A pontos megfogalmazás szerint: A napi záró állomány naptári hónapokra számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát vagy az 500 ezer forintot, attól függően, hogy melyik a nagyobb. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, akiknek a 2011. évi összes bevétele (árbevétel + tárgyi eszköz értékesítés + kapott kamat + árfolyam nyereség + stb.) az 5 millió forintot nem érte el, akkor maximum 500 ezer forint lehet a pénztár átlaga, minden más esetben ennél több. A törvénymódosítás azért is kedvező, mert az előző évben csak az előző éves bevétel 2 százaléka vagy 500 ezer forint volt határ, tehát azok a vállalkozások, akiknek az előző éves összes bevételük 25 millió forint alatt volt, maximum 500 ezer forintot tarthattak a házipénztárukban.
Kikre vonatkozik a házipénztár korlát?
Azokra a vállalkozásokra, akik kettős könyvvitelt vezetnek, azaz nem bevételi nyilvántartást. Ilyenek általában a Kft, Rt, Bt (a Bt abban az esetben, ha nem EVA hatálya tartozik vagy EVA hatálya alá tartozik, de nem választotta a bevételi nyilvántartást). Tehát ebből automatikusan következik, hogy például: a személyi jövedelemadó törvény alá tartozó egyéni vállalkozók, őstermelők, ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemélyekre nem vonatkozik az előírás.
• a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,
• a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,
• a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
• a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről,
• a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,
• az ellenőrzés gyakoriságáról,
• a pénzszállítás feltételeiről,
• pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről,
• a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
A szabályozás a vállalkozás egészére vonatkozik, nem telephelyenként értendő. Ha még nem áll rendelkezésre a tárgyévet megelőző év összes bevétel adata, akkor az azt megelőző év beszámolóját kell alapul venni. Az átlag számításánál az adott hónap minden naptári napjára kell adattal rendelkezni a záró készpénzállományról, a készpénzállomány halmozott összegét pedig mindig az adott hónap naptári napjainak számával kell elosztani. Amennyiben a hónap bármelyik napján nincs készpénzmozgás, az azt megelőző nap záró pénzkészletének összegével kell számolni.
Változzon a szabályzat
Fontos, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kötelező néhány szabályzatot készíteni. Az egyik ilyen kötelező szabályzat a pénzkezelési szabályzat. Lényege, hogy minden pénzmozgással kapcsolatos folyamatot tartalmaznia kell, attól kezdve, hogy például a cégnek hány bankszámlája van, kik jogosultak felette rendelkezni - egészen a bonyolultabb szabályozásokig. Ezt muszáj módosítani!
Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát - így a pénzkezelési szabályzatot is - a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell a szabályzatokon keresztül vezetni.
Ha elfelejtődik és az adóhivatal tárja fel a hiányosságot, úgy az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Fontos , hogy a pénzkezelési szabályzat módosításáért nem a könyvelő felelős, hanem a cég vezetésére jogosult személy. Természetesen kérhetik ebben könyvelőjük segítségét, ez azonban plusz munkának minősül, amiért díjazás jár.
