Idén zárul az EU vállalkozásfejlesztési programja, a Jeremie. A magyarországi 130 milliárd forintos forrásból a múlt év végéig 75 milliárdot helyezett ki a 28 alapkezelő, így még bőven van szabad forrás, amelyet ki kellene helyezni az év végéig – mondta Garamvölgyi Balázs, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója az M27 Absolvo és a HVCA által rendezett konferencián.
Az eddigi kihelyezések adatait ismertetve Garamvölgyi Balázs elmondta, hogy a múlt év végéig 214 cégbe fektettek az alapkezelők, egy átlagos befektetés értéke 350 millió forint volt. A legtöbb befektetés (a teljes összeg mintegy 50 százaléka) az IT szektorba történt, ezt követte a biotechnológiai ipar, de összességében 25 ágazatból érkeztek ígéretes cégek. Az igazgató hozzátette: a startup vállalkozások most kiemelkedő lehetőséggel találkoznak a befektetői piacon, miután sok a szabad tőke.
Csakhogy nem minden ötletből lesz sikeres vállalkozás. A tapasztalatok szerint egy-egy alapkezelőhöz beérkező minden száz projektből csak három–öt kap támogatást. A legtöbbször a vállalkozások azon csúsznak el, hogy a projektjeiket nem készítik elő megfelelően.
Ezért most az M27 Absolvo szakértőinek segítségével bemutatjuk az öt legfontosabb lépést, amelyet mindenképpen meg kell tennünk, mielőtt a befektetőhöz fordulunk!
Piacra lépés részletes megtervezése
Azok az elképzelések, hogy 1 év alatt a piac 3 százalékát, két év alatt 5, majd három év alatt 10 százalékát szerezzük meg, nem tükröznek hiteles tervezést. Éppen ezért az üzleti terv elkészítésénél elemenként építsük fel a majdani bevételeket. . „Ez nem egy Excel-tábla, nemcsak arról szól, hogy hány százalékát szeretnénk megszerezni a piacnak, hanem a hogyanra is választ kell adnunk. Mi kell a piacnak, milyen ajánlatunk van, mik a versenytársaink ajánlatai, milyen lesz az árazási stratégia, ezt acélt mennyi idő alatt érjük el, hány ügyféllel kell találkoznunk, stb.” – emelte ki Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere.
Ezért az egyik első feladat a befektető keresésben, hogy felmérjük, hol tartunk. Alapvetően három fázist érdemes elkülöníteni:
- Magvető fázis: (még nincs termék) néhány 10 ezer eurós befektetésre számíthatunk
- Startup fázis (már van termék, sőt bevételünk is van) legfeljebb 1 millió euró körüli befektetés.
- Növekedési fázis (piaci terjeszkedés, export, stb.) több millió eurós beruházásban gondolkodhatunk.
Csak akkor forduljunk befektetőhöz a projektünkkel, ha tudjuk, milyen cégek vagy fogyasztók alkotják a cégcsoportunkat, hol és milyen csatornán keresztül érhetjük el őket. Ha B2B üzletről beszélünk, ki a döntéshozó, ki a végfelhasználó, melyik szereplőnek milyen előnyöket tud biztosítani a megoldásunk? Csak ha ezekre a kérdésekre tudjuk a pontos válaszokat, forduljunk a befektetőkhöz, mert ez lesz az egyik első kérdés, amire választ kell adnunk.
Nemzetközi növekedés
A magyar piac viszonylag kicsi, viszont az uniós piac óriási lehetőségeket kínál, hiszen jobbára szabadon mozoghatunk, és sokkal nagyobb fogyasztói tábort szólíthatunk meg. Ezért a befektetők előszeretettel választanak olyan cégeket, amelyek külpiaci terjeszkedésben gondolkodnak egy hazai piacon már bizonyított termékkel. Ám a magyar cégekre jellemző, hogy kevés a tapasztalatuk a külföldi terjeszkedésben. Ezért a magyar cégeknek még a befektető bevonása előtt érdemes tájékozódniuk a megcélozni kívánt piacokról. Határozzuk meg a terjeszkedés célországait, a bevezetés sorrendjét, tájékozódjunk helyben a potenciális disztribútoroknál.
Piac- és versenytárselemzés
Növekszik az a piac, illetve iparág, ahol tevékenykedünk? Ha nem, akkor nemigen valószínű, hogy a befektető fantáziát lát a projektünkben. Mutassunk be legalább három potenciális versenytársat, illetve terméket a befektetőnek, és vázoljuk, hogy miben jobb a mi vállalatunk/termékünk, és hogyan fogjuk legyőzni őket.
Egyediség, értékajánlat, versenyelőny
Fel tudunk sorolni legalább három–öt egyedi jellemzőt, értéket a termékünkkel kapcsolatban, olyat, amely valóban releváns a fogyasztóink számára, tehát versenyelőnyt jelent nekünk a versenytársainkkal szemben? Ha az értékajánlat nagyon hasonlít a versenytársaink értékajánlatára (pl. ár), akkor érdemes újratervezni, és valami olyan előnnyel előrukkolni, amely valóban képes meggyőzni a vevőt, hogy a mi termékünket vásárolja.
Növekedés, hozam, exit
A befektető átlag feletti hozamot vár el: az általunk tervezett növekedés képes ezt biztosítani? Ha igen, akkor mikor és hogyan, osztalékként vagy az exit idején? Fontos ezeket a kérdéseket előre átgondolnunk, és felmérnünk a lehetőségeinket, mert az is előfordulhat, hogy a tervezettnél lassabban növekszik a cég. Ekkor is tudunk osztalékot fizetni?
Szintén fontos már előre gondolkodni azon, hogyan és mikor szálljon ki a befektető. Rendelkezzünk egy exitstratégiával, vizsgáljuk meg az ágazatunkban tapasztalható felvásárlások, összeolvadások tapasztalatait, van-e, lesz-e szakmai befektető, ha a kockázati tőke távozik a cégünkből. (Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exitút a közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.)
