Borászati terméknek nevezhetőek a vonatkozó EK-tanácsi rendeletben szereplő szőlészeti és borászati termékek, továbbá a friss, a töppedt, és az aszúsodott borszőlő. Törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a hegybíró által kiadott engedéllyel lehet. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. A telepítést és a fajtaváltást, valamint a kivágás megkezdése előtti ültetvényellenőrzést a növénytermesztési hatóság végzi, míg a kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi - áll az országgyűlés által elfogadott bortörvényben.

Aki ezer négyzetméternél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy a terület nagyságától függetlenül ültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort további feldolgozás és értékesítés céljából vásárol, köteles a területéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, a tárolóteréről, a szüretelési, a feldolgozási, az értékesítési, valamint felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni a hegyközségnek. Ugyancsak köteles - minden borpiaci év végéig - a hegybírónak bejelenteni az adataiban történt változásokat is.

A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben ez két évig nem történik meg, a hegybíró felszólítására hatvan napon belül gondoskodni kell az ültetvényműveléssel történő hasznosításáról. A határidő elmulasztása esetén a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. A hasznosításról szóló megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni.

Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét három éven keresztül nem műveli, a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását. A módosított törvény szerint „minőségi bor" kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető. A borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó új európai uniós szabályok szerint a jövőbeni borbesorolások központi eleme a földrajzi eredet, a termőhely, az EU-borjogban is védett földrajzi eredet megjelölés lesz. A magyar borok neve nem fog megváltozni, a palackok címkéin az új rendszernek megfelelő kiegészítő információk azonban helyet kapnak.

Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani s ennek készítése során megengedett a borseprő szűrése vagy centrifugálása, de csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben lehetséges. A hegybíró által kiadott származási bizonyítvány igazolja a borszőlő és a bor alkoholtartalmát, valamint az alkoholtartalom módosítására vonatkozó tényt.

A származási bizonyítványt a forgalomba hozatali engedélykérelemhez minden esetben csatolni kell. Ennek hiányában, vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság a forgalomba hozatali engedélyt nem adja ki. Borászati terméket - friss, töppedt, aszúsodott, vagy zúzott borszőlő és szőlőmust kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy további feldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy külön rendeletben erre feljogosított szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, illetve megfelelőnek találta.

A minősítést az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb uniós szervezet is elvégezheti. Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani csak a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. Utóbbit a vámhatóságnak át kell adni, de ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes, kereskedelmi forgalomba nem kerülő minta.