Hatályba lépett az a rendelet, miszerint a jövőben a tojások darabára mellett fel kell tüntetni a tojás kilónkénti árát is. Az új rendelkezés célja a fogyasztók jobb tájékoztatása. Közlemény. A Vidékfejlesztési Minisztérium a Tojástermelők Szövetségének hivatalos megkeresésére, velük együttműködve kezdeményezte a termékek egységárának feltüntetését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium módosított rendelete értelmében a tojás Ft/db ára mellett kiegészítő/tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a tojás kilogrammra vetített legmagasabb egységárát is. Az új szabályozás kidolgozásakor figyelembe vették azt a tény, hogy a kisebb méretű - többségükben importból származó - tojások kilogrammban megadott egységára magasabb, mint a nagyobb méretű - elsősorban hazai - tojások ára.
A Ft/kg egységár feltüntetése a vásárlóknak többletinformációt nyújt, ezáltal elősegíti a megalapozott fogyasztói döntéseket. Az újonnan bevezetett intézkedés nem egyedi megoldás az Európai Unióban. Ezt a gyakorlatot követi például Olaszország, ahol a darabár mellett feltüntetik a tojás árát kg-ban is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatója segít eligazodni a tojások között. Mindenkinek, különösen a gyakorta vásárlóknak tisztában kell lenniük a tojásokon és azok csomagolásán olvasható jelölésekkel, rövidítésekkel. Bár külsőre két tojás igencsak hasonlít, beltartalma, élvezeti értéke és persze ára is jelentősen eltérhet.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatója a www.nebih.hu oldalon érhető el. Az étkezési tojásokat és azok csomagolását - Uniós és hazai jogszabályok alapján - kötelező jelölni. A tojásokat „A "és „B" minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A" minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Az „A" minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a termék, s ott miként a tartják a tyúkokat.
A kód első számjegye mutatja: az állattartási technológia módját, tehát a tudatos vásárlóknak az első számra kell figyelniük:
• 1: szabadtartás
• 2: alternatív tartás
• 3: ketreces tartási rendszer
• 0: ökológiai tartás
Majd a származási ország megjelölése (HU) olvasható, amit a megye vagy főváros kódja (01- 20 közötti szám), az állat-egészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölés („T"), az állattartó telep kétjegyű sorszáma, végül az istálló száma követ.
Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti: alternatív - mélyalmos, istállós - tartásban termelt, magyar, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás.
A piacokon jelölés nélküli tojások is találhatók, ugyanis csak az 50-nél több tojótyúkot tartó termelőknek kell pecséttel megjelölniük a tojásokat.
A tálcás, vagy dobozos tojáson további információk olvashatók. Például a csomagoló központ száma, amelyet a NÉBIH tart nyilván, a tojás minőségi osztályba sorolása („extrafriss" jelzés jelentése, hogy a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap), a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S), minőség-megőrzési ideje (a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet), valamint a tárolásra vonatkozó javaslat.
