Csak pénz akarnak a befektetőtől a magyar cégek?

A kockázati tőke bevonásában gondolkodó kkv-k többsége a cégben kisebbségi tulajdonban lévő, a működésbe inkább stratégiai szinten bevonódó befektetőt választana tulajdonostársként, és fontos szempont számukra, hogy a kilépés feltételi rugalmasak legyenek.

2016. szeptember 16.

Piac&Profit

A tőkebefektetővel való együttműködés feltételeinek teljes körű megismerhetősége, az átlátható és kiszámítható tőkebefektetési folyamat, a reális és teljesíthető feltételek és hozamelvárások, valamint a tervezhető és rugalmas feltételek szerint alakuló kilépés a befektetési időszak végén; ezek a legfontosabb szempontok a növekedésüket kockázati tőkéből finanszírozni kívánó kis- és középvállalkozások számára a megfelelő tőkebefektető keresésekor.

A megkérdezettek 84 százaléka számára fontos, hogy a befektető kisebbségi tulajdonban maradjon a vállalkozásban. 71 százalékuk inkább stratégiai szintű bevonódást vár el a tulajdonostárstól, mint operatívat. A cégek szerint a tőkebefektetéseknek mind a termékfejlesztést, mind a piacbővülést finanszírozniuk kell, de utóbbit többen preferálták a megkérdezettek közül. A válaszadók 78 százaléka szerint fontos, hogy egy tőkebefektető megfeleljen a versenyszféra sztenderdjeinek, negyedük szerint pedig az állami sztenderdek figyelembe vétele is fontos.

A kkv-k túlnyomó többsége fontosnak tartja a szakmai-üzleti szempontok érvényesülését és a gyorsaságot a tőkebevonásról való döntésnél, az objektív szempontok szerint történő cégátvilágítást, a tőkebefektető felelősségvállalását a tőkebevonások eredményességéért, valamint hogy a tőkebefektetések növeljék a hitelfelvétel és a pályázatok elnyerésének esélyét – derült ki a Széchenyi Tőkealap által készített felmérésből.

Honnan lesz pénz a nagy ugráshoz?

Az NHP és a Jeremie-program kifutásával sem maradnak forrás nélkül a beruházni kívánó magyar cégek. Minden eddiginél több uniós forrás érkezik hazánkba, a kockázati befektetők sem tűnnek el, és a tőzsdén is érdemes körülnéznie a magyar kkv-knak – mondták el a szakértők a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

„Ahhoz, hogy egy tőkeprogram hatékonyan és célszerűen működjön, fontos látni a hazai kkv-kör elvárásait és igényeit. Ma Magyarországon több ezer olyan vállalkozás van, amely kockázati tőke megfelelő felhasználásával növekedési pályára állítható, azonban ezek nem homogén kört alkotnak. A cégek képességei, céljai és lehetőségei különböző tőkekonstrukciók kialakítását teszik szükségessé” – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.

„Ezért is könyveljük el fontos sikerként, hogy kezdeti tőkekonstrukciónkat az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján olyan továbbiakkal tudtuk kiegészíteni, amelyek a fiatal vállalkozások számára biztosít 100-200 millió forint értékű tőkeforrást, és amelyek a magántőke nagyarányú mozgósítását is lehetővé tették” – hangsúlyozta.

De mit keres egy befektető egy cégben?

„Egy jó sztorit, jó piacot,és egy jó csapatot” – összegezte Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján. A szakember szerint 2016-ban – és várhatóan jövőre – elsősorban az ICT, a biotechnológiai és gyógyászati technológiai cégeket keresik a befektetők. (Hogy mit még, arról itt olvashat bővebben.) Fontos elemként kiemelte, hogy mindenképpen az innovatív, piaci előnyt jelentő megoldásokat keresik – de azért a jövedelmezőség maradt a legfontosabb szempont. „Viszont, ha nem ismerjük a tőkepiac játékszabályait, ha nem tudjuk, hogy melyik befektetőtől mennyit kérjünk, akkor nincs is értelme befektetőt keresnünk” – mondta Horgos Lénárd.