja cége növekedésének finanszírozásához. Néhány kritikus döntésre azonban már a folyamat elején fel kell készülniük: ilyen az üzleti terv esetleges újraértékelése, a menedzsment változtatásának képessége, vagy a nemzetközi piacokra való kilépés személyi előfeltételeinek kezelése.

Megjelent a startupok ökoszisztémájáról felállított legfrissebb 20-as ranglista, amely öt szempont alapján rangsorolja a startupok legfőbb bölcsőinek számító nagyvárosokat. A listán számos észak- és dél-amerikai, európai, ázsiai és ausztrál startup-központ is megtalálható. Az élen az észak-amerikai nagyvárosok vannak többségben, az ötödik Tel Avivot négy is megelőzi. Budapest számos vonzó tulajdonsága ellenére egyelőre nem fért fel a listára. Vajon miben kell még fejlődnie fővárosunknak, hogy helyet kapjon a legnagyobbak között?

Az Európai Bizottság elindította a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervet, amely segít abban, hogy 2019-re létrejöjjön a 28 uniós tagállam egységes tőkepiaca, ami növelheti és diverzifikálhatná az európai vállalkozások finanszírozási forrásait.

Ugyan az olyan globális problémák, mint a fokozódó menekültválság, Kína visszaesett gazdasági növekedése, vagy Görögország eurózónából való potenciális kilépése negatívan hatottak a befektetők bizalmára. Ennek ellenére a ténylegesen megvalósult befektetések száma emelkedik, a startupok pedig minden eddiginél versenyképesebbek. Ezek a Deloitte közép-európai kockázati tőkebefektetők körében lebonyolított felmérésének legfontosabb megállapításai.

A "world-positive" szót használják a világjobbító vállalkozások megnevezésére manapság. Olyan kockázati tőke alap is létezik Amerikában, amely ezek finanszírozására koncentrál.

A kockázatitőke-befektetések felpörgésére lehet számítani a JEREMIE-alapok kifutásával. Most már nemcsak az új cégek remélhetnek forrást, de a pénzek fele még mindig a startupokhoz áramlik – derül ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015 második negyedéves jelentéséből.

Ma már több hazai kreatívipari befektetés is van a piacon, így már kaphatunk egy bizonyos képet arról, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak azon vállalkozások, amelyek kockázati tőkére támaszkodva szeretnének előrébb jutni a piacon.

A negyedik legjelentősebb szereplő volt Magyarország a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon 2014-ben, az összes régióbeli kockázati- és magántőke befektetés értékének 13%-a, mintegy 170 millió euró került hazánkban befektetésre. Az eredmény az év végén kipörgő JEREMIE alapoknak is köszönhető.

A JEREMIE-pénzek többsége végül valószínűleg gazdára talál annak ellenére, hogy pár hónappal ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium még 28–30 milliárd forint elkölthető összegről beszélt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a program sikeres volt. Bizonyos projektekről kiderülhet, hogy nem a szabályoknak megfelelően jutottak a sokmilliós forráshoz, és azt sem tudjuk, hogy hány projektcég fogja végül megtermelni az alap által elvárt hozamot. Mindezek ellenére a hazai startup-világ felpezsdült, és ez önmagában véve nagyon pozitív. A következő egy-két évben pedig az is kiderül, hogy Magyarország felkerülhet-e a világ stratup-térképére.

A céges átvilágítások évről évre számos olyan hibát tárnak fel, amelyek nem csupán a vállalat eredményeire vannak hatással, de a középtávú működés sikerességét is jelentősen befolyásolhatják. A Széchenyi Tőkealap segítségével bemutatjuk a leggyakrabban előfordulókat.