Vállalati kockázatkezelés: jóval tudatosabb is lehetne

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet. A kockázatkezelés ugyan az utóbbi években a nagyobb magyar cégeknél is a működés részévé vált, de még messze nem annyira tudatos, mint kellene.

Nem leég tudatos a kockázatkezelés - Kép: Pixabay

A vállalatok csaknem felének továbbra sincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, derült ki az ING Bank és a Corvinus Egyetem közös felméréséből.  A gazdasági válság és a piaci folyamatok kiszámíthatatlansága a magyar nagyvállalatokat is a kockázatkezelés fejlesztésére sarkallta, jelentős részüknél már külön erre szakosodott részleg értékeli ki és kezeli a vállalat működését befolyásoló piaci rizikókat. Az előrelépés ellenére sok azonban még a tennivaló, bizonyította be az ING Bank ügyfélkörében elvégzett felmérés. „Kiderült, hogy az aktív kockázatkezelési tevékenység ellenére a válaszadók 45 százalékának nincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, ahol pedig volt, ott a többség (85 százalék) nem vette például figyelembe annak kialakításánál a versenytárs hasonló célt szolgáló stratégiáját” – összegezte az egyik fontos tanulságot a vállalati kockázatkezelést felmérő kutatást készítő Dömötör Barbara, a Corvinus Egyetem tudományos segédmunkatársa.

Kiemelte, hogy míg a kidolgozott stratégiák 55 százalékánál az eredmény ingadozásának csökkentése volt a vállalat célja, 45 százalékánál az elvárások között szerepelt az eredmény maximalizálása is. A kockázatok közül pedig a válaszadók a devizaárfolyam ingadozását emelték ki, amely ellen 86 százalékuk kötött megfelelő fedezeti ügyletet. Míg azonban a határidős árfolyam-megállapodásokat mindegyik nagyvállalat használta, opciós ügyletet vagy egyéb összetett megoldást, csak 21-24 százalékuk választott.

Emelkedtek a nemfizetési kockázatok
Számos vállalat kénytelen volt alakítani az elmúlt években kockázatkezelési folyamatán, mivel a nemfizetési kockázatok jelentősen megemelkedtek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nem fizető banki hitelállomány ma Magyarországon 20,6 százalék, azaz minden 5. banki hitelt rosszul fizetnek.
„Az, hogy egy vállalat a minél jobb eredmény elérését is a kockázatkezelés céljai közé sorolja önmagában nem negatív, de egy stratégiának csak különleges esetekben lehet célja a spekuláció” – értékelte a felmérés eredményét Kálmán Zoltán, az ING Bank Treasury Sales üzletágának vezetője, aki ebben az esetben kulcskérdésnek tekinti a tudatosságot.  Ha egy cég felvállalja, hogy a piaci kockázatok vállalásából szeretne pénzügyi eredményhez jutni, akkor erről menedzsment szintű döntésnek kell lennie, és a cég felépítésében külön részlegnek, kereskedési vezetőnek kell ezzel foglalkoznia.  Ellenkező esetben a vállalat alaptevékenységétől idegen piaci kockázatokat ki kell vinni a cégből. Tapasztalatai szerint azonban ez a tudatosság sokszor hiányzik a nagyvállalati kockázatkezelésből.

A tudatosság hiányára utal Kálmán Zoltán szerint az is, hogy miközben a fedezeti ügylet eredményességét a kockázatkezelési stratégiával rendelkezők majd fele elvárta, kevesen alkalmazták az ebben nagy szerepet játszó devizaopciókat. Holott egy devizaopciós ügylettel nemcsak kiszűrhetők a vállalat számára kedvezőtlen árfolyam- vagy kamatláb elmozdulások, de segítségükkel a kedvező irányú elmozdulásból is részesedni lehet. Tanulságosnak tartotta azt is, hogy miközben szinte mindegyik vállalatnak volt kamatlábkockázatnak kitett pozíciója, a válaszadóknak csak 20 százaléka kezelte ezt a kockázatot. Véleménye szerint ebben a devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos szélesebb körű ismeretek mellett szerepet játszhat az is, hogy a pénzügyi vezetők  – a válság ellenére is – inkább rövid távon terveznek, s az elmúlt években tapasztalt folyamatos kamatesést tapasztalva is sokan dönthetnek úgy, hogy nincs szükség a kamatláb-kockázat fedezésére, holott éppen ez teremtene lehetőséget arra, hogy ezt az alacsony kamatszintet fedezeti ügyletekkel hosszabb távra is rögzítsék.

A tudatos tervezés nem luxus
Nincs stratégiai tervezés, sem utódlás sem egyéb területen a hazai kkv-knál – ez derült ki a CIB Stafétabot kutatásából. A cégvezetők azonban viszonylag realistábbak lettek, nem a folyamatos növekedést, csak a cég stabil működését és a vevők megtartását látják az igazi sikernek.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo