A bankár szó hallatán általában férfira gondolunk, pedig nem egy bank élén női vezető áll. Ilyen például a Volksbank is, amelynek vezérigazgató-helyettese immár nyolc éve Skonda Mária. A szakember a nyitottság és a pozitív gondolkodás erejéről beszél és arról, hogy a válság hatására milyen új értékek kerülnek előtérbe.

Miért kéne a gyermekvállalásnak csökkenteni a vállalkozói szellemet? László Zsuzsa és Sárdi Dániel két kisgyerek mellől, otthonról indították el saját gyártású termékekkel internetes áruházukat. A minimális befektetés után alig három évvel pedig már a német piac meghódítást tervezik, szigorúan a belátható kisvállalkozás kategóriában maradva.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egy éve négy húzóágazatot jelölt meg - gyógyszeripar, logisztika, járműipar, információtechnológia -, amely kiemelkedő fontosságú Magyarország számára. Ezek a területek a gazdasági válság elmúltával is a hazai gazdaság húzóágazatai maradnak, például a magyar járműipar mind Európához, mind a világ más részeihez képest is élen jár a GDP-hez hozzáadott értéke tekintetében. Az iparág teljes árbevételének 95,2 százalékát adó közútijármű-gyártás fejlesztése érdekében a kormány június elején akciótervet fogadott el.

A százötven hektárral, csirkefarmmal és juhnyájjal gazdálkodó ifjú gazda pályázott, és befektetett a világszínvonalba, mostanában pedig új hobbijába, a költségtakarékosságba öli a pénzét.

Ezekben a hetekben a MAG Zrt. Monitoring Igazgatóságán lázas munka folyik, hiszen a GVOP programok a megvalósítási szakasz végéhez érkezett. A támogatást nyert cégeknek jelentéseket kell írniuk, fogadniuk kell a KEHI és az EU vizsgálóbizottságait, a támogatásközvetítő intézményrendszernek pedig el kell készítenie a záró EU-bizottsági jelentéseket. A programzárásra rendelkezésre álló határidő rövid, a munka szerteágazó. Az ügyfelekre nehezedő nyomás is erős, hiszen az adminisztrációs kötelezettségeik teljesítése a függvénye a támogatási projekt lezárásának. És most derülnek ki a hiányosságok. Elveszett szerződések, hiányzó információk, meglepett reakciók nehezítik a munkát.

A befektetési alapok, úgy tűnik, túl vannak a nehezén, bár még mindig átmeneti állapot jellemzi a piacot. De az általános pénzügyi válság ősszel még fenyegető veszélye elmúlt, sőt, a hazai befektetési alapok európai összehasonlításban jobban viselték a visszaesést, mint a magyar gazdaság egyéb területei.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítése és az erőforrások jobb kihasználása a kor kihívásainak való eredményes megfelelés egyik fontos eleme. De éppen ilyen fontos a gyors reagálás képessége is. A virtualizációval rugalmasabb a működés, egyszerűbb megváltoztatni a rendszereket, miközben alapok szilárdak.

A távközlési ipar egyszerre lehet a globális éghajlatváltozás megoldását célzó elképzelések létfontosságú eleme és a széntakarékos társadalmak kialakulását előmozdító kritikusan fontos tényező, olvasható az Ericsson közelmúltban kiadott éves Vállalati Felelősségvállalási és Fenntarthatósági Jelentésében. Az IDC szerint a nehéz gazdasági időszak új lehetőségeket teremt a kelet-közép-európai távközlési vállalatok számára.

A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas publicistája a globalizáció legújabb fázisáról ír The World Is Flat: A Brief History of the Twenty-First Century című kötetében. Az optikai kábelekkel összekötött világ kidomborította az üzleti folyamatok helyfüggetlen jellegét: a világ lapos lett, és mindenki egyenlő esélyekkel indul benne, legalábbis a megrögzött globalizációhívő szerző, Thomas Friedman szerint. Az új viszonyok egyenrangú felek közötti horizontális együttműködést kívánnak.

A világ a koppenhágai klímadöntésekre készül, Magyarország pedig saját kapcsolódó jogszabályait fogalmazza meg, bár az ellenzék egyebek között lépéshátrányról érvel. Egy szeptemberi konferencián azonban még az ellenzék is ellenzéket kapott, amennyiben a piacgazdaságot kiiktatva nulla kamatot és kvótapénzt alkalmaznának a radikálisok.

A piaci szereplők közül kevesen jutottak el odáig, hogy felismerjék: a bioszféra épségének és a társadalmi jól-létnek a megőrzése a cél, s ennek elérésében a piacgazdaság csak eszköz, önmagában nem érték, mondja Pataki György egyetemi docens, aki szerint a rendszerben meglévő ellentmondások kihasználása, a piaci társadalom működési logikájának megváltoztatása nélkül nem sokat érnek a jó szándékú kezdeményezések. A fenntarthatóság érdekében magának a piaci társadalomnak a megváltozására van szükség, és ebben kell előremutatnia, ezt kell segítenie a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának.

Dúl a klímaháború, immár sok éve. A világ országai harcolnak a szén-dioxid-kibocsátással, de úgy tűnik, az egyes államok nemcsak a Celsius-fokok, hanem egymás ellen is hadakoznak. Vajon sikerül-e a különböző érdekek mentén egyezségre jutniuk? Etikai és politikai kérdések, finanszírozási dilemmák lassítják a megegyezést, amelynek elvileg decemberben, Koppenhágában kellene megszületnie. Eközben a tudósok szerint, ha továbbra is kizárólag a fosszilis energiahordozókra épül a fejlődés, nem sokat hagyunk hátra a világból a későbbi generációk számára.

A Budapest Klub célja a sürgető és időszerű változásokat kívánja elősegíteni azáltal, hogy felhívja a figyelmet az emberi közösségekre leselkedő veszélyekre és a számukra kínálkozó lehetőségekre. A növekvő globális válságra való tekintettel adjuk most közre ezt a mozgósító felhívást.

A megoldatlan problémáink megmaradtak, mondja Bod Péter Ákos, de 2008-2009-ben nem annyira nyilvánvalóak a bajaink, a gondokat a válság akut problémái eltakarják. A közgazdászprofesszor tart attól, hogy a legrosszabb elmúlván minden visszazökken a régi kerékvágásba, s ezzel egy stagnáló, ütemvesztett szakaszba kerülünk ismét. A volt miniszter, ex-jegybankelnök úgy véli, 2010 várhatóan sok problémát kiélez, de ez talán rákényszerít bennünket arra, hogy szembenézzünk a valósággal.

A Financial Times világkereskedelem-specialistája, Alan Beattie False Economy: A Surprising Economic History of the World című új könyvében azt vizsgálja, hogyan megy végbe a nemzetgazdaságok felfutása és hanyatlása. Példákkal gazdagon illusztrált, olvasmányos - és humoros - művében nem gyárt teóriát arról, minek köszönhetők a sikersztorik. Arra viszont felesküszik, hogy a gazdasági determinizmust el kell vetni. Ennek ellenében az emberi inputot hangsúlyozza: okos, megalapozott, jól átgondolt döntések kellenek a prosperitáshoz. Az eredmény legtöbbször mégis meglepő.

Új gazdasági világrend van kialakulóban, s az a kapitalizmuson belül marad, vagy más gazdasági formáció mentén megy tovább világunk? Az új rendszerben milyen új értékek követése jelentheti a fenntarthatóságot? A növekedés, a mindenáron profitszerzés törvényeinek felváltására, az állam és az egyén szerepének megváltozására, a természeti környezet fennmaradására tekintettel élés szerinti gazdaság jövőképének van-e realitása? Megfordítható-e a jelen törvénye: a gazda(g)ság a cél, s az eszköz hozzá a környezet és az ember.

Vannak olyan kötetek, amelyeket transchanneling útján túlvilági entitásokat közvetítő médiumok jegyeztek fel (például az általam nem különösebben kedvelt Kryon-könyvek).

Összeomlottak az életünket eddig irányító értékrendszerek. A pénz és növekedés mozgatta piacgazdaság válságot okozott, és az erőforrások kimerülésébe hajszolja bolygónkat. A rendszerről azonban nem beszélhetünk személytelen fogalmakban. Mert emberek működtetik. Ha átveszi a terepet az értékvezérelt gazdaság, amelyben fokozott szerep jut az emberi értékeknek, nagyobb esélyekkel indulunk a klímaváltozással és az idővel való versenyfutásban, hogy megvalósítsuk a fenntartható életvitelt a Földön.

Lassan eloszlani látszik az a magyar vállalatok gondolkodásmódját eddig meghatározó félreértés, hogy a CSR, a felelős működés egyenlő a jótékony célú pénzosztogatással. A cégek tudatára ébrednek globális felelősségüknek, és a multinacionális vállalatok jó példáit követve lassan a kkv-szektor, majd remélhetőleg a fogyasztók is felismerik: a fenntartható működés és társadalmi felelősségvállalás nem kármentés, nem is egyfajta PR fogás, hanem új, a működés minden területét átható megközelítésmód.

A nyári forróságok és a téli hidegrekordok kivédésére is hajlandóságot mutatnak a környezetkímélő technológiákkal hűteni és fűteni akarók: az intelligens irodaházat építő multi mellett a lakosság is, egyik-másik önkormányzat is keresi a választ a hőszivattyúk, a távhűtés és távfűtés segítségével.

Hosszú évekig a klasszikus reklámügynökségek útját járta az 1994-ben kisvállalkozásként indult cég, mígnem 2007-ben irányt váltott. Új névvel, önmaga újrapozícionálásával és egy saját irodaház felépítésével az ökoszemlélet vált meghatározóvá a filozófiájában. A ma már kívül-belül zöld ügynökség tulajdonosa szerint a fenntarthatóság kritériumai idővel komolyan befolyásolják majd a reklámpiac fejlődésének irányát is.

 

Nem a minőség, a hozzáértés, hanem a tőke versenye folyik a kisalföldi agráriumban, ahol a kónyi Polgár család szaktudással, naprakész piaci, szakmai információkkal és „korosztályos összetartással" takarít be, de nem csak a 380 hektáros birtokon.

A nyár ellenére sem szünetel a hazai gazdaságfejlesztés, sőt! Komoly mocorgás van az uniós pályázatok háza táján, hiszen néhány hete újabb vissza nem térítendő támogatásokat írt ki az NFÜ. A második hullámban vannak a kutatás-fejlesztést, a mikro-, kis- és középvállalatok informatikai fejlesztéseit és a klasztereket elősegítő kiírások is. Található teljesen új céllal megfogalmazott támogatás, néhány tavalyról ismert programnak pedig a feltételrendszere módosult a kkv-k számára kedvezően.

Bár a kis- és közepes vállalkozásoknak szóló pályázatok döntő hányadát a Gazdasági Operatív Program keretein belül írják ki, vannak más programok és projektek is, amelyekkel érdemes megismerkedni. Az üzleti infrastruktúra fejlesztésére most például a Regionális Operatív Programokban jut pénz.

2001-ben a New York-i ikertornyok katasztrófáját követően alig egy órával a banknegyed összes pénzintézete működött, adatvesztés pedig egyik banknál sem történt. Hajlamosak vagyunk természetesnek venni, hogy ez így van, pedig a tény mögött sok ember kemény munkája rejlik. A bankok belső ellenőrzés ritkán áll a rivaldafényben, általában keveset tudunk, keveset beszélünk erről a tevékenységről, hiszen belügy. Pedig ahogyan Mizsák Márta, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. belső ellenőrzési igazgatója fogalmaz, az igazgatóság munkája az ügyfél és a bank érdekében van.

„Csupán" 1-1,5 százalékkal több az áfabefizetési kötelezettségük a szállásadással foglalkozó cégeknek, de így legalább nem romlik a versenyképességük. A nemzetközi szállodavállalatok pedig gesztusértékűnek tartják a 18 százalékos kormányzati üzenetet.

Magyarországon szokatlanul nagy léptékben való gondolkodással és bizalmon alapuló vezetési stílussal látványos eredményeket produkál a visszaeső piacon a harmincnégy éves Lakatos Imre vezetése alatt működő nyomda. A családi vállalkozás után egy multinacionális cég hazai leányának vezetését átvevő nyomdaipari és közgazdász szakember az uralkodó menedzsmentszemlélet megváltozását sürgeti.

A közigazgatás, a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére, az információs társadalom fejlődésére. Ma már az e-közigazgatás fejlesztése során sem az informatikai, műszaki megoldásokon van a hangsúly, hanem a hosszabb távú gazdasági-társadalmi hatások maximalizálásán. Ráadásul a befogadó e-közigazgatás területe önmagában is igen alkalmas arra, hogy eszközeivel kezelje az idősödő társadalmak kihívásait.

A sikerhez három dologra van szükség: egyetértésre, támogatottságra és együttműködésre. Baja Ferenc kormánybiztos államtitkár szerint az infokommunikáció területén mindez megvalósult, és az elmúlt évben számos minisztérium, szakmai és civil szervezet tett azért, hogy hozzájáruljon a tavaly lefektetett infokommunikációs stratégia megvalósulásához. Ma már közel nyolcszázezren használják az Ügyfélkaput, és háromezer önkormányzat nyitott hivatali kaput a Magyarország.hu oldalon anélkül, hogy erre törvény kötelezte volna.

Kedvezmények, elszámolási könnyítések számítanak manapság is tényleges adótrükköknek, melyekről egykoron külön kiadványban számolt be dr. Vámosi-Nagy Szabolcs is, aki szerint a 2010-es adótörvény végre jó irányt vett.

Közel hatmillió új munkahelyet és hetvenötezer új vállalkozást teremthet az IT-szektor az elkövetkező négy évben világszerte egy most publikált tanulmány szerint. A kutatás - amely azt vizsgálta, hogyan járul hozzá az informatikai ágazat a bruttó hazai termékhez, milyen szerepe van a munkahelyteremtésben, hogyan befolyásolja a foglalkoztatottságot és az új vállalkozások létrejöttét - rámutatott: nem csupán a szűken vett IT-ipar növeli a szakképzett foglalkoztatottak számát, a szoftverköltéseknek is hasonló a hatásuk.

Elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén működő kis- és középvállalkozások jelentkezését várják azok a kockázatitőke-alapkezelők, amelyek saját forrásaikhoz jelentős kiegészítést kaptak az uniós Jeremie programon belül. De, mint mondják, nem zárnak ki egyéb szektorokat sem, ha innovatív induló vagy a fejlődési lépcsőn előrelépő cégekről van szó.

A társadalmi változásokkal kapcsolatban bevett gyakorlat emlegetni a „soft power"-t, de még ezt is főként úgy értelmezik, mint mások befolyásolásának bújtatott módját. Holott a társadalomnak sok más „puha" tényezője is van, melyeket GDP-tudatos és profitcentrikus világunkban nem vesznek komolyan.

Miközben mostanában többnyire pozitív hangvételű elemzések születnek, a Magyar Fejlesztési Bank nyár elején készült makrogazdasági áttekintése szerint 2009-ben a globális gazdaság akár 3-4 százalékkal is eshet, 2010-re pedig csupán stabilizációra van kilátás, semmint fellendülésre. Gál Péter professzor, az MFB vezető közgazdásza szerint ebben a helyzetben új, a korábbinál összehangoltabb gazdaságpolitikai irány kialakulására van szükség világszinten. Eközben a hazai vállalkozások megpróbálják túlélni a nemzetközi és hazai makrogazdasági környezet hatásait.

Az analóg televíziózás által lefoglalt jó minőségű, alacsony tartományban lévő frekvenciák mintegy háromnegyede felszabadul 2012-ig a digitális televíziózásra való átállás miatt. Ez jelentősen gyorsíthatná a szélessávú internet terjedését, kérdés azonban, hogy ki és hogyan fogja meghatározni a követendő spektrumpolitikát. Az Amerikai Egyesült Államok és Japán már lépett a digitális hozadék hasznosításában, Európa pedig igyekszik nem lemaradni.

Több könyv tényanyagát foglalja magában a Food, Inc. című dokumentumfilm, mely az amerikai élelmiszer-előállítás minőségromlásáról, annak egészségi, környezeti és evolúciós veszélyeiről, valamint a növények kémiai és genetikai manipulációjáról rántja le a leplet. Robert Kenner meghökkentő látképét a Hongkongi Filmfesztiválon néztük meg.

