A Magyar Piac Szövetkezet szervezésében az első magyar termelői piacot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át tavaly augusztusban Budapesten, Kőbányán. Azóta több termelői piac is nyílt az országban. Idén júniustól a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt is lehet vásárolni hazai árukat minden pénteken a Vidék Mustra elnevezésű rendezvényen. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálja portékáit, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják a termékeket. A rendezvénysorozat célja, hogy a fővárosiak és a turisták megismerhessék a vidék ételeit, értékeit.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Piac Szövetkezet további termelői piacok megnyitását tervezi. A cél, hogy a jó minőségű, egészséges magyar termékeket minél több helyen, közvetlenül a termelőtől lehessen megvásárolni, élénkítve ezzel a magyar mezőgazdaságot.
A bürokrácia egyszerűsítésével, a működés anyagi támogatásával, a kereskedelmi jogszabályok módosításával segíti az agrártárca a termelői piacok létesítését, amelyek ennek eredményeként mindenfelé sorra alakulnak. A régi-új elárusító helyekről országos körképet készítettek az MTI tudósítói.
Jelenleg már hozzávetően 50 termelői piac működik, de akár több 100-nak is lenne létjogosultsága - állítja a mérnök, informatikus végzettségű Szilágyi Zsolt, a Helyi Piac civil mozgalom fő kezdeményezője. Számítása szerint ezek az árusítóhelyek évi több 100 milliárd forintos forgalmat bonyolíthatnának, rövidre zárva a termelőtől a vevőig vezető utat. A kereskedői lánc ugyanis gyakran indokolatlanul hosszú, egy szakmai körökben ismert élelmiszerkilométer-mutató szerint például egy csomó sárgarépa átlag csaknem 2000 kilométert utazik a konyhakerttől a háziasszony kosarába, miközben az ára csak emelkedik.
