hirdetés

Energia útikalauz nem csak stopposoknak

Történelmi választóvonalhoz érkeztünk az energiafelhasználásunkban, túl vagyunk a fosszilis energiaforrások korszakának delelőjén – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

„Olyan választóvonalhoz érkeztünk a fosszilis energiaforrások használatában, amely, ha később visszatekintünk rá, fontos pont lesz a civilizáció fejlődésében. Mérleget kell vonnunk, nehogy gazdaságunk a kimerülés állapotába jusson. 1956-ban volt egy olajról szóló konferencia Texasban, ahol Marion King Hubbert geológus az USA olajkészleteinek felmérése alapján úgy becsülte, hogy 1970-ben csökkenni fog az Egyesült Államok olajkitermelése. Így is lett, és a kitermelés azóta folyamatosan esik. Most a nem hagyományos készletek kitermelése ugyan lassítja a csökkenést, de megállítani nem fogja. A hagyományos kőolajkészletek durván felét már kitermeltük, mintegy 1200 milliárd hordót. A nem hagyományos olajkészletek jóllehet még bőségesek, a kitermelésük egyre drágábban lehetséges, ráadásul a kereslettel sem tudnak a kitermelők lépést tartani" – mondta Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE TTK tudományos munkatársa a Piac&Profit által rendezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A részletes program és a folyamatosan frissülő beszámoló a konferenciáról itt olvasható.

Hetesi Zsolt: Történelmi választóvonalhoz érkeztünk - Fotó: Fényes Gábor

„Azok, akik azt mondják, hogy a megmaradt olajat fokozódó ütemben fogjuk tudni kibányászni, azok nincsenek tisztában a technológiai nehézségekkel. A valóságban hiába nő az olaj iránti kereslet, nem lehet ennél többet kitermelni. A piac nem tudja megoldani: 2005 óta ötszörösére nőttek az olajárak, míg a kitermelés csak fél százalékkal nőtt. Sajnos semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy valahol elrejtve még hatalmas olajtartalékok vannak. Ezért szembe kell néznünk hamarosan azzal, hogy ugyan jelentős drágulás következik be, de lényegesen kevesebb lesz a kőolaj” – vélekedett a fizikus.

Hetesi Zsolt szerint hasonló lesz a helyzet a földgázzal. A hagyományos földgázkészletek kimerülőben vannak és a palagáz-kitermelés felfutása sem tudja pótolni a kiesést. A palagáz-kitermelő fúrások ugyanis, szemben a hagyományos gázmezőkkel, kisebb hozamúak és rövid élettartamúak, átlagosan egy-két év alatt kimerülnek. Csupán ahhoz, hogy megmaradjon a jelenlegi kitermelési szint, a mostani új kúttelepítések háromszorosára lenne szükség. A szénkitermeléssel viszonylag jó a helyzet: bármikor meg lehetne kettőzni a kőszénkitermelést, és fenntartani azon a szinten 2050-ig. Csakhogy ez nagyon komoly környezetszennyezéssel jár.

„Arra sem számíthatunk, hogy egyik pillanatról a másikra beugranak a fosszilis erőforrások helyére a megújuló energiaforrások. Sajnos ezek sem mindentudók: ugyan elegendő napenergia éri a földet óránként ahhoz, hogy lefedje az emberiség éves energiafelhasználását, azonban ehhez a bolygó jelentős részét napelemekkel kellene borítani. Egy magyar ember teljes energiafogyasztása ma átlagosan 87 kilowattóra naponta, ebben benne van minden direkt energaiahasználat (fűtés, világítás, közlekedés stb.), és minden indirekt is (az ország működtetéséből egy főre eső rész). Ebben jelenleg a megújuló energiaforrások szinte alig kapnak szerepet, de a jövőben is viszonylag kevés százalékot tudnak lefedni. Ha személyenként két négyzetméter napelem-panelt szerelnénk fel minden háztetőre, akkor is csak az ország energiafogyasztásának 4-5 százalékát tudnánk fedezni. Ahhoz, hogy az ország energiájának 20-25%-át napelemekből nyerjük, le kell fedni 930 négyzetkilométer területet (ezen terület nem a napelemek által fedett rész, hanem a naperőmű által elfoglalt teljes terület), ennyi naperőmű még Európában sincs.

A biomasszára veszélyes alapozni: az ugyanis részben függ az időjárástól, részben pedig komoly területeket vesz el az élelemtermeléstől. A megújulóknak azonban az a fő gondjuk, hogy nem egyenletes a termelésük, így komoly terhelést jelentenek amúgy is feszült európai villamos energia rendszereknek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a megújuló energiaforrások, legyen szó naperőművekről, szélerőművekről, vagy geotermális forrásokról, rendkívül helyigényesek.

Azonban nincs más választásunk: olyan társadalmat kell építenünk, amelyben a megújuló energiaforrásokra alapozzuk energiafelhasználásunkat és nagyobb hangsúlyt fektetünk az energiahatékonyságra és a lokális termelés erősítésére, hogy rövidülhessenek a szállítási láncok. Az igazi megoldást azonban az jelenti majd, ha a természetben előforduló körforgást le tudjuk másolni. Az ökoszisztémákban ugyanis nem keletkezik hulladék és csak megújuló forrásokat használ. Ezt az átmenetet nekünk is végre kell hajtanunk.

A konferencia előadásainak összefoglalóját itt olvashatja.

hirdetés

Véleményvezér

Ilyet még nem látott a világ

Ilyet még nem látott a világ 

Cseh vonaton első osztályon feleannyiért kétszer annyit kapsz, mint a magyar vonat másodosztályán. Ez igen.
Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha 

Folyamatosan produkálja a magyar gazdaság a meghökkentő eseményeket, miközben a kormány szerint munkájuk egyszerűen hibátlan.
Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo