Júliusban 2251 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ez volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a mutató 2200 fölé emelkedett, ilyesmi korábban egyetlen hónapban sem fordult elő, és arra is csak 2011 júniusában és novemberében volt példa, hogy 2000-nél több cég felszámolása induljon meg egy hónapon belül. Ehhez képest most az utolsó három hónapot tekintve a havi felszámolási átlag 2328 eljárásnál tart, míg az előző év azonos három hónapjának átlaga 1905 felszámolás volt. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a felszámolások számában bekövetkezett 20 százalékos növekedés a 2008-as és 2011-es után egy harmadik felszámolási hullámként söpör végig a magyar gazdaságon" - mondja Tóth Tamás, az Open ügyvezető igazgatója.

Megugrott a felszámolások száma

A felszámolások száma 2011 első negyedéve után hirtelen megugrott az országban, ami alapvetően két forrásból táplálkozott: a lánctartozások következményeként a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül sokakat ért utol a fizetésképtelenség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma. A most kibontakozó felszámolási hullámot inkább a növekvő hatósági aktivitás táplálja. Míg tavaly az első félévben 3500 felszámolás indult úgy, hogy azt hatósági kényszer-végelszámolás előzte meg, addig idén az első félévben 12 355 felszámolásból 7500 indult kényszer-végelszámolás után.

A nagy hatósági aktivitás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy némiképp letisztul az egészségtelen magyar cégstruktúra" - mondja Tóth Tamás, aki szerint nem tartható, hogy Magyarországon 600 ezer társas és további 500 ezer egyéni vállalkozás működik. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások konzerválják a kisebb cégeket, sőt akár az idei év elejéhez hasonló cégalapítási dömpinget idézhetnek elő, hiszen rendkívül kedvező helyzetbe hozzák a mikro- és kisvállalkozásokat. „A gazdaság élénkítését és az adók beszedhetőségét célzó kormányzati szándék üdvözlendő, de ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel elejét lehet venni a cégek osztódásának, illetve az adóoptimalizálási célú cégalapításoknak. Ellenkező esetben tovább aprózódik a cégstruktúra, ami nagy kockázatot jelent a hazai gazdaságra, és növeli a kitettséget a negatív külső hatásokkal szemben" - mondja az Opten ügyvezetője.

A hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult

Az elmúlt két hónap végelszámolási adata lecsengő tendenciát mutat a NAV év eleji aktivitását követően, ám a kép közel sem ennyire tiszta. Az év első öt hónapjában 3-4 ezer végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok havonta, ez júniusban 2610-re, júliusban pedig 1678-ra csökkent. Tóth Tamás szerint azonban a hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult: „A módosult jogszabályok miatt a kényszer-végelszámolásokat sok esetben kényszertörlési eljárások váltották fel, és ezekkel együtt magas szinten stabilizálódott a hatósági döntés alapján megszűnő cégek száma."

A decembertől márciusig tartó cégalapítási hullámot követő áprilisi mélypont után hónapról hónapra emelkedik a cégalapítások száma. „A tavaly jellemző havi 3-4 ezer cégalapítást ugyan még nem értük el, de az áprilisi 1800-hoz képest a július 2800 új cég komoly növekedést jelent. Így elképzelhető, hogy már a következő hónapokban visszatér a korábban megszokott cégalapítási kedv" - véli Tóth Tamás, aki szerint ugyanakkor egyáltalán nem természetes, hogy egy szűkülő gazdaságban ilyen sok új céget alapítanak.