Sikeresnek értékelte Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Új Széchenyi terv keretében indított vállalkozóvá válást segítő pályázatot kedden. Az államtitkár szerint a pályázat segítségével önfoglalkoztatóvá válhatnak azok a fiatalok, akik már három hónapja regisztrált munkanélküliek. A hátrányos helyzetű területek közül a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-bereg megyében volt a legnagyobb az érdeklődés a pályázat iránt, az utóbbiban 193 pályázat érkezett a meghirdetett időpontig, összesen 478 millió forintos támogatási igénnyel - hangzott el az MR1 - Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában. Az önfoglalkoztatóvá válást segítő decentralizált alap, illetve a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat segítségével 158-an alapíthatnak vállalkozást a térségben. Az államtitkár tájékoztatása szerint mindkét támogatási keretre Szabolcsból érkezett a legtöbb pályázat, a vállalkozni szándékozó munkanélküliek 400 millió forint összegű forrást kaptak terveik valóra váltásához. Hozzátette, hogy az önfoglalkoztatást tervezők mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet végző vállalkozást alapítanak, s a 400 millió forint vissza nem térítendő támogatás mellé 6 hónapos időszakra minimálbért is kapnak az induláshoz.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatról az államtitkár már korábban is elmondta: annak alapvető célja a 18 és 35 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező, új egyéni vagy mikro vállalkozást indítani tervező fiatalok segítése volt. Mint a Piac&Profit megírta az ÚSZT keretében indított pályázat keretéből támogatás annak nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A pályázatot még május 2-án hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, a pályázatokat június 7-ig lehetett benyújtani. Az eljárás keretében 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatás nyújtható. A támogatás működtetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az előző évek gyakorlatának megfelelően a támogatás igénylésének feltétele volt, hogy a pályázó 20 % önrésszel rendelkezzen. A támogatásra a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi központoknál lehet a pályázatokat benyújtani.

Az NGM másik, kifejezetten az induló egyéni vállalkozókat segítő programot is indított májusban. A program két pályázati részből áll. Az első részben zajlik a fiatalok felkészítése, amely májustól fél évig tart, és 2 milliárd forintból valósul meg. A részletekről Czomba Sándor korábbn elmondta: vállalkozásindítással, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatást végző szervezetek vagy konzorciumok pályázhatnak, amelyek - nyertes pályázat esetén - toborozzák az életképes ötletekkel rendelkező fiatal vállalkozókat. Ezen szervezetek feladata, hogy tanácsadást, képzést, felkészítést nyújtanak a leendő vállalkozóknak, és segítenek az üzleti terv elkészítésében, valamint azt jóvá is hagyják és értékelik.

A második szakaszban a jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező fiatalok pályázhatnak; itt a támogatási összeget automatikusan lehet igényelni. A maximális támogatás egyénenként 3, társaságonként 6 millió forint - mondta el az államtitkár. Ezeket a második körös pályázatokat a tervel szerint 2012. december elsejétől lehet benyújtani, a pályázati keretösszeg itt 4,94 milliárd forint. (A kkv-k finanszírozása a fő témája a márciusban elindított az Európai Vállalkozástámogatás 2012 díjnak, mellyel a vállalkozásokat és vállalkozói kezdeményezéseket támogató állami szervek és a magán- és közszféra közötti partnerségek sikereit jutalmazzák.)

A forma nem megfelelő

Vigula Sándor az MPK Zrt. adószakértője szerint kifejezetten nem célszerű ezt a gazdálkodási formát választani. (Az idei évet különösen nehéznek várják a szakértők a vállalkozók szempontjából.) Hiába egyszerű, ami sokak számára vonzó lehet, két nagy hátránya van. Egyrészt az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenyégével okoztott kárért teljes vagyonával felel. Másrészt az egyéni vállalkozó az adózott eredményt nem tehet mást, ismét le kell adóznia.

Az egyéni vállalkozás melletti fontos érv szokott lenni, hogy alapításához nincs szükség törzstőkére, ami egyszemélyes kft estében is csak félmillió forint. Vagyis vállalkozni nem olyan drága, ennek ellenére fontos pontosan átgondolni a mikéntet és a miértet. Mára ugyanis a piac a legtöbb területen telített, fontos egy igazi piaci rést találni ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Nem úgy van, mint húsz éve, amikor pár tízezer forinttal lehetett sikeres vállalkozást indítani. Nagyobb a verseny is.

Az adószakértő azt javasolja, aki vállalkozást indítana, csak a mindennapi megélhetésben nélkülözhető pénzét fektesse be, és számoljon annak kockázatával, hogy elveszítheti. Erre reális esély van, mivel ma a vállalkozások 50 %-a nem éli túl az első 5 évet. Nagyobb biztonságot jelent a társas vállalkozás, elsősorban a Kft. Ez sok szempontból célszerűbb, többek között azért is, mert így, ha sikerül egy piaci szegmensbe betörni, esetleg kicsit nagyobbra nőni, akkor akár ki lehet szállni belőle, van piaci értéke, a vezető, alapító, ha épp úgy dönt, ki is szállhat belőle.

A gazellák a növekedés motorjai lehetnének

A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban - közölte januárban az Európai Bizottság. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója.

Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.

Muraközy Balázs és Békés Gábor k a „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmánya szerint a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka.

Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb „gazellákká" válnak.

Magyarországon jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682 ezer vállalkozás körülbelül 2 millió munkavállalót foglalkoztat.