A régióba irányuló pénzek hat százalékát csíptük meg tavaly

2016-ban a régió magán- és kockázatitőke-befektetéseinek összértéke elérte az 1,6 milliárd eurót, ami a legmagasabb érték 2009 óta. Magyarországon a régióbeli befektetések kb. 6 százaléka realizálódott.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2016-ban 1,6 milliárd euró magán- és kockázatitőke-befektetésre került sor a KKE régióban. Ennek 45 százaléka Lengyelországban, 11 százaléka Csehországban, 10 százaléka Litvániában, 9 százaléka Romániában, 6 százaléka pedig (60 millió euró) Magyarországon történt. Ez az 5 ország tette ki a régió összes kockázati- és magántőke-befektetéseinek 81 százalékát, illetve a befektetést kapó vállalatok (mind összesen 337) kétharmada is itt található. Az 1,6 milliárd euró ugyanakkor a teljes európai befektetési aktivitás csupán 3 százalékát teszi ki – derült ki az Invest Europe legújabb, a Közép- és Kelet-Európával foglalkozó elemzésének adataiból.

A régióban a tőkebefektetések legnagyobb részét, 23 százalékot fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be, második helyen, 22 százalékkal az informatikai és elektronikai szektor áll. Magyarországon ehhez képest tavaly az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az informatikai és elektronikai, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.

Kép: PublicDomainPictures

Míg 2015-ben a KKE régióban gyűjtött magántőke értéke alig 418 millió euró volt – az alapkezelők nagyobb hangsúlyt helyeztek a befektetésekre és kiszállásokra –, addig 2016-ban ez az érték 621 millió eurót tett ki. Ez 49 százalékos növekedést jelent, ami összhangban van az összeurópai trenddel; ahol 32 százalékkal több tőkegyűjtés volt tavaly, mint 2015-ben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a nagyobb alapkezelők visszatértek a piacra.

Földrajzi megoszlás szerint: a régión kívüli európai intézményi befektetők biztosították az új régiós alapok forrásának 58 százalékát, ezzel szemben a KKE régiós befektetők csupán 5 százalékot. Alapok alapjai 27 százalékkal, nyugdíjalapoktól érkezett a források 16 százalékkal, míg állami alapok csupán 15 százalékkal járultak hozzá a teljes tőkegyűjtéshez.

Így lehet egy A4-es oldallal meggyőzni a befektetőt
A tőkebefektetőket nem több száz oldalas üzleti tervekkel lehet elcsábítani, legelőször egy rövid, legfeljebb egyoldalas összefoglalót készítsünk, hogy felkeltsük a figyelmüket. A Széchenyi Tőkealap segítségével megmutatjuk, mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell ebben!
A 2016-os év növekedést hozott a régióban megvalósult magán- és kockázatitőke-exitek tekintetében is; rekordszámú, 112 társaság esetében került sor exitre, azaz a pénzügyi befektető kiszállására. Ebből 26 teljes vagy részleges kiszállásra Magyarországon került sor. A kiszállások érték szerinti megoszlását nézve a más kockázati tőkebefektető részére történő értékesítés tette ki az exitek 46 százalékát, az eladott vállalatok számát tekintve a szakmai befektetők részére történő értékesítés vezet 37 kiszállással.

Az értékesített vállalatok többsége az informatikai szektorból való, ezt követi a közlekedés, illetve a fogyasztói szolgáltatások. Az exitek számát tekintve Magyarország a második helyen áll (26 vállalkozás) Lengyelország (29 cég) mögött és Románia (18 cég), Litvánia (12 cég) és Csehország (11 cég) előtt. Ebben az öt országban történt a kiszállások 86 százaléka 2016-ban.

„A magántőke-aktivitás igen erős volt a KKE régióban tavaly. A piacon élénk volt az érdeklődés az alapok és az alapok befektetői részéről egyaránt” – mondta Robert Manz, az Invest Europe’s Central and Eastern Europe Task Force elnöke. „A tranzakciók számát tekintve Magyarország Lengyelország után a második, azaz továbbra is igaz, hogy idehaza a kisebb értékűek, de nagyobb számúak a befektetések, azaz idehaza a venture capital típusú befektetések dominálnak szemben pl. a csehek jellemzően private equity fókuszú piacával. Érdekes az is, hogy míg a régió egészében az állam mint befektető részesedése az újonnan indult alapokban csökkent, idehaza a tavalyi évben a HVCA statisztikái szerint csak állami alapok indultak” – mondta Zsembery Levente, a HVCA elnöke.

Új tőkealapokat indít a kormány
A kormány meghosszabbította a Széchenyi Tőkebefektetési Alap futamidejét, és 8 milliárd forinttal megemelte annak tőkéjét, valamint döntött két új tőkealap indításáról, amelyek közép-magyarországi és határ menti vállalkozások fejlesztését segítik szeptembertől.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo