Ihatatlan vizet tisztító „szívószál" és maláriát okozó szúnyogcsípések elleni ágyháló. E termékekkel védi a harmadik világbeli szegények életét egy dán cég. Ha a kibocsátásikvóta-piacok szabályait sikerül bővíteni, karbonsemlegesítő projektként is elszámolható lesz az, ami eddig humanitárius adakozásnak számított.

Páratlan társadalmi összefogás övezte a Piac & Profit által szervezett Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Szervezetek, intézmények, kamarák, szövetségek a társadalom legkülönbözőbb szegmenséből azonnal, feltételek és fenntartások nélkül fogadták el a felkérést a kétnapos konferencia szakmai támogatására. Belátták, ez mindannyiunk ügye.

Tizenegyedik alkalommal osztották ki a 2000-ben Demcsák Mária, a Piac & Profit üzleti magazin főszerkesztője és László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke által közösen alapított díjat. Az Üzleti Etikai Díjat a két alapító és a mögöttük álló szervezetek azzal a szándékkal hozták létre, hogy minden évben felhívják a hazai társadalom figyelmét azokra a vállalatokra, amelyek tevékenységükkel, magatartásukkal példát mutatnak a felelős gazdálkodásban, és erősítik a bizalmat a társadalom és az üzleti szféra között. „Meggyőződésünk, hogy a díjazottak példamutató magatartásukkal hatást gyakorolhatnak az üzleti élet többi szereplőjére, elősegítve a hazai üzleti élet fejlődését a társadalmi felelősség, a felelős gazdálkodás, a fenntartható fejlődés előmozdításának irányába"  mondta videoüzenetében László Ervin professzor az Üzleti Etikai Díjak ünnepélyes átadásán, amelyre az Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs" konferencia keretében került sor november 18-án este, Balatonalmádiban, a Hotel Ramadában. Idén a gazdasági szervezetek, kamarák által jelölt 43 hazai székhelyű vállalatból 26-an pályáztak, közülük 11 kisvállalat, 5 multinacionális vállalat, négy nagyvállalat és 6 középvállalat. Közülük a zsűri különdíját ezúttal az a cég nyerte el, amelyik „példamutató felelősségvállalóként" a profitérdekeit háttérbe szorítva, annak terhére is képes volt felelősségteljes tettekre, magatartásra.

Bár technikailag számos elektronikus fizetési megoldás elérhető, ezek elterjedése Magyarországon meglehetősen lassan halad. Pedig a beszállítóktól a közüzemi szolgáltatókig már mindenhol megoldható a számlák elektronikus kézbesítése és rendezése. Ráadásul a papírmentes fizetési megoldások nemcsak költség- és időmegtakarítást jelentenek, hanem fenntarthatóbb, környezetkímélőbb működést is.

Még hatvan-hetvenmilliárd forint pályázati pénz áll a LEADER-közösségek rendelkezésére, kivált, ha termelő tevékenységekre vonatkozó tervezetekkel jelentkeznek az időközben megújuló akciócsoportoknál. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, V. Németh Zsolt a Piac & Profitnak elmondta: új eljárásrend és új stratégiák hamarosan, új pályázatok áprilisban várhatók.

A huszonkétezer nukleáris fegyverből álló globális arzenál ma épp olyan veszélyt jelent, mint a hidegháború idején, vélik a Countdown to Zero című amerikai dokumentumfilm prominens interjúalanyai.

Egyelőre még várniuk kell a kedvező, munkahelyteremtésre serkentő gazdasági környezetre a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. A 2010 második félévétől, majd ez év januárjától hatályos szabályozóváltozások ugyanis 2011-ben inkább többletterhet rónak erre a szektorra. Hatásuk még kedvező esetben is inkább csak semleges, pozitív eredményt ezek révén csak egy szűk kör könyvelhet el.

Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.

Új eszköz a klímaharcban a biofaszén, amelyet az indiánok ősidők óta használtak az Amazonas földjén, hogy termővé tegyék a talajt. Ugyanis nemcsak a nitrogéndús műtrágyák kiváltására alkalmas, hanem szén-dioxid-megkötő hatású is.

Nagy közhely, így aztán nagy igazság is, hogy ami valahol szemét, máshol kincs lehet. Erre az alapvetésre épít az adománybolt műfaja. Újrafelhasználás, társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság, szolidaritás. Vajon miért nem működik ez itthon?

Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg.

Eddig a magyarok csekély hányada tett félre azért, hogy évekkel később - például nyugdíjasként - többletjövedelemhez jusson. A hosszú távú megtakarítási hajlandóság a kötelező magánnyugdíjpénztárak feltételezhető megszűnésével a figyelem középpontjába kerülhet. Hiszen élete során bárki, bármikor kerülhet olyan anyagi helyzetbe, amelyre nem volt felkészülve. Különösen nyugdíjasként, amikor amúgy csak a korábbi jövedelme töredékére számíthat.

Kiteljesedhetnek a patikák egészségügyi feladatai azáltal, hogy visszatérhetnek a 2006 előtti, kevésbé liberális vállalkozási formához, vélekednek a gyógyszerészek kamarájában az új törvényről, de nem gondolják, hogy a megváltozott jogi feltételek korlátoznák a versenyt.

A Széchenyi Kártya Program keretében ma már nem csak folyószámlahitelt igényelhetnek a konstrukció feltételeinek megfelelő kis- és középvállalatok. Az Új Széchényi Terv keretében kibővült, államilag támogatott hitelprogram része a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, idén januártól pedig az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhöz is kínál kedvezményes forrást.

Az adatszivárgás éppoly gyakran okoz kárt a cégeknek az informatikai szakemberek tapasztalatai szerint, mint a szándékos és rosszindulatú adatlopás. Az érzékeny adatok és információk kiszivárgása nemcsak anyagi károkhoz vezet, hanem üzleti vagy hivatali titkok esetén akár jogi következményekkel is járhat.

Azt gondolnánk, hogy amióta egyre szélsőségesebb az időjárás, és ennyi vizet kapunk a nyakunkba, fellendült a biztonságos, négykerék-hajtású járművek eladása. Ám sem nálunk, sem Európában nem így van.

A hétköznapi élethez hasonlóan a hazugság tagadhatatlanul jelen van az üzleti életben, még ha erről nem is szokás nyilvánosan beszélni. Arról, hogy mik az okok, és főként, hogy hogyan ismerhetjük fel a lódítást, Kardos Marcell-lel, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól. Azokat a cégeket viszont, amelyek nem találják meg a harmadik felet, amely eltartja bizniszüket, rövid idő alatt csődbe viheti a gyártó és fogyasztó közötti „pénztelenített" kapcsolat térnyerése. De veszélyei is vannak az ingyenüzletnek: ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek nem csökkennek a várt ütemben, vagy nem sikerül máshonnan megfelelő bevételhez jutni, biztos a bukás. Mégis, előbb-utóbb minden cégnek valamilyen módon használnia kell az ingyenességet, vagy versenyeznie kell vele.

Az elmúlt két-három évben a cégek kénytelenek voltak lefaragni költségeiket, hogy kompenzálni tudják a piaci kereslet visszaesésével keletkezett veszteségeket. Sok helyütt úgy vélik, ennél takarékosabban nem lehet működni. Az általános gazdasági fellendülés még várat magára, legalábbis a hazai mutatók ezt jelzik. A KSH május végi adatai szerint a lakossági fogyasztás bővülésére vonatkozó igen mérsékelt várakozások is túlzottnak bizonyultak. A belföldi piac stagnál, a kkv-k számára továbbra is az állandó költségek a legmegterhelőbbek. A cégek többsége elhalasztja beruházásait a talpon maradás érdekében, ám a munkatársak javadalmazása, az iroda bérleti díja, a közüzemi és telefonszámlák vagy a pénzügyi szolgáltatások költsége nem szabható a változó bevételekhez. Jó hír viszont, hogy ezeken a területeken szinte kivétel nélkül van még mód a kiadások csökkentésére vagy a működési hatékonyság növelésére.

Az IT-biztonság nem ördöngösség, a legkisebbek számára is elérhető vállalható költségekkel. Figyelmen kívül hagyni viszont hatalmas veszteséget okozhat, közvetlenül és áttételesen egyaránt.

Nem egyszerű pályázni uniós forrásért. Bár a gazdaságfejlesztés területén a kínálat és a kereslet is megfelelő, mégsem ez az általános érzet, hanem az, hogy az állam adósa marad pályázatnyerteseknek, s nem törekszik arra sem, hogy új kiírásokkal segítse a vállalkozásokat.

Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.

Az önkormányzatok a nemzetgazdaság jelentős és különleges szereplői: közfeladatot ellátó szervezetek, ami miatt a működésük és az ehhez kapcsolódó gazdasági megoldásaik eltérnek a piacon megszokottól. Céljaik is mások: a versenyszféra a profitoptimalizálásra, a helyhatóságok viszont ügyfél- és állampolgárbarát rendszerek megvalósítására helyezik a hangsúlyt. Épp ezért az önkormányzatok sajátos ügyfélkört jelentenek a szolgáltatók, nem utolsósorban az infokommunikációs iparág és a pénzügyi szektor cégei számára. Hiszen a közfeladatot ellátó helyhatóságok igényei is különlegesek: más termékek, szolgáltatások, más finanszírozási megoldások kellenek számukra ahhoz, hogy megfeleljenek az államigazgatási követelményeknek, a fejlesztési elvárásoknak és a lakosság igényeinek egyaránt. A mindennapi feladatok mellett a helyhatósági szféra számára külön megoldandó és megkerülhetetlen technikai és beruházási tennivalót jelent az e-kormányzati szolgáltatások teljes körűvé tétele, hiszen az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. Igaz, az egykor finanszírozási szempontból kockázatmentesnek tartott ügyfélkörről mára kiderült, hogy nem teljesen az, ennek ellenére a bankok továbbra is versenyeznek érte, igaz, óvatosabban és a válság hatására átstrukturált termékportfólióval. Összeállításunkban áttekintjük, milyen IKT-megoldásokkal és finanszírozási lehetőségekkel számolhatnak az önkormányzatok.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

A bankok egyre többféle szolgáltatással próbálják magukhoz vonzani a potenciális ügyfeleket. Ezek közé tartozik a private banking vagy a mind ismertebb treasury. A privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága az elmúlt öt évben megduplázódott, ma több mint húsz szolgáltató verseng a vagyonosok megtakarításaiért, előtérbe helyezve a befektetési kockázatok csökkentését. A treasury szolgáltatások középpontjában is a rizikófaktorok, elsősorban a kamat- és árfolyamkockázatok mérséklése áll, s ezek a megoldások egyre inkább elérhetők a kisebb cégek számára is. Ám ahhoz sem kell feltétlenül nagy vagyonnal rendelkezni, hogy valaki a befektetési piacon próbálkozzék: többféle, akár bankoktól független kereskedési platform is a rendelkezésükre áll.

A borászat és a marketing, noha feltételezi egymást, a legutóbbi időkig nem nagyon értett szót. A vidékfejlesztési tárca ezen igyekszik segíteni. A borászok együtt olcsóbban, eredményesebben pályázhatnak.

Nyugat-Magyarországon már a depresszió utáni újjáéledéshez nyújthatnak segédkezet az autóipar nagyvállalatai, Kelet-Magyarországon azonban - bár voltak kísérletek klasztereken keresztül is a beszállító ipar megszervezésére - csak kevés cég folytatja alanyi jogon a járműgyártás kiszolgálását.

A kishaszonjárművek piaca is megérezte a válságot, ám kevésbé esett vissza, mint a nagyhaszonjárműveké. Úgy tűnik, 2010 volt a mélypont, idén év elején ugyanis nőtt az új autók értékesítése. Persze a forgalom alakulása attól is függ, hogy a kereskedőknek sikerül-e magasabb szintre emelni szolgáltatásaikat.

Kevés a látogató a céges honlapon? Vagy egyáltalán nincs is a vállalkozásnak honlapja? Pedig ez ma már fontos alap, hiszen az emberek túlnyomó többsége első körben a neten keres, bármire is van szüksége. A jó honlap ügyfelet és forgalmat hoz, a rossz azonban még árthat is.

Mára a kkv-szektor döntéshozói számára is ismerősen cseng a zöld IT-koncepció, és elfogadott tény, hogy követésével csökkenthető a működés káros környezeti hatása, sőt hosszabb távon jelentős költségmegtakarításra is lehet számítani. Világtrend tehát, hogy a cégek a zöld koncepciót alapul véve szervezik át teljes működési rendjüket.

A kiégés szakszóval leírt pszichés állapot lassan üzleti fogalommá válik. Amit takar, fontos figyelmeztetés egyénnek és munkahelynek egyaránt. A kiégett vagy a kiégés határán lévő munkavállaló mérhető károkat okoz saját magának, de az őt alkalmazó vállalatnak is. Nemcsak az emberbaráti szeretet, hanem a piaci érdek is azt diktálja tehát, hogy a munkaadó fordítson figyelmet a tünetek felismerésére, és igyekezzék megelőzni azok súlyosbodását. Ez ugyanis a leghatékonyabb kezelési mód.

A nagy kockázatra és nagy megtérülésre utazó kockázatitőke-modellhez hasonlóan osztogatja 36,4 milliárd dollárját a Bill & Melinda Gates Alapítvány, mely felvette a harcot korunk legnagyobb kórságaival. Azonban orvosok és kórházak helyett innovációkat támogat.

Másként értékel-e a gyógyítás tudománya, mint a természeti adottságokra hivatkozó helyi önkormányzati, politikai és gazdasági lobbi, amely a talajból könnyen kinyerhető vízben, medencékben, csúszdákban, szállodákban látja az országnak-világnak nyújtható, idegenforgalmi bevételeket feltételező egészségügyi rehabilitációt? Az Új Széchenyi Tervet bemutató kézikönyvben ugyanis arra biztatnak: az egész ország területén legyen könnyebb a hozzáférés a rehabilitáció lehetőségéhez, javuljon érzékelhetően a szolgáltatás színvonala, míg a közelmúltban egy konferencián különös hangsúllyal szögezték le, hogy csakis bizonyítékokon alapuló balneológiáról és orvosi hidrológiáról lehet szó az elkövetkezőkben. A Piac & Profit annak próbált utánajárni, milyennek is látják a „felek" az egészségipar fejlesztési lehetőségeit. Mivel márciustól már lehet pályázni az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyikére, a 30 milliárd forintos büdzséjű egészségipari fejlesztésekre, a részletekre is kíváncsiak voltunk. Csakhogy a potenciális pályázók érvei mellett a pályáztatók szempontjait - hiába kértük - nem ismerhettük meg az illetékes kormányzati hivataltól.

Sok hazai kis- és középvállalat ma is felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra áldoznak. A biztosítók különböző csomagajánlatokkal igyekeznek kiszolgálni a kört, de ez kevés a valódi igény felkeltéséhez.

Webes alkalmazások segítségével könnyen és rugalmasan használható a legtöbb irodai program, sok esetben ingyen. Vajon tényleg valós alternatívát jelent ez a kisebb cégek számára?

Eldőlni látszik: a megújuló energiaforrásoknál a mezőgazdaságra alapozott energetika az a terület, amelyik magasabb szintű támogatást kaphat, a finanszírozó állam és a bankok számára pedig felértékelődik a biodízel, a biogáz, az energiafű.

Nem véletlen, hogy számos magyarországi beruházó arra a következtetésre jutott, hogy a megtérülést tekintve az alternatív energia még ma sem alternatívája a folyamatosan dráguló fosszilis energiának, a villamos áramnak. Néhány vállalkozó viszont még az előnytelen feltételek ellenére sem adja fel.

Nem könnyű választ adni arra, hogy ténylegesen mely csomagolóeszköz nevezhető igazán környezetbarátnak. Az üveg, amelyik nem bomlik el a természetben, de szinte száz százalékban újratölthető? Vagy a fa, illetve a papír, amelynek a nyersanyagszükségletét erdők kiirtásával fedezik? Vagy mégiscsak az újrahasznosítható műanyag?

Nem helyettesíti, csak éppen nagy arányban feleslegessé teszi télen is, nyáron is a földgázt, a villamos áramot az a szinte önmagát kínáló praktika, amellyel a háztetők nagy részét éppen úgy zöld felületté lehet tenni, mint az épületeink oldalfalait.

Ez év január elsejétől vagy a márkakereskedések, vagy a gyártóval, forgalmazóval szerződéses kapcsolatban álló bontók kötelesek visszafogadni a forgalomból kivont járműveket. Ám a hazai feldolgozóknak nemigen van forrásuk a szükséges fejlesztésekhez, miután a roncsautók feldolgozása során nyert anyagok értéke nem fedezi a szabályos bontás költségeit.

Már napjainkban is fellelhető a benzinben olyan komponens, amelynek az eredete a szántóföld. A már megkezdődött jövő pedig tetten érhető a Mol fejlesztőinél és gyártóinál éppen úgy, mint az állam fejlesztő cégénél, a Duna Kft.-nél.

Az irodában használatos technológiák fejlődésével és elterjedésével általános volt az a nézet a kilencvenes években, hogy csökkenni fog a papírfelhasználás. Úgy tűnik, az élet nem igazolta ezeket a várakozásokat: továbbra is a papír az első számú dokumentum, az elektronizált megoldások világában is mindenki biztosra megy: kinyomtat mindent, amit fontosnak tart.

Németújvár nem vesz, hanem elad energiát: amit az erdő, a napsugár, a szántóföld segítségével megtermel, az bőven elég a városka lakóinak. Sőt, ma már a szisztéma is jó áru.

Főszerephez juthatnak a megújuló energiahordozók hasznosításának és az energiahatékonyságnak a lehetőségei, ha megóvjuk magunkat a túlhajtásoktól, élünk a várható uniós támogatásokkal, s nem mellékesen: meg is vitatjuk, hogyan kerülhetjük el a klímaváltozás ember okozta veszélyeit.

A klímaváltozásért elsősorban felelős üvegházhatású gázok 80 százaléka az energiafelhasználásból származik. Ezért mind az európai uniós, mind a magyar új energiapolitikai koncepció egyik - ha nem a - legfontosabb feladata az energiamegtakarítás és az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiák részarányának a növelése. A jövő energiaforrásai kiválasztásának a szempontjából meghatározó, hogy az uniós bizottság leszögezte: a nukleáris energia arányának növelése a fosszilis energiahordozók kiváltásának az egyik lehetséges módja.

Magyarországon a csapadék mennyisége és eloszlása, a növekvő szárazság már a klímaváltozás hatásait mutatja. Vizeink és ivóvízkészleteink tehát veszélyzónába kerültek, bármelyik klímaprognózis forgatókönyve alapján változik is a jövőnk.

Biztos-e, hogy a meglévő szabályaink a legjobb szabályaink? Nem, nem biztos. Körülbelül hét éve, hogy törvény intézkedik a hulladékgazdálkodásról, s megannyi előírás tárgyalja a regionális hulladékkezelés finanszírozási módját, uniós támogatási gyakorlatát. Mindegyik új normának számít, s mindegyik hibádzik valahol. Például kevéssé törődnek a hulladék képződésének megelőzésével, a megelőzés finanszírozásával, a közpénzek ide történő átcsoportosításával. De idesorolódik, hogy a hulladék elviteléért, tárolásáért fizetendő összegekről lemondás nem érné-e meg össztársadalmi méretekben?

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Most induló sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.