Az 1443/2016. (VIII. 17.) számú kormányhatározat "a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről" címet viseli és azt rögzíti benne a kormány, hogy: "elfogadja a részére bemutatottak szerint a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését támogató Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepciót" "egyetért azzal, hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő által kezelt európai uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívásának kerete terhére biztosítsák" – írta a portfolio.hu.
Utóbbi kódszám alatt az EU-pénzt tartalmazó GINOP Éves Fejlesztési Keretében 30 milliárd forintos keretösszeggel "Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram" kifejezés áll, azaz egy eddig is hasonló célokra szánt kockázati tőkeprogramot a fenti névvel indít útjára a kormány.
Május 31-gyel járt le a határideje, hogy a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. Az alapkezelőknek be kellett fektetnie a határidőig a rájuk bízott kockázati tőke legalább 75 százalékát, azaz 105 milliárdot hazai kis- és középvállalkozásokba. Méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele.
Az új program kialakítása még folyik, bizonyos változtatásokról azonban már lehet tudni. A korábbi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethették az általuk kezelt forrásokat, 2016-tól hét évre emelik a korlátot, amely felett a cégek nem kaphatnak Jeremie-pénzeket. Módosítják a finanszírozási arányokra vonatkozó szabályokat is. Az alapokban eddig az EU-források nem tehettek ki többet 70 százaléknál, az új rendszerben viszont egy induló, magvető fázisban lévő vállalkozás akár 90 százalékos arányban is részesülhet uniós támogatásból. Ezt kompenzálva egy értettebb cég csak 60, egy „egészen érett” vállalkozás pedig csak 40 százalékban kaphatna uniós kockázati tőke forrásokat, a többit magántőkének kell állnia.
