Reálértéken kevesebb pénzt költöttek a magyarok vendéglátóhelyi étkezésre, mint 2009-ben, legtöbben étterembe és gyorsétterembe járnak - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A hazai lakosság étkezési szokásait 1989 óta vizsgáló piackutató cég felmérése szerint az egy főre eső költések reálértéken számolva csökkentek 2009-hez képest, viszont nem változott a legalább alkalmanként otthonukon kívül étkezők aránya, négyből három megkérdezett legalább alkalmanként étkezik otthonán kívül is.
A vendéglátósokra nehezedő nehézségek között egy újabb is feltűnőben van, a külföldön már népszerű lakáséttermek hazai megjelenése. Ezeken a helyeken főzni szerető emberek a saját, vagy épp valaki más lakásában tartanak gourmet vacsorákat, elsősorban természetesen ismerősöknek és ismerősök ismerőseinek.
A területet a turizmusról és vendéglátásról szóló, készülőben lévő törvény szabályozza majd - bár egyelőre nem tudni mikor és hogyan. Dr. Antalffy Gábor a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke a Piac&Profit kérdésére kifejtette, a lakásétterem mint kategória megjelenése a vendéglátásról szóló jogszabályban egy, a feketegazdasághoz tartozó terület elismerését jelenti. Bár a törvény működési-végrehajtási rendelete egyelőre nem ismert, az érdekképviselet azt javasolta, amennyiben a lakásétterem hivatalos vendéglátási kategória lesz, úgy az éttermekhez hasonlóan szigorú szabályozás alá essen mind adózási, mind népegészségügyi szempontból.
A szakember véleménye szerint a fő probléma ugyanis, hogy míg a vendéglőkre számos szigorú előírás (HACCP minősítés, élelmiszer biztonság, munkaügyi ellenőrzések stb.) terhe nehezedik, addig az interneten meghirdetett „baráti hangulatú vacsorák" szervezői ezen terhektől mentesen, így sokszor jóval a vendéglői ár alatt kínálják szolgáltatásaikat. Ez az igazságtalan versenyelőnyből induló konkurencia pedig Antalffy szerint egy újabb tőrdöfés a reáljövedelmek csökkenése miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóiparnak.
A lakásétterem fogalmának törvénybe iktatásával Antalffy szerint hasonló a helyzet, mint az ún. „falusi vendégasztal" fogalmának bevezetésével. Ez a borászatok számára teremtett volna lehetőséget a tervek szerint, hogy italaik mellé engedékenyebb szabályoknak megfelelve kínálhassanak kóstolót, valójában azonban teljes éttermi szolgáltatássá terebélyesedett, a lakásétteremmel együtt hátrányt okozva azoknak a vállalkozóknak, akik minden szabályozást betartva a hivatalos vendéglátás keretei között kívánnak érvényesülni.
Ugyanakkor a Gfk felmérése szerint az elmúlt egy évben egy alkalommal legtöbbet a hagyományos étteremben, vendéglőben költöttek a megkérdezettek, átlagosan 2.400 forintot. Büfékben, pizzériákban hasonlóan alakult az egy alkalommal regisztrált költés értéke, míg a gyorséttermekben 1.200 forintot hagytak a kasszánál. A megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott arról, hogy járt hagyományos étteremben, vendéglőben az elmúlt egy évben. Ők inkább tartoznak a 40-49 éves korosztályba, az átlagnál magasabban kvalifikáltak és ezzel együtt jellemzően magasabb a havi nettó jövedelmük is.
A lakosság körében a büfék és pizzériák egyaránt népszerűek, minden második megkérdezett jelezte, hogy volt ilyen típusú vendéglátó egységekben az elmúlt egy évben. A büféket és pizzériákat jellemzően inkább férfiak látogatják. Gyorsétterembe az elmúlt időszakban saját bevallása szerint a megkérdezettek 46 százaléka tért be. Közöttük legnagyobb arányt a fiatalabb korosztály képviseli.
A válaszadók egyharmada az otthoni étkezésen túl az iskolában, illetve munkahelyen működő étkezdében eszik. Tíz megkérdezettből az otthoni főzést négyen tartják nyűgnek, míg hatan szívesen készítik el saját menüjüket. A felmérés azt is kimutatta, hogy a főzés továbbra is inkább a nők elfoglaltsága.
