Abban, hogy egy cég hogyan vészeli át a válságot, sok más mellett annak is fontos szerepe van, hogy a vezető milyen működési és kommunikációs stratégiát választ. Bár minden cég egyedi, az őszinteség és az alkalmazottakra fordított tényleges figyelem a válság során is eredményes vezetői stratégia.

A megújulás ma már nem csupán szép szó, hanem olyan komplex fogalom, amelyet minden vállalkozásnak a lehető legkonkrétabban értelmeznie kellene önmaga számára is. A rögtönzés, kapkodás azonban nem visz előre, csakis átgondolt stratégiával vezet út a jövőbe.

Új jogszabályokkal, a korábbi gyakorlat felülvizsgálatával és átszabott uniós agrárdiplomáciával akarja meghúzni az új birtokhatárokat a vidékfejlesztés kormányzata úgy, hogy a családi, a kis- és közepes vállalkozások jussanak több hazai és brüsszeli támogatáshoz. A vidékfejlesztés minisztere az átrajzolt birtokhatároktól, a helyi piacokra termelő helyi gazdálkodóktól és a támogatáspolitika léptékváltásától várja az agrárium megerősödését.

Az európai trónörökösök középkorú generációja agilisan tevékenykedik a zöld célok szolgálatában, megszegve a hallgatólagos szabályt, miszerint nem folyhatnak bele az aktuálpolitikába.

Belül tágasabb - az áramtőzsdén látja a helyét szinte minden olyan vállalkozás, amely gyártja, eladja, veszi az energiát. A nyáron indult koncentrált piaci intézmény az átláthatóságot, a tisztességes árakat egyaránt garantálja.

Lassanként megszűnik a devizahitelezés a háztartási jelzáloghitelezésben, ám a vállalati szektorban ez nincs így. A bankok viszont jóval óvatosabbak, mint korábban, és ugyanezt várják a cégektől is. Ugyanakkor ma ismét előfordulhat, hogy egy héten akár három különböző bank képviselője is felkeresi a vállalkozást, ahogyan a régi szép időkben. Az ösztönzők azonban újak. Az olcsó hitelek és a rövid átfutási idő helyett inkább a komplex szolgáltatáscsomag került előtérbe. A kis- és középvállalatok prioritása is megváltozott: a kiszámítható működés és az árazás határozza meg a bankválasztást.

Az egyre inkább elterjedt okostelefonok képességeinek csak egészen kis szeletét használják ki a vállalkozások. Pedig a cég működésének hatékonyságát nagyban növelhetné a szinte minden munkatárs zsebében ott lapuló eszköz.

Az informatikai, telekommunikációs és elektronikai gyártással foglalkozó vállalkozások érdek-képviseleti szervezeteként az IVSZ egy olyan konvergens iparágat képvisel, amelynek vállalatai 4000 milliárd forintot meghaladó éves árbevételükkel a hazai GDP több mint 15 százalékát adják. Laufer Tamás, a szövetség újonnan megválasztott elnöke szerint már csak ezért is lehetetlen a hazai gazdaságot talpra állítani az ágazat fejlesztése nélkül.

Tudósként csak a szakmai etalonnak számító Nature és Science folyóiratok megalapozott tanulmányainak hisz Freund Tamás agykutató, és minden metafizikára következtetni engedő jelenséget áltudományként utasít el. Hívő keresztényként azonban más nézeteket (is) vall.

Hetekig tartó, több tízezres tüntetések, mobiltelefonnal felvett és az interneten terjesztett videók, egyik országról a másikra terjedő megmozdulások az évtizedek óta hatalmon lévő rezsimek ellen - vagyis korábban elképzelhetetlen események sora történt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Bár három hónap múltán közel sem létszik a folyamat vége, egy biztos: valami új kezdődik. Látnunk kellett ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a politikai válság akut szakaszba érkezésében a demokratikus deficiteken, belső feszültségeken kívül az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet. Az árak elszabadulása nemcsak az arab világban, hanem más országokban - Kínában, Indiában, de Nyugat-Európában - is valós veszély, és nem csak azért, mert az arab térségben zajló események következtében az olaj drágább lett. Újabb intő jel: a világ különböző pontjain zajló eseményeknek mindenütt vannak következményei.

Jelentős, szerkezeti átalakításnak nevezett változásokat harangozott be a március elsején ismertetett Széll Kálmán Terv, majd a hat nappal később közzétett, az előző dokumentum „politikai tézisein" alapuló, Magyarország strukturális reformprogramja 2011-2014 címet viselő angol nyelvű publikáció. A bejelentett intézkedések hazai és nemzetközi visszhangja visszafogott optimizmusról tanúskodott: az irányt jónak, a megvalósítást kockázatosnak tartják az elemzők, akik udvariasan fölvetették a konkrétumok hiányát is. Hasonlóan jelentős hatása lenne annak is, ha Magyarország csatlakozna az Euro Plusz-paktumhoz, ám a magyar miniszterelnök ezzel ellentétes döntést hozott. Milyen hatása lehet a következő években a Széll Kálmán Tervbe foglalt tervezett intézkedéseknek, s milyen annak, ha kimaradunk az európai integrációt szorosabbra fogó megállapodásból?

Első ránézésre a legkisebb cégek méltán bizakodhatnak: az Új Széchenyi Terv eddig megjelent pályázatainak jelentős részéből kiszorulnak a nagyvállalatok, a kisebbek belépési korlátai pedig enyhültek. Újdonságként megjelentek a kombinált források, amelyek a vissza nem térítendő támogatások mellé kedvezményes hiteleket kínálnak a mikroszféra számára. A szakértők egy része üdvözli az újításokat, mások viszont úgy vélik, csupán marketingfogás, a program kevéssé alkalmas a kkv-k versenyképességének javítására, és a pályázati rendszer hibájaként eddig emlegetett strukturális problémák jelentős részében továbbra sincs változás.

A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy egy cégben a vezetőtől az utolsó alkalmazottig mindenki képességei legjavát nyújtsa. A pozitív pszichológia szerint ennek eléréséhez a dolgozó jóllétére kell hatással lenni. Kutatások bizonyítják, hogy a vállalkozások által vágyott jellemzők - a jó teljesítmény, a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség - megléte szoros összefüggésben van ezzel. A munkaadóknak nemcsak a gyengeségek fejlesztésével, hanem az erősségek megerősítésével és a jóllét állapotának megteremtésével is foglalkozniuk kell.

A klímadiskurzus egyik legellentmondásosabb alakja, aki a 2009-es koppenhágai klímacsúcs alatt azzal az agitatív címmel írt glosszát a New York Timesnak: „Ne fáradj a kibocsátáscsökkentéssel!". A 46 éves dán közgazdászprofesszor, Bjorn Lomborg úgy látja, pusztán kibocsátáscsökkentéssel nem vehetjük elejét a globális felmelegedésnek. Szerinte fejlesztenünk kellene, nem az emissziót regulázni és adóztatni: a zöld energiákat olcsóvá tenni, nem a fosszilist drágítani.

A fukusimai baleset globálisan és itthon is arra figyelmeztet: az energiabiztonság nem a nagy erőművekben rejlik. De nem is a külföldről érkező erőforrásokban, mint ahogyan azt 2009 januárjában a földgázcsapok elzárása során megtapasztalhattuk. A regionális önellátásra való törekvés és a megújuló energia részesedésének növelése ésszerűnek tűnik, hiszen így természeti katasztrófa esetén sem egész régiók ellátása sérül, s a szállításból adódó energiaveszteség is minimalizálható. Magyarországon azonban még kistelepülési szinten sem létezik energiaautonómia, s a megújuló energiaforrások súlya is csekély. A lakossági és a közületi felhasználásban jelentős problémák vannak az energiahatékonyság terén is - bár az üzleti szektorban némileg javul a helyzet -, s mindezt bonyolítják még a szabályozás tisztázatlanságai, a támogatási rendszer körüli bizonytalanság és a finanszírozás területén fellelhető gondok. A megoldásra egyre kevesebb az idő.

A sebesen gyarapodó népesség és a szűkülő erőforrások ellentéte enyhíthető lenne. Néhány igénytelen, de „sokfunkciós" növény - mint például a kender, a sziksófű, a tengeri uborka vagy a kókusz - kevés ráfordítással képes lenne fedezni az emberiség élelem-, etanol-, ruha-, kozmetikum- és papírigényének nem kis részét. Termesztésük azonban még közel sem folyik tömeges méretekben.

Az Új Széchenyi Terv eddig megjelent kiírásaira szép számmal érkeztek a pályázatok, a honlapján megjelent statisztikák szerint viszont május elejéig csak a "Mikrovállalkozások fejlesztése" pályázat kapcsán született eredmény. Néhány pályázatíró céget arra kértünk, hogy ossza meg eddigi tapasztalatait a Piac & Profit olvasóival.

Hibrid hiteltermék a folyószámlahitelként működő, de a forgóeszközhitel funkcióját is ellátó újdonság: az első félév végéig megjelenik a piacon az Agrár Széchenyi Kártya.

Beruházásösztönzés és exportfejlesztés a fő feladata a gazdasági tárcához tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, amely idén 3,6 milliárd forinttal gazdálkodhat. A január 1-jén megalakult új központi kormányhivatal elnöke, Dobos Erzsébet a Piac & Profitnak többek között arról is beszélt, hogy - a hivatal támogatása, útmutatása mellett - milyen feladatokkal kell szembenézniük a kis- és középvállalkozásoknak, ha piacuk bővítésére az exportot választják.

Az elmúlt egy évben a lakáshitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a bankok nem szívesen hiteleznek, egyre kevesebb új lakás épül, a használt lakások nehezen értékesíthetők, a bajba jutott adósok száma és tartozása pedig hónapról hónapra nő. Az ingatlanpiac mélypontra jutott. Ugyanakkor a kilakoltatási és árverezési moratórium július elsejei megszűnése után közel ötvenezer hiteles lakhatását kell majd megoldani, amire egyelőre sem az önkormányzatok, sem az állam nincs felkészülve. Május 30-án, hosszas tárgyalások után a kormány és a bankszövetség végre megállapodott, így július elsejével a bankokat és a befektetőket elbizonytalanító közel egyéves moratórium megszűnik.

Hatalmas terhet vehetne le a vállalkozások válláról a bürokrácia csökkentése, eltűnhetnének a párhuzamos adatszolgáltatások, könnyebbé válhat a közbeszerzés, előbb valósulhatnának meg beruházások. Az állam ismét nekilát saját szabályai felülvizsgálatának százmilliárdos megtakarítást remélve.

Kosztolányi Dezső bonmot-ja szerint az utcanévtábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége, nem mindegy hát, mi kerül rájuk. A mostanában gyakori változások szimbolikus jelentősége mellett azonban nagyon is praktikus következményei vannak az érintett utcák, közterek lakói és az itt bejegyzett cégek számára.

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat.

A szeméttelepek kapacitásának negyedét nem komposztálható szintetikus műanyagok tölti meg világszerte. Kiváltásukra kínálkoznak a növényi rostokból készült biopolimer-fajták.

Mozgalmas időszakot él át a gazdaság az új kormány hivatalba lépése óta. Számos törvényt fogadott el a parlament a miniszterelnök és kormánya huszonkilenc pontos akcióterve nyomán, bemutatták az Új Széchenyi Terv vitairatát - amelyhez szeptember közepéig számos vélemény érkezett -, bár általános, érezhető változásokra inkább csak jövőre számíthatunk. Hiszen a 2011. évi adótörvények és a költségvetés parlamenti vitája, majd elfogadása még előttünk van. Így lapunk csupán egy pillanatkép megörökítésére vállalkozik.

Az új kormányzati elképzeléseknek megfelelően átalakultak az uniós pénzek felett diszponáló regionális fejlesztési tanácsok, melyek a megkezdett projektek befejezésére, munkahelyteremtésre és az azt elősegítő infrastruktúra létrehozására törekszenek.

A kormányok a piacgazdaság rendszerében sem feltétlenül a növekedés maximalizálására hajtanak, hanem az állam fennhatóságának kiterjesztésére és az adminisztráció hatalmának konzerválására. Melyik károsabb: az ilyesfajta „államkapitalizmus" vagy a szabadpiac túlkapásai, melyek határok nélkül rombolnak?

Elektromos gépjárműmodellek már voltak, de senkinek sem akaródzott pénzt fektetni akkutöltő hálózat kiépítésébe. Ekkor lépett színre az olajfogyasztást nélkülöző jövőkép híve, Shai Agassi.

Az árvízkárosultak támogatása, úgy tűnik, minden szempontból tökéletes CSR-célterület. A vállalatok valódi segítséget nyújthatnak általa, az embereket pedig érdekli a közvetlen környezetükben történt katasztrófa, így megjegyzik a hozzá kapcsolódó pozitív üzeneteket is.

A modell, egyben a projekt neve: „önfenntartó falu". De mivel Túristvándiban hosszú távon, fenntartható módon tervezik a tevékenységeket, nem is egy projektről, inkább egymásra épülő projektek soráról van szó.

Miközben a politika és a média is többnyire a globális válságra fókuszál, vannak, akik szerint a szegénység és a klímaváltozás hosszú távon károsabb következményekkel jár a világra nézve. Néhány alternatív pénzintézet is ezt vallja.

Mi a jó befektetés? Az örök dilemmára a válság sem adott választ, sőt! Az elmúlt években kiderült, hogy a piacok milyen drámai változásokra képesek egy szempillantás alatt. Ma legfeljebb jónak látszó tipp létezik, tuti hozam nem. Persze vannak biztonságosabb és kevésbé biztonságos módok, de ezek is változnak időről időre. Azért van néhány kőbe vésett - már-már közhelynek tűnő - igazság. Például, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb nyereséggel kecsegtet. Tény az is, hogy tízéves időtávban részvényen sem bukott még senki, és hogy az arany is mindig csillogni fog, bár nem a hirtelen meggazdagodás eszköze.

Lassan bontakozik ki az innovatív kkv-kat kockázati tőke révén segíteni kívánó, az uniós JEREMIE-forrásokra alapozott program. Eddig a rendelkezésre álló összes tőke 3,6 százalékát fektették be. A négy éve bejelentett projekt keretében tavaly októberben megnevezett pályázatnyertes nyolc alapkezelő közül szeptember végéig mindössze kettő szállt be három-három vállalkozásba.

Hol reménykedve, hol kényszerűségből lépnek a piacra a cégükből „kivonulni" akaró vállalkozók. A vevők - mert a válság ellenére is akadnak - pályázni kívánnak, vagy éppen növekedni, új piacokra szert tenni.

Századunk új gazdasági együttműködési formája a klaszter, s ezt egyre több egymással szövetkező vállalkozás, tudományos kutatóhely bizonyítja azáltal is, hogy képesek életben maradni, erősödni a válság időszakában, s ígéretes kooperációkkal gondoskodnak a tudományos eredmények piaci termékké formálásáról.

A gépjármű-kereskedelem az a szektor, amely nagyon megszenvedte a válságot. Egy szegmense, a 3,5 tonna alatti kishaszon-gépjárművek piaca azonban, úgy tűnik, kevésbé. De a válság ezt a részpiacot sem hagyta érintetlenül.

A közösségi vásárlás mint új interakció, az elemzők szerint meghatározó hatással lesz a közeljövőben kialakuló új üzleti modellekre. Működésének alapfeltétele, hogy valamennyi érintett nyerjen az üzleten. Igazi „win-win" helyzet, így tökéletesen illeszkedik a fenntartható világrend elvárásaihoz is. A rá épülő üzlet Amerikában már hatalmas sikert ért el, és rövid idő alatt Magyarországon is négy különböző közösségi vásárlásra szakosodott oldal indult el.

A nyílt forráskódú szoftverek mostanra üzleti területen is valós alternatívát kínálnak. A bennük rejlő lehetőségek ellenére azonban, ellenállva a szabadság mámorának, az esetleges váltást alaposan meg kell tervezni.

Páratlan társadalmi összefogás volt tapasztalható az "Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs" konferencia körül. Szervezetek, intézmények, kamarák, szövetségek a társadalom legkülönbözőbb szegmenséből azonnal, feltételek és fenntartások nélkül fogadták el a szervezők felkérését a szakmai támogatásra. Szokatlanul sok médium is csatlakozott a rendezvényhez.

A népességnövekedés és az ipari fejlődés gyorsulása, valamint a természeti erőforrások véges volta közötti veszélyes ellentétet először tette egyértelművé a széles nyilvánosság számára harmincnyolc évvel ezelőtt a Meadows-jelentés. A Római Klub megbízásából készült, 1972-ben megjelent tanulmány címe a ma számára is sokat mondó: A növekedés határai.

Amerika egyik legbőkezűbb zöld pénzembere 500 millió dollárt fektetett be napenergia-technológiákba, nonprofit céllal pedig több száz milliót adományozott környezetvédelmi programoknak.

A brüsszeli direktívák alapján 13 százalék részarány vár Magyarországra a megújuló energiahordozók hasznosítása terén, emellett a szaktárca 10 százalék energiamegtakarítási programot tart vállalhatónak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője azonban a fenntartható jövőt is e két energetikai trendre alapozza.

A matematika nagy találmány! Több egyéb csoda mellett képes az emberi gondolkodást szigorú korlátok között, az előre kijelölt pályán tartani. Ennek mindenütt alapvető jelentősége van, így a gazdaságpolitikában is, ahol elméletben államférfiként cselekvő politikusoknak kellene - a napi politikai csetepaték azonnali haszonszerzésének ördögi köréből kilépve - megtervezni és alakítani az ország közép- és hosszú távú jövőjét.

Ez évtől már nem motor-hengerűrtartalom, hanem -teljesítmény alapján sorolnak kategóriába a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. Merész becslések szerint az autósok több mint fele újraköti a biztosítását.

Munkaadók újítása lehet a munkavállalói pénzügyi részvétel intézményének elterjesztése. A vállalati belső érdekeltségi rendszer e változatától is a versenyképesség javulása várható.

A személyes megbeszélés megkerülhetetlenül fontos eleme az üzleti életnek. A kérdés csak az, hogyan oldható meg gazdaságosan: a költséges és nemritkán időigényes utazások takarékosabbá tételével vagy a fizikai találkozásnak egy modern telekommunikációs rendszer általi kiváltásával

A számítási felhőről szólva biztonsági kérdésekre különösen fontos kitérni, mivel ez a kockázat - a tőle való félelem - lehet az egyetlen olyan tényező, ami megakadályozhatja, hogy a költségtakarékos és rugalmas cloud computing az informatika uralkodójává váljon.

Bródy Andrásra úgy emlékezem, mint közgazdász-korosztályomban az utolsó, akinek már a nagyapja is diplomás értelmiségi volt. Négy olyan közgazdász-kortársam volt, Jánosi Ferenc, Hetényi István, Tardos Márton és ő, akiket olyanokként ismertem meg, mint akikről Thomas Mann Varázshegy című regényében olvastam. Olyan polgárokként, akinek már a nagypapájuk is jómódú értelmiségi volt, és nemcsak a szakmájában volt az, hanem a zenében, irodalomban, történelemben is, aki több nyelven olvasott, beszélt, akárcsak ő.