A nem pénzügyi vállalatoknál - csak a tranzakciót figyelembe véve - a forinthitelek állománya 19,6 milliárd forinttal, míg a devizahiteleké 65,2 milliárddal esett. Az szegmens által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya 0,6 milliárd forinttal csökkent. Mindezek eredőjeként a hitelállomány 85,4 milliárd forinttal olvadt.
Az új szerződések értékei az 1 millió euró érték alatti tartományban a forintkölcsönöknél nőttek az eurónál csökkentek. Az 1 millió euró felettieknél ugyanakkor az előző hónaphoz képest mind euróban mind forintban jelentősebben növekedésről szól a jegybank összefoglalója.
Az átlagos kamatlábak az euró és forinthiteleknél 1 millió euro érték alatt egyaránt mérsékelten csökkentek, e szint fölött enyhe növekedés volt megfigyelhető.
A betéteknél - az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve - 33,1 milliárd forintos csökkenés következett be; a forintbetéteknél 100,4 milliárd forint nettó betétkivonás volt, míg a devizában 67,3 milliárd forint nettó értéket helyeztek el. Az új szerződések értékei forintban és euróban egyaránt csökkentek, az átlagos kamatlábak szinte nem változtak az előző hónaphoz képest.
Az idén nem várható változás
A vállalati hitelpiacon az idén a korábbi előrejelzések szerint nem várható javulás. A hitelezés feltételei a tavalyi utolsó, és az idei első negyedévben is tovább romlottak, bár a jegybank 2012. első negyedévről szóló júniusban publikált felmérése azt is megállapította, hogy a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest csökkent.
Nem segíti a helyzet változását az a tény sem, hogy - bár a cégek finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel - a GfK Hungária júniusban publikált Corporate Banking Monitor felmérése szerint a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik.
A zord hitelezési környezet a mikro- és kisvállalkozások számára különösen kedvezőtlen: jelentős felárakkal jutnak ugyanis hitelhez. A mikrovállalkozásoknál az átlagos kamatfelár az MNB felmérése szerint a megvalósult ügyletek alapján tavaly a negyedik negyedévben a forinthiteleknél 430 bázispont volt (100 bázispont egy százalékpont), amely az idei első három hónapban 18 bázisponttal nőtt. A középvállalatoknál ez az érték 256 bázispont volt 2011. utolsó negyedévében, amely az idei első negyedben 29 bázisponttal emelkedett.
