Az előző - július 24-i - kamatdöntő ülésén a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, két külső tanácstag, Cinkotai János és Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt. A Reuters múlt heti felmérésekor 16 elemző kamattartást, 3-an 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítettek. Londoni felzárkózó piaci elemzők szintén a tartására láttak a legnagyobb esélyt a hét elején, ugyanakkor nem zárták ki azt sem, hogy ezúttal többségbe kerülnek a kamatcsökkentést pártoló testületi tagok.
Az alapkamat tavaly december 21-e óta állt 7 százalékon, miután két lépésben - 50-50 bázisponttal, azaz fél-fél százalékponttal - emelt a Monetáris Tanács novemberben és decemberben az irányadó rátán.
Gyengült a forint
A mai döntés indoklásáról Simor András, jegybankelnök 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján beszél majd. A piaci első reakciója mindazonáltal igen heves volt: a forint azonnal meredeken gyengülni kezdett, az euró árfolyama a 278,64 forintról percek alatt 282 forintra ugrott. Ez a szint megtámasztotta a további gyengülést, de még fél órával a bejelentés után is 281,5 forint fölött folyt a kereskedés a devizapárra a bankközi piacon.
Csökkentek a kockázatok
Kisebb meglepetésre 2010 tavasza után először kamatot vágott az MNB. Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv a szakember szerint.
A magyar forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Az országkockázati megítélést tükröző CDS felárunk a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a régiós szomszédjainknál tapasztaltakat. Jelenleg mind a forint és az állampapír piaci helyzet, mind a CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés.
A jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.
Más feltörekvő piaci országok - igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett - már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél-Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF-megállapodás hiányában hazánk kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti.
