A politikai jelenlét, ha az országgyűlési képviselők arányát tekintjük stagnál (jelenleg 9%). A megoldást a résztvevők a már több országban alkalmazott kvótarendszer alkalmazásában látják.
Rajnai Gitta, a Nők a pályán mozgalom szóvivője elmondta az általuk kidolgozott elv alapján a listás helyeken fele fele arányban, egy férfi, egy nő sorrendben kellene összeállítaniuk a pártoknak. Ráadásul a parlamenti férőhelyek számának csökkenése feltételezhetően tovább rontja majd az arányt.
A kvóta fontossága mellett érvelt Keveházi Katalin, a Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője is. Enélkül ugyanis nem jutnak el a nők döntéshozó pozíciókba, hiszen a régi beidegződés, miszerint ez a férfiak világa, még ma is működik hazánkban. Ha több nő volna a Parlamentben az más nézőpontot hozna és bizonyos politikai döntések nem születnének meg. Ilyen például a bölcsődei térítési díj mértékéről szóló döntés, mely azt sugalmazza, hogy bölcsőde egy luxus, holott igen fontos lenne azokban a családokban rá, ahol a második kereset kiesése komoly nehézségeket okoz.
Ki otthon, ki munkában
A GYES meghosszabbítása a nők otthontartásának eszköze, ami hosszútávon nem jelent megoldást. Nem lehet politikai cél a nők munkaerőpiactól való távoltartása akkor, amikor a kétkeresős családmodell kényszere a racionalitás - emelte ki Ertsey Katalin az LMP országgyűlési képviselője. A válság egyik hozadéka éppen az, hogy a nők munkavállalásának megítélése jelentősen javult az eddig azt elutasító társadalmi csoportoknál is.
A piaci szférában is alacsonyabb a vezető beosztásban lévők között a nők aránya, ennek oka még mindig az üvegplafon. A középvezetői pozícióban teljesítő nők jóval stresszesebbek férfi kollégáiknál, nehezebben is lépnek feljebb a ranglétrán.
A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011 második napjának összefoglalóit, képeit ide kattintva érheti el.
