Bár júniusban májushoz képest közel megkétszereződött azok száma, akik a devizahitel rögzített árfolyamon történő törlesztését maximum 5 évre biztosító árfolyamrögzítést választották, a teljes devizahitel-állományhoz képest még mérsékeltnek tekinthető az érdeklődés. (A Magyar Bankszövetség korábbi becslése szerint az árfolyamgát rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be. A hitelintézetek összesen 610 ezret meghaladó olyan élő devizahitel szerződést tartanak nyilván, amelyeknél az ügyfelek jogosultak az árfolyamrögzítésre.)
Az érdeklődők többsége fizetési problémákkal küzd
Az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet - derül ki a Budapest Bank friss kutatásából.
A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős pluszterheket ró a háztartásokra. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52%) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.
Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.
Megtakarítani, amennyit csak lehet
Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47%) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37%), a biztonsági tartalék képzése (20%), valamint a gyermekek támogatása (13%). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.
Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41%), míg a likviditás (33%) és a magas hozam (25%) csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47%). Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28%), esetleg lekötött betétbe helyezik (26%). A válaszadók 15 százaléka tervezi befektetési alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék vesz fontolóra valamilyen biztosítási formát.
Azok, akik részben vagy egészben felélik a törlesztőrészlet csökkenésével „nyert" összeget, legtöbbször a napi kiadásokra (vásárlásra, fogyasztásra) fordítják azt (37%). Sokan vannak, akik meglévő egyéb hiteleik aktuális törlesztőrészleteit fizetik ebből az összegből (22%), vagy gyermekeiket támogatják belőle (17%).
Mi lesz az árfolyamgát lejárta után?
A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó (64%) a teljes időszakot ki kívánja használni.
Az ezzel kapcsolatos tájékozódás azonban sokak esetében hiányos, ezt mutatja az is, hogy magas azok aránya (39%), akik nincsenek tisztában azzal, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük: 8 százalék azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, míg 9 százalék szerint változatlan marad, további 22 százalék pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után.
Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet a „türelmi időszak" után növekedni fog (61%), többnyire 10-30 ezer forintos emelkedéssel számolnak. A megemelkedő törlesztést a legtöbben (46%) a majdani havi keresetükből tervezik fizetni, 34 százalék az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13 százalék egyéb megtakarításait használja majd.
Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség (56%) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százaléknál problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25 százalék pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.
