A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója "A felelős üzleti működés helyzete Magyarországon" címmel megtartott előadásában kiemelte, hogy a fenntartható üzleti működéshez kapcsolódó kutatások az elmúlt 20 évben erőteljes fejlődést tudhatnak maguk mögött, számos irányzat, elnevezés kapcsolódott a területhez, a lényeg azonban a SmartLab tanácsadója szerint nem változott: a szervezeteknek felelősséget kell vállalniuk tevékenységük következményeiért. Ezt a vállalatok önmagukban nem tudják megtenni, nem nélkülözhető az érintett csoportokkal való együttműködés, hiszen a valóban felelős működés csak az ő véleményükön, definícióikon keresztül mérhető.
A CSR (a vállalatok társadalmi felelősségvállalása) egy logikailag a piacgazdasághoz illeszkedő koncepció, amelyet azért tartott fontosnak hangsúlyozni Radácsi László, mert sokan egészen mást látnak bele. A cégek azért foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert ettől is megtérülést várnak. A rendszer akkor működik a köz céljainak megfelelően, ha a társadalom tagjai jutalmaznak és büntetnek: vásárolják azon cégek termékeit, amelyek CSR tevékenységét értékelik, s nem azokét, amelyekét elutasítják.
A közép-kelet-európai régióban, s Magyarországon ugyanakkor nem igazán lehet kitapintani, hogy a fenntarthatóság beépült volna a fogyasztói igényekbe. Előfordulnak persze kiemelkedően példák, amikor egy termék sikerének kulcs a fenntarthatóság volt, de tömegesen ez nem jellemző.
Ennek ellenére e térségben is jelen van a cégek tevékenységében a CSR, más azonban ennek logikai alapja - mutatott rá a szakértő. Ilyen ok lehet az anyavállalti kötelezettség, ám ennek a fenntarthatósága Radácsi László szerint igen problémás, hiszen nem támaszkodik helyi igényre. Kicsivel jobb a helyzet, amikor van egy helyi csapat és azt gondolja, hogy a vállalat működésének ezen a területén kíván sikereket elérni. Van továbbá olyan példa is (telekommunikáció), ahol a cégek közötti verseny erősíti ezt a tevékenységet.
A belső lelkesedésnek a magyarországi vállalati modellekben óriási jelentősége van, ám ezek gyenge pontja Radácsi László szerint az, hogy nem érinti az üzleti működést a CSR tevékenység. Jól mutatja ezt, hogy leginkább pr és marketing osztályhoz kapcsolódik a feladat. Ezzel azonban a vállalkozások nagyon sokat veszítenek.
Az elmúlt éveket értékelve Radácsi László kiemelte az erőteljes kormányzati passzivitást is, hosszasan sorolva azokat a lehetőségeket, amelyeket ezen a területen a kormányzat tehetne. Az állami vállalatok működésén keresztül példát lehetne mutatni a szabályozás javítása mellett, de jutalmazni lehetne az járó cégeket számos csatornán keresztül. A szakértő szerint azonban nem történt semmi.
Lehetne ezt másként, ahogy van is arra példa - a legjobb magyar önkéntességi programok például a világon is ilyen elismeréseket szereznek - az adottságokon belül a szakértő szerint mindenkinek meg kell tennie azt, amire lehetőségei alapján módja van, ahogy azt kiemelte: focizni minden pályán muszáj.
A konferencia előadásainak összefoglalóját itt olvashatja.
