A Széchenyi Tőkebefektetési Alap a jövőben új területekre terjeszti ki tevékenységét, és az eddiginél jóval magasabb összeggel gazdálkodhat. A 2011-ben 14 milliárd forint - 85 százalékban uniós, 15 százalékban költségvetési - forrásból elindított SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap uniós forrásból, futamidejét tíz évvel - 2030. december 14-ig - meghosszabbítják, és a kivásárlásokból származó forrásokat újra felhasználhatja.
Emellett 8-8 milliárd forint tőkével létrejött két új tőkealap, az Irinyi Kockázati Tőkealap I. és az Irinyi II., az első a konvergencia régiókban, vagyis a vidéki Magyarországon támogatja az ipar-és a technológiafejlesztést, a másik a közép-magyarországi régióban.
A kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenésének elősegítésére is létrejött egy alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. A tőzsdei megjelenés segít a kkv-knak abban, hogy a tőkepiacról vonjanak be forrást, és hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez. A BÉT új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az NGM között tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne életet lehelni a magyar tőkepiacba, ennek egyik ága az európai uniós források felhasználása. A tőzsde kiadványa szerint 50-100 olyan vállalkozás lehet, amelyek reálisan elindulhatnak a tőzsdére lépés útján.
Ugyancsak 20 milliárd forint tőkével létrehoznak egy alapot a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére is Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap öt év alatt 91 cégbe fektetett be átlagosan 140 millió - összesen mintegy 13 milliárd - forintot, amelyhez a legtöbb esetben privát tőke is járult. Az SZTA eddig 21 befektetésből szállt ki, az exitek 80 százaléka a tőke megtérülésén túl hozamot is termelt - mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Csuhaj V. Imre elmondta, a 2011. június 1-jén indult SZTA első befektetési periódusa 2016. december 31-vel zárul. „Soha nem léptük túl a 49 százalékos részesedésen, ha baj volt, akkor sem. Csak olyan cégbe szálltunk be, amely transzparens volt, vagy megteremthető volt az átlátható működés feltételrendszere” – hangsúlyozta a vezérigazgató. Az SZTA más alapkezelőkhöz hasonlóan tőkeinjekció mellett üzleti-pénzügyi tanácsadással is segíti a cégeket, kontrollálják, hogy vissza nem térítendő támogatást mikor és milyen feltételekkel vegyenek igénybe. Az elvárt hozamot az alap valamennyi befektetési döntésnél egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozzák meg.
Kitért arra is, hogy diverzifikált portfólió kialakítására törekedtek, az ipar, egészségipar, a divat, dizájn, kézműipar, víz, szennyvíz, környezetgazdálkodás, informatika területén egyaránt befektettek. Idén 23 új tranzakció, részben pótlólagos finanszírozás volt, és 13 exit lesz, utóbbiakból 11 végleges, 2 pedig részleges kiszállás. A következő időszakot az intenzív exitálás jellemzi majd. „A sikeres exittel visszaérkezett tőkét vissza lehet majd forgatni” - mondta.
