Nem csak Magyarország korlátozza a stratégiai cégekben való külföldi tulajdonszerzést.

A kockázati tőke bevonásában gondolkodó kkv-k többsége a cégben kisebbségi tulajdonban lévő, a működésbe inkább stratégiai szinten bevonódó befektetőt választana tulajdonostársként, és fontos szempont számukra, hogy a kilépés feltételi rugalmasak legyenek.

Magyarországon is folynak licitek a vonzó felvásárlási célpontokért. De először itthon érdemes szert tenni jelentős befektetőkre, mielőtt külföldi vevőre kacsingatnának a vállalkozások.

Továbbra is a stratégiai befektetők dominálnak a hazai cégfelvásárlások piacán, azonban jelentősen megnőtt a határon belüli tranzakciók aránya, egyre több a magyar befektető. A családi vállalkozások körében azonban kisebb eladási hullámra lehet számítani az elkövetkezendő években.

A legtöbb vállalati összeolvadás és felvásárlás idén is az IT-, a technológiai és az energiaszektorban várható Magyarországon, ugyanakkor a piac értéknövekedéséhez ebben az évben a pénzügyi szektor ügyletei is jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Az elkövetkezendő években pedig várhatóan az autóiparban számíthatunk majd nagyobb befektetői aktivitásra – derül ki a DLA Piper Horváth és Társai Jogi Iroda piaci prognózisából.

A körülmények és az idő jelenleg a befektetőknek és a vevőknek dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat, így viszonylag olcsón juthatunk prosperáló cégekhez - hívta fel a figyelmet Kalocsai Zsolt az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója.

Több száz eladó ígéretes magyar cég jelenhet meg az elkövetkező időszakban a piacon, ami az eladási ár csökkenéséhez is vezethet. De vannak jelek, ami miatt mégis megérheti az elkövetkező időszakban piacra dobni a cégünket – véli Horgos Lénárd, a HVCA elnökségi tagja.

Az EVCA (Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület) legfrissebb statisztikája szerint 2014-ben összesen 1,47 milliárd euró tőke áramlott a közép-kelet-európai régió magántőke alapjaiba – több mint háromszor annyi, mint 2013-ban - melynek legnagyobb része, 80%-a ún. buyout alapokhoz került. A tőkeáramlás is egyértelműen azt mutatja, hogy a magántőke alapok is cégfelvásárlásokat terveznek az elkövetkező időkben, melyhez vélhetően már most megkezdik a potenciális célpontok, vállalkozások feltérképezését, beazonosítását.

A közép-kelet-európai régióban a kockázati tőkebefektetések esetében a stratégiai befektetők felé történő cégértékesítés a legvalószínűbb exit út. Ők egy partnerség után kevéssé fognak felvásárlásban gondolkodni, hiszen „minek vennék meg a tehenet, ha a tejet is megkaphatják, olcsóbban”.

Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exit út a Közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet. A kockázatkezelés ugyan az utóbbi években a nagyobb magyar cégeknél is a működés részévé vált, de még messze nem annyira tudatos, mint kellene.

Egyre kevesebb az olyan cég, amely azonnal, minden szempontból megfelel a befektetési alapoknak. Bár látszik az elmúlt évek fejlődése, még van teendő, hogy a kkv-k igazán befektető vonzóvá váljanak. Ami igazán fontos az a transzparens működés és, hogy jól látszódjanak a kilépési pontok.

A banki finanszírozás beszűkülésével felértékelődött a tőkebefektetések szerepe. Bár a JEREMIE program hatására a kockázati tőkebefektetések nagy nyilvánosságot kapnak, a vállalkozások számára nem ez az egyetlen lehetőség tőkebevonás terén. Magyarországon ritkán hallani stratégiai befektetésről, pedig a lehetőség nálunk is adott lenne. Sőt, egy külföldi szakmai befektető számára a kelet-európai piac még mindig hordoz lehetőségeket.