Az elmúlt években hatalmas változások történtek a startupvilágban. Míg húsz éve startupokkal leginkább Amerikában, azon belül is a Szilícium-völgyben és Bostonban találkozhattunk, mára már kiterjedt globális startup-ökoszisztémáról beszélhetünk. A gazdasági és társadalmi szerkezetek jelentős mértékű átalakulásának köszönhetően az egyes ökoszisztémák összekapcsolódnak, és a startupoknak egyre nagyobb esélye nyílik nemzetközi céljaik teljesítésére.
A listán szereplő városokban például tavaly 95 százalékkal nőttek a kockázatitőke-befektetések 2013-hoz képest, a legnagyobb arányban az indiai Bangalore-ban, Bostonban és Amszterdamban. Emellett a sikeres exitek száma 2013-ról 2014-re 81 százalékkal nőtt, ezek 60 százaléka felvásárlás, ugyanekkora arányban pedig tőzsdei bevezetés (IPO) volt. A legnagyobb arányú növekedés a Szilícium-völgyben, Londonban és Berlinben volt – közölte a Széchenyi Tőkealap legfrissebb blogbejegyzése.
A lista összeállításának öt szempontja közé a teljesítmény, a finanszírozás, a piaci kiterjedtség, a tehetséggondozás és a startupos tapasztalat került. Ezek alapján a legnagyobb mértékben New York, Austin, Bangalore, Szingapúr, Berlin és Chicago lépett előre, de több város rosszabb helyezést ért el 2012-höz képest, többek között Vancouver, Toronto, Sydney és Seattle. Három új szereplő is felkerült a listára: Austin, Amszterdam és Montreal.
A lista együttműködő partnerünk, a Bitport.hu által készített táblázatban megtekinthető!
De azt a kérdést is feltehetnénk, hogy hol vannak a kelet-európai városok? Összesen öt európai város került fel a listára, és például olyan, startupok számára vonzó, virágzó városok is hiányoznak, mint Barcelona, Helsinki vagy Tallinn. Fontos kiemelni, hogy nem arról van szó, hogy a régióban, illetve Budapesten ne lennének innovatív ötletek. Ahhoz viszont, hogy a fiatalok komoly alternatívának lássák vállalkozás alapítását, illetve hogy tehetséges külföldi szakemberek költözzenek Budapestre hasonló célokkal, szükséges a megfelelő környezet, többek között a kedvező jogi feltételek, a különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, az egyszerű adózási és adminisztrációs rendszer, az inkubációt, akcelerációt segítő állami projektek vagy a megfelelő, gyakorlati oktatás biztosítása is.
Természetesen Budapest nagyon messze van a Szilícium-völgytől, de egyáltalán nem kell azzá válnia. Remek példa erre az 1,3 millió fős Észtország, amely 25 éve rosszabb helyzetből indult, mint Magyarország, mára viszont Európában az első, a világon pedig a második helyen áll az egy főre jutó startupok száma alapján. Tallinn sikerességének kulcsa, hogy magukévá tették a fejlett országok hozzáállását, az állami szféra például tehetséges szakemberek felvételével, illetve az állami szervezetek technológiai fejlettségének biztosításával is támogatja a piacot. A befektetés pedig elsősorban azért éri meg az államnak, mert a sikeres, gyakran külföldre is kitelepedő startupoknak köszönhetően a kint felhalmozott tudás a kitanult szakemberek révén visszajut a gazdaságba. Márpedig a sikeres magyar startupok arról tesznek tanúbizonyságot, hogy számos tehetséget lehet találni itthon is. Kulcsfontosságú kérdés viszont, hogy kapnak-e itthon elegendő támogatást, lehetőséget, hogy tudásukat kamatoztassák.
