A magyar, vagy a román startup a rizikósabb?

A kelet-közép-európai régiót országonként, országrészenként eltérő, több szempontból is különböző piacok, eltérő beállítottságú, potenciállal rendelkező vállalkozások alkotják. A befektetőknek tehát nem árt jól ismerni az adott piacot, ahol tőkét terveznek kihelyezni – írja a Széchenyi Tőkealap blogja.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

A tőkebefektetők szemében a kelet-közép-európai régió nem különbözik a világ többi részétől, a kockázatok és a lehetőségek itt is ugyanazok – hangzott el a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) kelet-közép-európai kockázati-, magántőke és vállalatfinanszírozási konferenciáján, amelyről a Széchenyi Tőkealap legfrissebb blogbejegyzése tudósít.

Ugyanez a helyzet a KKE régión belül is, egy lengyel startup hasonló eséllyel érhet el nemzetközi sikereket, mint egy magyar, annyi különbséggel, hogy Lengyelország piaca és vállalati szférája is jelentősen nagyobb, így a befektetők is nagyobb eséllyel találnak befektetésre érdemes céget. Azonban azt is érdemes kiemelni, hogy a kisebb piacokkal rendelkező gazdaságokban (például a balti államokban vagy Szlovéniában) a vállalatoknak eleve nemzetközi terjeszkedésben kell és érdemes gondolkodniuk, ahol aztán már országuk piacának jellemzőitől függetlenül kell helytállniuk.

A befektető számára a származásnál sokkal fontosabb, hogy a vállalat ki tudja-e használni saját képességeit és lehetőségeit, megfelelően fel tudja-e mérni terméke vagy szolgáltatása piacát, valós megoldást tud-e nyújtani egy létező problémára, eléggé tapasztalt és felkészült csapattal rendelkezik-e, van-e jól kidolgozott értékesítési stratégiája, illetve elég elkötelezett-e céljai és üzleti terve megvalósításában. A kockázat nem régióspecifikus, többek között általában sokkal inkább abban rejlik, hogy a vállalkozás menedzsmentje alkalmatlan a cégvezetésre, a cég nem képes megvalósítani az üzleti tervet, rosszul határozta meg a célpiacot vagy nem tudja megfelelően kommunikálni üzeneteit.

Pénzszűke jön a bőség után?
A szakember szerint most úgy tűnik, mégsem ragadnak be pénzek az év végén kifutó Jeremie-alapokban. A folytatás viszont nem biztosított, így pénzszűke jöhet a forrásbőség után. Pedig igény lenne a további forrásokra. Horgos Lénárd itt beszélt erről a Piac&Profitnak.
A nemzetközi szinten sikeres magyar startupok (pl. Prezi, Ustream, LogMeIn, Radoop, Distinction, Cryo, IND) valamennyi szempontból helytállnak. Termékeik, szolgáltatásaik nem kifejezetten a magyar piacot célozták meg, Európa, Ázsia és Amerika több országában kínálnak egyedi megoldásokat. Jól kidolgozott stratégiával, hozzáértő és lelkes csapattal rendelkeznek, és ma már globálisan meghatározó szereplői saját piacuknak. A számos magyar siker azt mutatja, hogy Magyarországnak kiemelt szerep jut a befektetői piacon.

Az elmúlt időszak sikeres exitjei azt mutatják, hogy a régióban nagyobb értékű kilépésekkel is lehet számolni. A romániai Liverail Facebook általi és a bulgáriai Telerik Progress Software általi felvásárlása is 100 millió dollár feletti értékű volt, tehát Kelet-Közép-Európa a kontinens mellett tengerentúli piac kiemelt szerepű befektetőit is megmozgatja, függetlenül attól, hogy mely ország legújabb potenciális sikercégéről van szó.

Már látszik a Jeremie-hatás
2015 első negyedéve során 26 kockázatitőke-befektetés zárult le eredményesen, amelyek 4,4 milliárd forintos összértéke 56 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében szereplő adatok szerint. A Jeremie kifutása várhatóan további emelkedést is hoz.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo