A pénz nem egyértelmű értékmérője egy startupnak – állítja Turcsán Tamás Péter a The Connect East Incubator alapítója, reagálva a Piac & Profiton korábban Oszkó Péterrel, az OXO Labs vezetőjével készült interjúra, amelyben a szakember többek között azt állította, nem hírnév, befektetés kell a sikerhez.
Turcsán Tamás Péter írása
A siker sokféle aspektusa közül ez csak az egyik, hiszen egy startupper ambícióihoz talán a „rocksztár” víziója áll a legközelebb. A feltalálók, a szociális innovátorok többsége pedig kifejezetten a sokak számára hasznos dolgok megvalósításán dolgozik, s legtöbbjüket egyáltalán nem érdekli a meggazdagodás.
A siker – ezen belül – az anyagi siker sok esetben következménye annak, hogy az adott megoldásra hatalmas szükség van bizonyos területeken. Az is siker, - bár itthon ezt sokan nem tudják értelmezni – hogy hatalmas felhasználói bázist épít fel valaki. A Twitter, a Pinterest és még számos startup ezt az utat járja be. Persze sokaknak sosem sikerül monetizálni a felhasználói érdeklődést.
Mintegy 25 évvel ezelőtt, amikor a Guru Magazint alapítottuk társaimmal, azt sem gondoltam, hogy vállalkozó lettem egyszerűen csak jól éreztük magunkat attól, hogy azt csinálhatjuk, amit szeretünk. Ez a vágy hatja át a mai startuppereket is, és aki ezt a vágyat nem képes magában felidézni, az nem is fogja megérteni, hogy miért szeretnének ezek a tehetségek startup versenyeken bemutatkozni.
Nincs olyan alap, ahova oda lehetne menni az első 10 millióért
A hazai startup világ, kezdetben (2008) bizony igen csak magára volt hagyva, sok évvel ezelőtt készült tervek szerint, már jóval korábban is gondolkoztak rajta kormányzati szinten, hogy támogatni kellene a seed és preseed fázisú (korai) projekteket. Ez aztán valahogy sosem valósult meg. Ma sincs egyetlen olyan alap – bár négy dedikált seed alap is indult - a Jeremie programban, amelyhez oda lehetne menni az induláshoz szükséges 10 millióért. Senki sem pumpálja fel a hazai startup ökoszisztémát, főleg kis pénzzel nem. A Jeremie alapok különösen nem. Egyszerűen olyan kicsi a sikeresélye egy pár milliós befektetésnek, hogy több az adminisztráció, mint az eredmény.
Sokszor vitatkoztak már róla a szakemberek, hogy a hatalmas pénzbőség, a sok milliárdot elégető program hozott-e igazi eredményeket. Illetve az a pár startup, vagy startup-szerű vállalkozás, amely kapott a Jeremie milliárdokból jutott-e bármire. Ki kell végre mondani, ezt pénzt jórészt nem erre szánták eredetileg, a hatása érintőlegesen segítette a startupokat, de nem igazán ismerünk hatalmas sikert elért Jeremie exitet felmutatni képes valódi startupot. Egy tapasztalt kockázati tőkés valószínűleg azt mondaná, hogy ez a normális, hiszen egy születőben lévő ökoszisztémában valakinek fizetni kell a számlát. A Silicon Valley már évtizedek óta önti a dollármilliókat a tehetségesnek látszó csapatokba.
Túl korán pénzt kérni
Sok évvel vagyunk lemaradva, amit egyáltalán nem könnyű ledolgozni azoknak, akik nemzetközi sikert kívánnak elérni. Hiányoznak, vagy nagyon kezdeti fázisban vannak azok a kezdeményezések, amelyek a startup világból kijött sikerek anyagi hasznát kívánják visszaforgatni.
Az üzleti angyalok, noha rengeteg projektet hallgatnak meg, az inkubátor rendszer hiányában sokszor feleslegesen pazarolják az idejüket. A projektek egy része tényleg felkészületlen, túl korán próbál pénzt kérni. Arról nem is beszélve, hogy az üzleti angyalok száma és aktivitása a töredéke egy jól működő startup fővárosénak. Szóval nem csak igazán erős projektből van kevés, hanem bátor üzleti angyalból és kockázatvállaló kockázati tőkésből is.
A túlburjánzást inkább a kommunikációs források okozzák, amelyek sokszor a hatalmas túlzásoktól sem mentes főcímekkel olyan képet fest az olvasókban, mintha itt minden nap világsiker indulna útjára. Sajnos le kell szögezni, egy nemzetközi versenyen szerzett elismerés, vagy egy startup kiállításon való részvétel a legritkább esetben hozza meg a világsikert. 3 nap vagy néhány hét Amerikában felkészülés hiányában, helyi kapcsolatok nélkül inkább turizmusnak számít, mint piaci bevezetésnek. A reménykedők hada, versenytársak sokasága fogadja mindenhol a bátor prezentálókat, s hát nem könnyű igazán kiemelkedni a hatalmas zajból. Tanulni azonban mindenképpen jó egy ilyen fellépésből, mert megteremti azt a tapasztalatot, amitől legközelebb majd még jobb lesz a pitch.
A startup világ túlburjánzása világszerte tapasztalható jelenség, de sajnos a magyar oktatási rendszer egyáltalán nem alapozza meg a nemzetközileg értékelhető tudást ehhez. Nagyon nagy baj van a hazai utánpótlással, ugyanis azt senki sem támogatja. Az üzleti angyalok, befektetési társaságok és az állami szervezetek egyike sem érti, hogy a megfelelő alapok nélkül a hazai innovációs ökoszisztéma bizonytalan alapokra építkezik. Nem lehet nemzetközi inkubátorokat építeni anélkül, hogy ne komplex rendszerként kezelnénk az egészet.
A működő startup hubokban az állam a hazainál sokkal több segítséget nyújt a tehetségeknek. Izrael, Szingapúr, Finnország pont itt lát kitörési pontot, de jönnek fel az arab térség és Ázsia más országai is. Az oktatás, az egyetemi programok mellett, az országban dolgozó multik is sokat hozzá tesznek a helyi kezdeményezésekhez. A meetupokat, hackathonokat és startup eseményeket jelentős támogatói kör segíti, hiszen mindenki tudja, hogy ha itt egy kicsit besegít, sokkal képzettebb tehetségekkel találkozhatnak később. Itthon a legnagyobb hackathon sorozat 3 év alatt 27 rendezvényével igazi unikumnak számít, sajnos a támogatottsága viszont egyáltalán nem nevezhető kielégítőnek, annak ellenére, hogy már egy ideje már a határon túli hazai tehetségeket is igyekszik támogatni.
A sikeres projektépítés másik nagyon fontos eleme szintén hiányzik, a 3 F. A család, a barátok és a vakon bízó támogatók (Friends, Family and Fools) itthon nem igazán alapozza meg az elindulást. Szóval a megszületés után egyből jön a halál völgye, amiből kevesen jutnak el egy működő prototípusig. Pénz hiányában, sokszor a lelkesedés még segítheti a csapatokat, de van, hogy mindezek elfogyásával, a reménykeltő projektek is elbuknak. (Számos alternatív pénzforrás segíthetné az induló vállalkozásokat, itt talál egy ötletadó listát.)
A Jeremie alapok nem erről szólnak
A sokat emlegetett Jeremie alapok célja és működése alapvetően nagyon nem erről szólt, így a meglétük legfeljebb áttételesen segítette a hazai ökoszisztéma fejlődését. Azon kevés startup, amely ezen a rendszeren keresztül kapott befektetést, pedig sokszor ma is attól szenved, hogy a tapasztalatlan, nemzetközi kapcsolatokkal nem rendelkező Jeremie alapok túl nagy részesedést szereztek a társaságban, amely később az exitet is akadályozhatja. A Jeremie alapok többsége ráadásul igencsak ráérősen méregette a startupokat, sok esetben egy projekt akár hat hónapig várt egy elutasító döntésre. Egy Jeremie alap vezetője azt mondta egyszer, hogy láthatóan gyorsabban kellene értékelni a projekteket, mert már több is elpatkolt a tárgyalási szakasz alatt. Tény, hogy a lassú átfutás sosem segített az üzleti fejlődést.
Nagyon kevesek értik még ma is, hogy a befektetés önmagában csak egy lehetőség, a munka kezdete, amelyben a befektetőnek és a startupnak közösen kell a sikeren dolgoznia. Hiába inkubálunk egy céget hazai környezetben, azt nemzetközi piacra vinni csak akkor lehet, ha érett rá, illetve a piac is szeretné. Más esetekben csak a halálba küldjük a validálatlan projektet. Piacot viszont csak akkor lehet szerezni, ha a projekt ott gyökeret tud verni. Ehhez viszont segítségre van szükség, a siker enélkül egyáltalán nem jön el. A startup világban a felhasználó, a piac a király, ha sokan használják, vagy fizetnek érte, akkor van esély a holnapra, ha csekély az érdeklődés jobb ma bezárni a boltot.
Pozitív jelek
Ha ennyi minden hiányzik a sikeres kezdéshez, akkor mégis miért burjánzik a budapesti startup élet? Egyrészt mert rengeteg a jó ötlet, s ezzel együtt persze a közepes és a hasznavehetetlen is. Sok a tehetséges fiatal, akik keresik a helyüket a világban, s érdeklődésük egyre inkább a globális dolgok felé nyitott.
Meg azért, mert lassan ugyan, de az elmúlt 8 évben megjelentek mégis azok az entitások, amik nélkül lehetetlen lenne az ökoszisztéma működése. Lettek befektetők, üzleti angyalok és mindenféle szakértők, akik igyekeznek segíteni a csapatokat. Voltak kitartó startup hívők, akik folyamatosan tartották a lelket az ötleteket megvalósító projektekben. Nem utolsó sorban néhány bátor vállalkozó, aki megpróbálta bevenni Amerikát, s még ha igazi nagy áttörést nem is sikerült elérniük, mégis sokat vitték előre a hazai startup kultúrát.
Megjelentek olyan állami kezdeményezések, amelyek azt mutatják, hogy mégis csak lesznek hazai inkubátorok, elindultak programok, amelyek segítségével el lehet jutni nagy nemzetközi eseményekre. Ugyan eddig nem sikerült startup fővárossá válnunk, de számos jel mutat arra, hogy kis segítséggel, akár lehetnénk is.
Sokat beszélünk a médiában is hazai startup világról és ez elég sokakban megmozdítja azokat a dolgokat, amelyek végeredménye egy jó ötlet, vagy egy elinduló projekt. Rengeteget lehet tanulni azokon a meetupokon, workshopokon, hackathonokon, amelyek szerencsére a régióban egyedi módon szinte mindennapossá váltak Budapesten.
Megszülettek azok a nagy konferenciák, amelyekre már ide lehet hozni a legnagyobb előadókat is, élőben lehet meghallgatni olyanokat, akiket eddig legfeljebb videónk nézegethettünk.
Vannak kiváló példaképek, akik már eljutottak valahova az úton és őket mostanra elég sokan követik. Látszik, hogy a sikeresek pozitív életszemlélettel, vállalkozói és céges kultúrával képesek a nehéz terepen is előrejutni. Az újfajta vállalkozók persze kicsit másképp gondolkoznak, a terveik globálisak, projektjeik a világot tekintik piacnak és sokszor digitális nomádként, akár a máltai nyaralásukról is képesek ügyfeleiket kiszolgálni. Nem korlátozzák magukat a hazai piacra, de jól tudják, hogy a nemzetközi sikerhez jó alapot adhat a budapesti ökoszisztéma.
A siker pedig a startup világban a kritikus tömegtől függ. A sokból lesz kevés igazi siker, de ez is kiszámíthatatlan, annyi tényező közös megléte szükséges a nagy kiugráshoz. Ezért jó a burjánzás, ezért van szükség minden rendezvényre, ötletre, szereplőre, hogy végre termőre forduljon az a sokéves munka, amelyet a magyar startup ökoszisztéma felépítéséről szólt.