„Charitainment". A charity - jótékonyság - és az entertainment - szórakoztatás - szavak összegyúrásából jött létre az új jelszó, amely a filantrópia ma talán legdivatosabb formáját takarja. Milyen hatása van a sztárok társadalmi felelősségvállalásának? Mekkora pénzeket képesek megmozgatni? Közvetlen befolyást tudnak gyakorolni a politikusok döntéseire? Világsztárok beszéltek a Piac & Profitnak arról, miért áldozzák idejüket, energiájukat és pénzüket közhasznú ügyekre.

Idén január és július között az agrártermékek termelőiár-szintje 21,2 százalékkal mérséklődött, ami a növényi termékek árszínvonalának 29,7, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,6 százalékos csökkenéséből adódott. Jó hír ez, avagy rossz? Eldönthető-e a KSH ezen adatai alapján, hogy merre tart az agrárium, s ami jó a háztartásoknak, az a mezőgazdaság szenvedését jelenti egyben? Kérdéseinkre Gőgös Zoltán, az agrártárca jelenlegi és Raskó György volt államtitkára válaszolt.

Az idei év a vissza nem térítendő uniós támogatások pályázati feltételeinek könnyítésével indult, most pedig az egyes célkitűzésekre fordítható keretösszeg nő jelentős mértékben. A vállalkozások reakciójáról Ormosy Gábort, a MAG Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Fékeket akarnak beépíteni a bankok működésébe a világ vezető hatalmai. A politikailag is érzékeny témát ki-ki a maga szája íze szerint kezeli, legalábbis ezt mutatja a G20-ak pittsburghi összejövetele vagy előtte a pénzügyminiszterek londoni eszmecseréje, illetve az államfők találkozója. A viták középpontjában a globális pénzügyi rendszer átalakítása állt. Az amerikai elnök elégedett, az unió vezető államai gyengének ítélik az elfogadott korlátokat.

Nemcsak az energiával, hanem annak költségeivel is lehet ma már takarékoskodni. A kkv-knak egyre több a lehetőségük arra, hogy éljenek az áram- és a gázpiacot szabályozó törvényekkel, és megkeressék a kedvezőbb feltételeket kínáló szolgáltatót. Mindkét szektorban akadnak társaságok, amelyek elébe mennek a szabadpiacra igyekvő vállalkozásoknak.

Az e-kereskedelemben végtelenül gazdag a választék, ami a piac fragmentálódásához vezet. A The Long Tail: Why the Future of Business is Selling Less of More szerzője, Chris Anderson szerint azok fognak prosperálni, akik a fogyasztók ízléséhez, igényeihez szabott ajánlatokat nyújtanak, és segítenek őket eligazítani az észvesztő bőségben. A könyvcím szerint sokkal több termékből adnak majd el kevesebbet.

Akár hatszázmillió forintos uniós támogatásra is pályázhatnak azok a nagyvállalatok, amelyek vállalják, hogy a válság következtében szükségessé váló elbocsátások helyett a munkavégzés alóli részleges felmentéssel párhuzamosan képzést adnak a munkavállalóiknak. A kkv-k számára is létezik hasonló kiírás korábbról, amely jó, ám nehéz pályázat.

Kezdenek megérkezni azok a támogatások a falvakba, kisvárosokba, amelyek életben tarthatják, erősíthetik a vidék lakosságának vállalkozásait, lakhatóbbá formálják a településeket. Igaz, a válság is beleszól a dolgokba.

Fellélegezhetnek a beruházó, lakásépítő vállalkozások: a főleg a válság miatt nyakukon maradt új otthonok iránt megnőhet a kereslet a lízinget felértékelő áfaszabályok változása miatt.

Képes túlélni a válságot a Békés megyei gazdák szövetkezése, s ebben az állam is, a bank is partner. A kétszáz fős tagság rendre visszaforgatja, fejlesztésre költi a közösen elért hasznot.

Eddig kiszerveztek, most visszaszerveznek, békeidőben ellazsálták, napjainkban sürgősen lépnek a vállalkozások a munkahelyek védelme érdekében, és most már a részmunkaidő meg a távmunka is az eszköztárukba került.