Szeptember 1-jén lép hatályba a magyartermék-rendelet

Szeptember 1-jén lép hatályba az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (magyartermék-rendelet), amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék", a „hazai termék" és a „hazai feldolgozású termék" jelölés.

A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is. A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyartermék-rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon.

Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elő a "magyar termék" rendelet, mert elősegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelő információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.

Mire jó az eredetvédelem?

Hangos tőle a sajtó, hogy a hazai tejágazat helyzetének javítására eredetvédelmet kér az Európai Uniótól a Tej Terméktanács a magyar rögös túróra. De miért éri meg a hosszas procedúra? Az eredetvédelemre vonatkozó igényt a szaktárcával történt egyeztetést követően várhatóan szeptemberben vagy  októberben nyújtják be - hangsúlyozta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Tej Terméktanács ügyvezetője. Az eljárás hosszú bürokratikus folyamat, de végigviszik, mert tapasztalatok szerint az európai uniós oltalommal rendelkező termékek piaci pozíciója jelentősen javul - mondta a szakember. Az egyre inkább globálissá váló élelmiszer piacokon a fogyasztó olyan árubőséggel szembesül, amiből egyre nehezebben tudja kiválasztani a terméket, amire szüksége van. Az árubőséggel a verseny is egyre élesebbé válik, az olyan termék pedig, amelyet valamilyen különleges tulajdonsága alapján egyértelműen meg lehet különböztetni a többitől, előnybe kerülhet.

Előny a jelölés

Bizonyos élelmiszerek azért kaphatnak közösségi oltalmat, mert rendelkeznek egy részletes leírással, amelyből a fogyasztó pontosan tájékozódhat a termék összetevőiről és elkészítési módjáról. A közhiedelem ellenére tehát elsősorban nem a hatóságoknak, hanem a potenciális vásárlóknak szólnak.  Ez, az EU Bizottsága által elfogadott és nyilvántartásba vett leírás és az általa nyújtott átláthatóság teremti meg azt a fogyasztói bizalmat, amitől az eredetvédett termékek Franciaországban, Olaszországban, vagy Spanyolországban annyira népszerűek.  Aki az áruját az EU oltalom alá helyezett termék részeként szeretné feltüntetni, és annak neve alatt értékesíteni, annak számos követelménynek kell megfelelnie. A védjegy bejelentőit viszont a későbbiekben ellenőrzési jog is megilleti: így biztosíthatják a megfelelő minőséget és ezzel érhetnek el a hasonló termékekénél magasabb árat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo