Egy vállalatvezető, vagy topmenedzser számára a globalizálódó üzleti környezetben az általa összefogott csapatok irányítása többé már nem arról szól, hogy egyazon épületben, városban vagy akár országban dolgozó embereket kell bevonni, inspirálni és motiválni. A mai teamek nagy valószínűséggel többnyelvű és multikulturális csapatok, amelyek tagjai különböző időzónákban, különböző piacokon tevékenykednek. Ezért egyre nagyobb jelentősége van annak, az üzleti siker szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy a vezetők hogyan kommunikálnak sokszínű teamjeikkel. Az exportpiacokon való megjelenéshez és talpon maradáshoz pedig elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs készség elsajátítása minden olyan vállalatvezetőnek, aki cégét a külpiacokon is sikeressé tenné.
A legfrissebb Hays Journal hasábjain a vezető munkaerő-közvetítő vállalat szakértői rámutatnak a kommunikáció egyre növekvő fontosságára a nemzetközi hatókörű munkavégzés kapcsán. Még a legtöbbet utazó menedzser sem lehet ott mindenütt egyszerre. Hogyan alakíthatják ki tehát a vezetők a megfelelő szemléletet, amelynek révén sikeresen összehangolhatják a különböző országokban dolgozó csapatok eltérő kulturális és szociális jellegzetességeit, illetve elvárásait? A siker elsődleges kulcsa a csapattal való rendszeres kapcsolattartás, miközben szem előtt kell tartani a régióspecifikus kérdéseket és a törvényszerű piaci eltéréseket.
Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója a vezetők előtt álló kommunikációs kihívásokról elmondta: „A vezetőknek különböző időzónákat és lokációkat átfogva kell csapatszellemet kiépíteniük, és aktívan részt kell venniük annak támogatásában és megőrzésében is - mindez igaz egy sokszínű iroda esetében is. Ennek sikeres megvalósítása érdekében sok cég saját online képzési programot nyújt vezetőinek diverzitás és bevonás-bevonódás témában, valamint külön tréningeket is kínál azok számára, akik valószínűleg eltérő földrajzi területeken dolgozó alkalmazottakkal fognak együttműködni."
Bár a technológia fontos szerepet játszik a képzésben és a cégen belüli napi kommunikációban egyaránt, nem szabad, hogy teljesen kiszorítsa a személyes kapcsolattartást - figyelmeztetnek a Hays szakértői. A munkahelyen belüli személyes hálózatok rendkívül fontosak a nemzetközi vezetés tapasztalatainak és üzeneteinek megértése és megosztása szempontjából. A Hays azt javasolja a vállalatoknak, hogy vegyék fontolóra szabványosított alapelvek, céges rutinok és teljesítmény-elvárások egységes rendszerének kialakítását, amely - mint vízió - az egész szervezetet átfoghatja globális szinten, ezáltal lehetővé téve a vállalatok helyi képviseleteinek, hogy a kidolgozott regionális üzleti modellt a sikeres helyi működés érdekében megfelelő módon saját piacaik sajátosságaihoz igazítsák.
Sokak megtehetnék, mégsem mennek külföldre
Elvileg mára tömegével lehetnek olyan hazai cégek, amelyek terméke vagy szolgáltatása minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelne a nemzetközi elvárásoknak. A kör exportrészesedésében ez mégsem tükröződik
A kis- és középvállalatok mindössze 18 százaléka adott el akár csak egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön 2006-2009 között, míg az Európai Unió tagországainak átlaga e téren 25 százalék. Pedig a külföldi bővítés kedvező hatással van az üzleti tevékenységre, és, ha nem akarnak lemaradni az egyre élesedő piaci versenyben, a belföldre koncentráló vállalatoknak is meg kell fontolniuk a terjeszkedés lehetőségét, mint ahogyan arra a Regus is rámutat januárban publikált felmérésében. (A külpiacra lépés elsősorban a magyar piacon már sikeresen működő, versenyképes termékkel rendelkező vállalkozások számára jelentheti a további növekedés, nagyobb stabilitás lehetőségét az első hazai exporttársulás, az Export Kooperáció tapasztalatai alapján.)
Különösen igaz ez a megállapítás a hazai piacon, ahol a belső kereslet továbbra is nyomott. Ennek ellenére a magyar kis- és középvállalatok alig részesednek az exportból: 2009-ben a 74 milliárd eurós összes kivitelből 6,5 milliárd származott a hazai kkv-któl a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdasági (NGM) stratégiájának ismertetése szerint. Alapvetően hiányzik a külpiacok meghódításához szükséges szaktudás, kommunikációs ismeretek és a tőke sem áll rendelkezésre ebben a körben. A kisebb cégek odáig sem jutnak el, hogy felmérjék a külföldi lehetőségeket..
