Vállalati kockázatkezelés: jóval tudatosabb is lehetne

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet. A kockázatkezelés ugyan az utóbbi években a nagyobb magyar cégeknél is a működés részévé vált, de még messze nem annyira tudatos, mint kellene.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem leég tudatos a kockázatkezelés - Kép: Pixabay

A vállalatok csaknem felének továbbra sincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, derült ki az ING Bank és a Corvinus Egyetem közös felméréséből.  A gazdasági válság és a piaci folyamatok kiszámíthatatlansága a magyar nagyvállalatokat is a kockázatkezelés fejlesztésére sarkallta, jelentős részüknél már külön erre szakosodott részleg értékeli ki és kezeli a vállalat működését befolyásoló piaci rizikókat. Az előrelépés ellenére sok azonban még a tennivaló, bizonyította be az ING Bank ügyfélkörében elvégzett felmérés. „Kiderült, hogy az aktív kockázatkezelési tevékenység ellenére a válaszadók 45 százalékának nincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, ahol pedig volt, ott a többség (85 százalék) nem vette például figyelembe annak kialakításánál a versenytárs hasonló célt szolgáló stratégiáját” – összegezte az egyik fontos tanulságot a vállalati kockázatkezelést felmérő kutatást készítő Dömötör Barbara, a Corvinus Egyetem tudományos segédmunkatársa.

Kiemelte, hogy míg a kidolgozott stratégiák 55 százalékánál az eredmény ingadozásának csökkentése volt a vállalat célja, 45 százalékánál az elvárások között szerepelt az eredmény maximalizálása is. A kockázatok közül pedig a válaszadók a devizaárfolyam ingadozását emelték ki, amely ellen 86 százalékuk kötött megfelelő fedezeti ügyletet. Míg azonban a határidős árfolyam-megállapodásokat mindegyik nagyvállalat használta, opciós ügyletet vagy egyéb összetett megoldást, csak 21-24 százalékuk választott.

Emelkedtek a nemfizetési kockázatok
Számos vállalat kénytelen volt alakítani az elmúlt években kockázatkezelési folyamatán, mivel a nemfizetési kockázatok jelentősen megemelkedtek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nem fizető banki hitelállomány ma Magyarországon 20,6 százalék, azaz minden 5. banki hitelt rosszul fizetnek.
„Az, hogy egy vállalat a minél jobb eredmény elérését is a kockázatkezelés céljai közé sorolja önmagában nem negatív, de egy stratégiának csak különleges esetekben lehet célja a spekuláció” – értékelte a felmérés eredményét Kálmán Zoltán, az ING Bank Treasury Sales üzletágának vezetője, aki ebben az esetben kulcskérdésnek tekinti a tudatosságot.  Ha egy cég felvállalja, hogy a piaci kockázatok vállalásából szeretne pénzügyi eredményhez jutni, akkor erről menedzsment szintű döntésnek kell lennie, és a cég felépítésében külön részlegnek, kereskedési vezetőnek kell ezzel foglalkoznia.  Ellenkező esetben a vállalat alaptevékenységétől idegen piaci kockázatokat ki kell vinni a cégből. Tapasztalatai szerint azonban ez a tudatosság sokszor hiányzik a nagyvállalati kockázatkezelésből.

A tudatosság hiányára utal Kálmán Zoltán szerint az is, hogy miközben a fedezeti ügylet eredményességét a kockázatkezelési stratégiával rendelkezők majd fele elvárta, kevesen alkalmazták az ebben nagy szerepet játszó devizaopciókat. Holott egy devizaopciós ügylettel nemcsak kiszűrhetők a vállalat számára kedvezőtlen árfolyam- vagy kamatláb elmozdulások, de segítségükkel a kedvező irányú elmozdulásból is részesedni lehet. Tanulságosnak tartotta azt is, hogy miközben szinte mindegyik vállalatnak volt kamatlábkockázatnak kitett pozíciója, a válaszadóknak csak 20 százaléka kezelte ezt a kockázatot. Véleménye szerint ebben a devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos szélesebb körű ismeretek mellett szerepet játszhat az is, hogy a pénzügyi vezetők  – a válság ellenére is – inkább rövid távon terveznek, s az elmúlt években tapasztalt folyamatos kamatesést tapasztalva is sokan dönthetnek úgy, hogy nincs szükség a kamatláb-kockázat fedezésére, holott éppen ez teremtene lehetőséget arra, hogy ezt az alacsony kamatszintet fedezeti ügyletekkel hosszabb távra is rögzítsék.

A tudatos tervezés nem luxus
Nincs stratégiai tervezés, sem utódlás sem egyéb területen a hazai kkv-knál – ez derült ki a CIB Stafétabot kutatásából. A cégvezetők azonban viszonylag realistábbak lettek, nem a folyamatos növekedést, csak a cég stabil működését és a vevők megtartását látják az igazi sikernek.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo