Startupokat keres a Samsung tőkealapja

A Samsung célja, hogy befektető legyen a holnap legnagyobb milliárd dolláros bizniszeiben, melyek innovatív, áttörést hozó technológiákat fejlesztenek, elsősorban a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság terén. 2016-ban annyira felpörgött a kockázati tőkebefektetés Európában, hogy arra 2007 óta nem volt példa.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ahogy arról januárban már hírt adtunk, a Samsung 150 millió dollárnyi kockázati tőkét különített el, hogy európai startupokba fektesse. A dél-koreai elektronikai óriás befektetési alapja, a Samsung Next valójában 2013-ban alakult, de csak 2017 januárjára állt össze a 150 millió dolláros tőke. Az alap új igazgatója, Felix Petersen a minap a berlini Tech Open Airen tartott beszédében ismertette terjeszkedési szándékaikat.

"A Samsung világviszonylatban is vezető az erős interface-ek létrehozásában, melyek mindenkit hozzákapcsolnak mindenhez, mindenhol. A Samsung Nextnél az AI (mesterséges intelligencia), az AR (kiterjesztett valóság) és a VR (virtuális valóság) területén tevékeny cégekbe fektetünk és ilyeneket vásárolunk meg, hogy megépíthessük a következő termékeket és interface-eket, amik átalakítják azt, hogy kapcsolódunk a világhoz."

Petersen azt tartja Európa versenyelőnyének, hogy hagyományosan erős a technológiai innovációban tehetséges munkaerőben és a kulturális sokszínűség is segíti a fejlesztést. A Samsung abban kíván partner lenni, hogy segítse a helyi vállalkozókat olyan cégeket építeni, melyek gyorsan növekednek és időben "forradalmi vállatokká" alakulnak. A Next az ígéretes startupok felfedezésére, felépítésére, skálázására (ugrásszerű növekedésük elősegítésére) jött létre.

Kép:Fotolia

A Next eddig 60 vállalkozásba fektetett pénzt (ebből 12-ből már kilépett, nyilván szép hozammal) és 15 cégakvizíciót hajtott végre. Úgy látszik a cégfelvásárlásban is megnőtt az étvágya a dél-koreai válallatnak: 2016-ban 8 vállalkozást vettek, ami több, mint bármely korábbi évben a Next megalakulása óta. A világsajtóban azonban arról nem igazán esett szó, hogy ezek a felvásárlások Európában kívül történtek, hanem a Szilícium-völgyben, New Yorkban, Dél-Koreában és Tel Avivban. A Samsung európai fókusza tehát új dolog, ahogy az is, hogy most már korai fázisú startupokban is fantáziát lát. Talán az unióban nem inflálódnak túl a cégértékelések, mint Amerikában.

Számoljunk le a startup-illúziókkal
Erdei Sándor egyszemélyes tanácsadói vállalkozásból fejlesztette fel a ma több mint háromszáztíz főt foglalkoztató, komplex üzleti infrastruktúrát, vállalati és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint kockázati tőkét nyújtó DBH-csoportot húsz év alatt. A gyökerek Debrecenbe és Hollandiába vezetnek, méghozzá az önkormányzatokhoz.
Érdekes mozzanat, hogy a Next eddig az IOT-be (dolgok internete) is fektetett, de a most bejelentett fókusz már nélkülözi ezt az irányvonalat. Úgy látszik ott már a nagyok lejátszották a játszmát, mindenkinek megvannak a maga akvizíciói és innovációi, ideje új, nagyobb kifutási pályát lehetővé tevő területekre evezni. Az alap székhelye Berlinben található, s 2017-ben a Next több új irodát is nyit Európa-szerte. A Next tulajdonképpen a vállalat kaliforniai Global Innovation Centerének átalakított változata.

A Samsung persze meglehetősen éles versenyben keres befektetési célpontokat. 2016-ban Európában 6,4 milliárd eurót (7,35 milliárd dollárt) fektettek kockázati tőkések/tőkealapok technológiai startupokba, ennek 10 %-a amerikai befektetőktől jött, derült ki az Invest Europe legújabb jelentéséből. Utoljára 2007-ben, a válság előtt áradt ennyi pénz európai startupokba.

Nagy játékos még a francia Partech Ventures, mely az elmúlt másfél évben 1,8 milliárd eurót szedett össze (a legutóbbi menetben 400 milliót), hogy európai és amerikai startupokba fektesse. A Samsung bevétele 19 százalékát Európában termeli meg. A Samsung a világ legnagyobb okostelefongyártója. A technológiai multiknak is egyre inkább bevett szokásuk, hogy kockázati tőkéssé válnak, hogy így fogadjanak az innovációs versenyben a befutókra, ahelyett, hogy minden megoldást házon próbálnának kifejleszteni. Az akvizíciók lehetővé teszik, hogy új tudásokat, kompetenciákat szerezzenek és stratégiai fontosságú termékekre is szert tegyenek. Erről a jelenségről, a platformagnosztikus stratégiáról itt írtunk.

Magyar cégeket várnak Európa legnagyobb energiaipari versenyére
A tavalyi siker után ismét várják a magyar fejlesztéseket Európa legnagyobb energiaipari versenyén Harmadik alkalommal hirdeti meg az InnoEnergy a kontinens legnagyobb versenyét.

Véleményvezér

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo