Nem fenntartható a jelenlegi segélyezési rendszer, hiszen sok a segélyezett és kevés az adófizető - fogalmazta meg véleményét Ébl Zsuzsanna a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutató-elemzője vitaindítójában. A szociológus kutató elsősorban Magyarország aprófalvas vidékein dolgozik, a mélyszegénységből kivezető utakat keresve. Az önfenntartó, önellátó közösségek létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, hiszen a magyar vidék nem számíthat a feldolgozóipar visszatelepülésére vagy egyéb nagyfoglalkoztatók megjelenésére. De azt is leszögezte, nem ez a trend.
Az aprófalvak mélyszegénységben élő lakóinak jelentős része cigány származású. Sok esetben olyan első generációs vidékiek, vagyis városból kitelepült családok, akik az új körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni. Ennek hátterében a tudás, a kultúra és sokszor az akarat hiánya áll.
A megoldás elsősorban a helyiek, a polgármesterek bevonásával lehet megtalálni. Jövőre egy négy magyarországi régióra kiterjedő kutatás indul, amelynek eredménye segítheti a problémák feltárását és a jó gyakorlatok kidolgozását. Sokszor egészen apró törvényi változások komoly gyakorlati hasznot hozhatnak. Az is lényeges, hogy ezt a bonyolult helyzetet több nézőpontból vizsgáljuk, az együttélő csoportok, kirekesztők és kirekesztettek szempontjait egyaránt figyelembe kell venni.
Nem lehet politikai választóvonalak mentén kezelni a helyzetet, a politika sokszor ellentétet szül, holott az összefogásban rejlik a megoldás.
Erről a témáról beszélve nehéz elkerülni az esélyegyenlőség értelmezését. Vajon ugyanazokra az ismeretekre van szüksége egy gimnáziumba készülő városi fiatalnak, mint a tinédzserkorban anyává váló lánynak? Nem ugyanaz a boldogulás útja a gilvánfai roma gyereknek és a pasaréti fiatalnak, eltérő helyzetek eltérő utakra terelnek. Az iskola bizonyos csoportoknak szükségszerűen a folyamatos kudarc terepe, ahol ráadásul gyerekként bánnak velük akkor is, mikor saját mikrokörnyezetük már felnőttként kezeli őket. Ezek az az okok állnak az iskolai integráció nehézkességének hátterében is. Mindezeken túl is súlyos kérdésekkel nézünk szembe, hiszen az uzsora, és egyes aszmatikus betegségek gyakori jelenléte is nehezíti ennek a mélyszegénységben élő rétegnek a helyzetét.
A megoldás az összefogásban van, hangsúlyozta Ébl Zsuzsanna. Sok támogatóra, önkéntesekre és az egyházak segítségére van szükség. És olyan szakmai konszenzussal megtervezett lépésekre, amelyek működnek a gyakorlatban. Fontos lenne például a közösségek létrejöttének támogatása, például közösségi helyek létrehozásával. Ma ugyanis a kocsma az egyetlen ilyen terep a hazai aprófalvak többségében.
Helyi szinten kell válaszokat adni a globális kérdésekre
„Nagyon szép ha abban gondolkodunk, hogy egyenlő életlehetőségek legyenek adottak mindenkinek, de meg kell nézni ehhez milyen gazdasági fejlesztések kellenek, mert különben fenntarthatatlan helyzetet teremtünk. Ma Magyarországon éppen ez történik. Sok a segélyezett, a segély, de nincs gazdasági háttér a finanszírozáshoz" - mondta Marczis Márta az ENSZ tanácsosa. A globális válság egyszerre gazdasági, szociális valamint környezeti krízis és csak komplexen kezelhető. A jelenségek összefüggenek, csak úgy lehet kezelni a problémákat ha ezeket az összefüggéseket figyelembe vesszük.
Az önfenntartás kérdésében egyetértett Marczis Márta a vitaindítóban elhangzott kijelentéssel, miszerint fontos az aprófalvakban élők életminőségének javításában. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a lokális kezdeményezések és a helyi önfenntartó törekvések mellett ügyelni kell arra, hogy ez ne jelentsen bezárkózást, ami a válságok során egyébként is gyakori jelenség, mert hosszútávon az ilyen berendezkedés nem működhet. A településeknek, a helyi közösségeknek kell újraéledniük, hogy megszervezzék saját életüket. Ebben kell segítséget nyújtani nekik, hogy találják meg saját válaszaikat, ne bezárkózzanak, védekezzenek. Helyi szinten kellenek változások, a fenntarthatóság irányába mutató lépések nélkül nincs megoldás.
Az ENSZ tanácsosa a 2003-ban lezajlott Cserehát programot hozta példaként, melynek eredményei az önsegítés fontosságát bizonyítják.
A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2011 második napjának összefoglalóit, képeit ide kattintva érheti el.
