Nagy sikerrel zajlott le az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia, melynek fókuszában a klímaváltozás hatásainak érzékelhető erősödése, kiváltó okai és közülük is a pazarló fogyasztás szerepe állt.

A magyarok fizikai és mentális állapota egyre rosszabb, ami kihat a környezetünkre, a munkánkra és az egész társadalom állapotára. De mitől romlik a helyzet? Milyen kölcsönhatásban vagyunk a romló környezettel? Van-e esélye az egymásra tekintettel élés tömeges elterjedésének? Ezekre a kérdésekre próbált választ találni a IV. Fenntarthatósági Csúcs második szekciójában életre hívott kerekasztal.

Elavult építési szokások és a fosszilis energiahordozóknak kedvező támogatási politika hátráltatják az alternatív energiák térnyerését Magyarországon. Holott hazánk természeti adottságai a megújulók jóval nagyobb arányát tennék lehetővé az energiamixben. Lassítja a térnyerésüket, hogy az építkezéseknél 10-15 százalékkal többe kerül a kivitelezésük, mint a hagyományos energetikai berendezéseké.

Sarkosan fogalmaztak a résztvevők a IV. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián az üzleti szektor felelősségéről tartott délutáni kerekasztal-beszélgetésen. Elhangzott: lehet felelőtlennek lenni, de azok a cégek, amelyek így tesznek, eltűnnek a süllyesztőben. Volt, aki nemcsak a felelősség nélküli működést, hanem annak megtűrését is gazemberségnek minősítette. De a konklúzió végül is az volt, hogy a magyar cégeknek nincs miért szégyenkeznünk e téren, s hogy valóban fenntartható módon élünk, gondolkodunk-e, az a mindennapi döntések során dől el.

Az eddigi ötven díjazott mellett újabb öt magyarországi bejegyzésű cég kapta meg az Üzleti Etikai Díjat. A Piac & Profit által november 20-án este rendezett ünnepélyes díjátadó gálára idén is a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia zárását követően került sor, ezzel is erősítve az üzleti etikus magatartás és a fenntartható fejlődés egymáshoz tartozását.

Érdekes vita bontakozott ki a IV. Fenntarthatósági Csúcs délutáni szekciójában a fenntarthatósági eredmények elégségesséről, a célokról, a fejlődés motorjáról. Alulról vagy felülről építkezzen-e a fenntarthatósági stratégia, mekkora az egyén, a társadalom, az önkormányzatok és a cégek felelőssége.

A kapitalista, hatékonyságra és nyereségre alapuló világkép egyik fontos eleme a gazdasági növekedés. Ez azonban ellentmond a társadalmi elvárásoknak. John R. Hicks már a hetvenes években azt javasolta: "homokot kéne szórni a gépezetbe", hogy lassuljon a növekedés - mondta Kerekes Sándor a IV. Fenntarthatósági Csúcson.

Valamiféle átmeneti állapotban vagyunk most a felelősség felé a Fenntarthatósági Csúcs egyik dialógusa szerint. Már elindult a változás, de egyelőre még nem „érett meg a bor”. Annyi viszont már látszik, hogy az alapvető értékekben és irányokban a látszólag legkülönbözőbb ideológiák között is van közös pont, csak kommunikáció kérdése, hogy ezekre építhessünk.

A magánszektor és közszféra szétválasztása hibás gondolkodás, mondta László Ervin profeszor, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója, aki a holisztikus szemlélet szükségességéről beszélt a Piac & Profit által rendezett Fenntarthatósági Csúcson.

Annak ellenére, hogy a tengerek élővilága alapvető szerepet képvisel a légkör egyensúlyának fenntartásában, a legtöbb esetben még csak meg sem említjük őket a tankönyveinkben. Pedig az ember környezetromboló tevékenysége éppen az óceánokban a leginkább tettenérhető.

Úgy tűnik, hogy van elég ivóvizünk, hiszen mindenki azt hiszi, hogy víznagyhatalom vagyunk, azonban a valóságban előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos területeken már most vízhiánnyal kell szembenéznünk – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett IV. Fenntarthatósági Csúcson.

Világunk alapvető paradoxona, hogy a gazdaság érdekelt a saját hatékonyságában, de a társadaloméban nem. A gazdasági szereplőknek ahhoz fűződik érdeke, hogy a fogyasztók pocsékoljanak. A problémán valószínűleg csak ősrégi megoldás, mint önmérséklés. Gyulai Iván ugyanis nem hisz az innováció mindenhatóságában.

Senki számára nem kétséges, hogy amit végre kell hajtanunk, az mentalitásbeli változástól függ – kezdte előadását Botos Katalin, a Szegedi Egyetem professor emeritusa, az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere a IV. Fenntarthatósági Csúcs konferencián. A megvalósíthatóság viszont a gazdaság szereplőin múlik, akiknek gondolkodásának alapvetéseit kell átalakítaniuk.

A jövő a múltra épül, mi pedig épp feléljük a jelenünket és a rendelkezésre álló vagyonunkat, kisemmizve a jövő generációit – mondta Dr. Náray Szabó Gábor, a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács társelnöke Konzervatív evolúció: út a fenntarthatóságok című előadásában a IV. Fenntarthatósági Csúcson.

Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne – kezdte előadását Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár a 4. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson. Nyilvánvaló, hogy az emberiség növekvő energiaigényét a fosszilis energiahordozók helyett más módon kell kielégíteni.

Negyedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” fókuszában az értékváltás szükségessége állt. Esélyünk az élhető világ visszaállítására és megtartására ugyanis valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat. Részletes beszámolónkat az előadások összefoglalójának címére kattintva olvashatják.

Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs keretein belül az egyik szekció Gyulai Iván: „ A fenntartható fejlődés” című tanulmányának vitáját folytatta. A fenntarthatatlanság okait, a szükséges lépéseket taglaló vitát Dr. Schuchtár Endre c. egyetemi docens, az SZVT Környzetvédelmi és Zöld Gazdaság Szervezési Szakosztályának társelnöke foglalja össze.

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

Az eddigi negyvenöt díjazott mellett november 21-én este újabb öt magyarországi bejegyzésű cég kapta meg az Üzleti Etikai Díjat, amelyet a Piac & Profit által rendezett ünnepélyes díjátadó gálán vettek át. Az elismerés átadására ez évben is a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia zárását követően került sor.

A kkv-knak kifizetődő a fenntartható működésre való átállás. A harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcs "Profitérdek és környezettudatosság" című szekcióülésen számos vállalkozó igazolta ezt saját pozitív példái ismertetésével.

Mi a változás a társadalmi felelősségvállalás mai tartalmában a fenntartható fejlődés tükrében? Mit tesznek és mit tehetnek a cégek annak érdekében, hogy jó példájuk terjedjen, mintájuk átmenjen a többi üzleti szektor szereplőinek a mindennapi gyakorlatában? Át tud-e törni a CSR a nyilvánosság felé? - egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Fenntarthatósági Csúcs "A CSR tartalma a fenntartható fejlődés érdekeit szolgálja?" című kerekasztal beszélgetésén.

A harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcs programja délután dialógusokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott. Az együttműködés, partnerség, összefogás mint a jövő gondolkodásmódja tematikájú kerekasztal-beszélgetés központi kérdése az volt, hogy milyen kilátásai vannak a kölcsönös előnyökre épülő partnerség elterjedésének, s hogy van-e jövője a mindenáron profitszerzés szemléletnek.

Az energiahatékonyság növelésének érdekében be kell vonni az oktatási rendszert a lakosság energiatudatosságra nevelésébe és anyagi ösztönzőket kell alkalmazni a fogyasztáscsökkentés eléréséhez – hangoztatták energetikai szakértők a Piac&Profit által szervezett harmadik Fenntarthatósági Csúcson.

Az üzleti szférának komoly válságmegváltó szerepe lehet László Ervin akadémikus szerint. A Budapest Klub elnöke azt hangsúlyozta Piac&Profit által szervezett Fenntarthatósági Csúcson, ez a szektor hatékonyabb, mint a politika és gyorsabb, mint a civilek, vagyis mindenképpen szükség van rá, hogy ne „eső után köpönyeg” legyen a fenntartható szemlélet terjedése.

Az üzleti szférának, a vállalatoknak nincsenek saját törvényei, túlélési stratégiája, csak a nagy folyamatok részeként képes megfelelően működni – hangsúlyozta Radácsi László CSR szakértő a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadása bevezetőjében, kapcsolódva az összejövetele korábbi előadásaihoz, amelyek a fenntarthatóságot lényegesen tágabb nézőpontból vizsgálták.

Történelmi választóvonalhoz érkeztünk az energiafelhasználásunkban, túl vagyunk a fosszilis energiaforrások korszakának delelőjén – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008 óta létezik. Legfontosabb feladata a jogalkotás és a kormányzati munka figyelemmel kísérése, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozása volt. A keretstratégiát elfogadták – miként Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődés Tanács társelnöke a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson fogalmazott: „a zöldeknek és a kockafejűeknek sikerült megegyezésre jutniuk".

A globális felmelegedést nem lehet vitatni – hangoztatta Juhász Árpád geológus a Piac&Profit által szervezett Fenntarthatósági Csúcson. A geológus szerint sokan ennek ellenére még mindig alábecsülik a klímaváltozás veszélyeit.

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

Lezajlott a Magyar Fenntarthatósági Csúcs harmadik találkozója, amely ez alkalommal a társadalom egyik szegmensét, az üzleti szektort hívja párbeszédre. Oldalunkon részletes, folyamatosan frissülő beszámolót közlünk a konferenciáról, kérjük, kísérje figyelemmel!

A Túlélés Szellemi Kör megfogalmazta, melyek a sikeres helytállás legfontosabb kritériumai. Láng István akadémikus erről beszél az alábbi videóban, a részletek a 21-i Fenntarthatósági Csúcson lesznek hallhatóak.

Sokan úgy vélik a fejlődés jövőbeli hatásokat is figyelembevevő módja csupán illúzió, hiszen lehetetlen hosszútávra kiszámítható képet alkotni akár országunk, akár bolygónk jövőjéről. Láng István akadémikus szerint azért van, ami kiszámítható. A professzor előadása teljes terjedelmében a november 21-én megrendezett Fenntarthatósági Csúcson lesz hallható.

Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen válaszokat találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. A világ tudósaink a többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. A természetben zajló változások rövid távon megállíthatatlanok, káros hatásuk azonban mérsékelhető. Nyilvános párbeszédre van szükség a kibontakozó ökológiai válságról és az előttünk álló tennivalókról. Ennek egyik fontos állomása a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012.

A cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált a Piac & Profit által második alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia 2011-ben. Több mint ötven előadó és a társadalom legszélesebb rétegeiből érkező közönség párbeszéde zajlott két napon keresztül. Az idén november 21-én kerül sor a Magyar Fenntarthatsóági Csúcsra, melynek fókuszában az üzleti szektor felelőssége áll majd.

„Ha az emberiségnek csak egy százaléknyi szerepe is van ebben a felmelegedési folyamatban, akkor nyilvánvalóan a stoptáblákat már most ki kellene rakni, vagy már régen ki kellett volna rakni” - mondta Juhász Árpád geológus a 2010-es fenntarthatósági csúcson. A rendezvény idén novemberben ismét megrendezésre kerül.

A párbeszéd és az együttműködés jegyében zajlott a „VilágVÁLTÁS: A Fenntarthatóság Forrása” civil eseménysorozat rendezvénye október 27-én a TIT Stúdióban.

„Életmódunknak, értékrendünknek, fogyasztásszemléletünknek, saját érdekeink mindenek fölé helyezésének megváltoztatása nélkül nem megy előre a fenntartható fejlődésre áttérés ügye.” Demcsák Máriának, a Piac & Profit alapító főszerkesztőjének mondatai az első Magyar Fenntarthatósági Csúcson hangzottak el és igen pontosan megfogalmazták, hogy miért vált időszerűvé és elkerülhetetlenné egy ilyen találkozó megszervezése. 2010-ben szervezték meg először ezen a nevén a rendezvényt, azóta minden évben találkoznak a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek a Fenntarthatósági Csúcson.

Konkrét megállapodások nélkül zárult a Rio de Janeiro-ban a múlt héten megrendezett Rio+20 elnevezésű nemzetközi csúcstalálkozó a fenntartható fejlődésről, klímaváltozás elleni harcról és zöld gazdaságról. A magyar küldöttséget vezető Áder János köztársasági elnök szerint még ezt a vérszegény dokumentumot is csak az utolsó pillanatban sikerült összehozni, míg a Piac&Profitnak nyilatkozó szakember szerint a zárónyilatkozat nem egyéb, mint egy hosszúra nyúlt kívánságlista.

„A miskolci panelból a csereháti falvakba települtek egy része már az első télen kivágta a kert szilvafáit." - hangzott el a Piac&Profit által szervezet második Magyar Fenntarthatósági Csúcs „Minden embernek joga van az alapvető emberi szükségletekhez elegendő javakra?"elnevezésű szekciójában.

Két napig Budapesten tanácskoztak a felelősen gondolkodók. A tudomány, az üzleti és civil szféra képviselői azért gyűltek össze, hogy az idén másodszor megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson megvitassák a legégetőbb problémákat, újfajta gondolkodásra késztessék az embereket és bemutassák a már meglévő jó példákat.

Másfél hónap alatt kilenc vidéki városban és három fővárosi fórumon mutatkozott be a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első szövegváltozata, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Titkársága készített el és bocsátott társadalmi vitára október végén. A társadalmi vitában elhangzott javaslatok, vélemények alapján véglegesített Keretstratégia várhatóan 2012 tavaszán kerül a Parlament elé.

Az újra felhasználhatóságot kellene végre általánossá tenni - szólította fel nem csupán a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011 című konferenciája résztvevőit László Ervin filozófus. A Piac & Profit konferenciáján elhangzott, a civilszféra nyújthat csak védelmet a „világvégi" krach bekövetkeztétől...

Idén másodszorra rendezte meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthasági Csúcsot. A részletes programot és a második nap előadásainak összefoglalóját folyamatosan frissülő cikkünkben olvashatja.

Vissza kell térni a régi, az anyagi javakat háttérbe szorító elvekhez - hangzott el egyebek között a Piac&Profit szervezte Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011 című konferenciájának második napján. Most már a tudomány is alátámasztja, hogy az emberiség elpusztítja saját magát, így egyre többen „ébrednek fel" olyanok is, aki korábban elégedettek voltak az eddigi életvitelükkel.

Nem becsülhető le a boldogan végzett munka, az önmegvalósítás szerepe a fenntarthatóság megvalósításában. Hivatásukat elkötelezettséggel  és motiváltan gyakorló, tartalmas munkafeladatokat végző egyének nélkül nincsen fenntartható társadalom - hangzott el a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011. konferencián.

Magyarország versenyelőnye elsősorban a munkavállalóiban van. Amikor egyre nagyobb munkaterheket rónak rájuk és egyre dinamikusabb, ismeretlenebb piaci körülmények között kell érvényesülniük, különösen fontos a lelki egészségük. Ennek ápolását célzó tréningekre, képzésekre, programokra pedig a munkáltatónak kell áldoznia a HR-keretéből -hangzott el a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011. HR szakmai fórumán.

A nők politikai és gazdasági szerepvállalásának növelése a cél - értettek egyet a Piac&Profit által rendezett második Magyar Fenntarthatósági Csúcs „Minden ember egyenjogú?" elnevezésű dialógusának résztvevői.