Az állattenyésztő érdekvédelmi szervezetek szerint az elmúlt években többször felmerült az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének lehetősége, amit a mindenkori kormány többször tárgyalt, az agrártárca és a szakma teljes támogatásával, de a kezdeményezés mindig elbukott. Tendencia, hogy - egyebek mellett - a magas áfamérték miatt elveszíti belföldi piacait a magyar élelmiszeripar és versenyképtelenné válik az alacsonyabb áfával működő országok importtermékeivel, illetve az áfaelkerülő szereplők termékeivel szemben.
A napi gyakorlat alapján pedig tényszerű - de csak becsülhető mértékű -, hogy a magyar agrárgazdaság egy jelentős része szürke-fekete zónában működik, még azokat is "beszippantva", akik alapvetően jogkövetően szeretnék a tevékenységüket végezni. Ezért az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentését elsősorban az egyenlőtlen versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében érdemes megtenni úgy, hogy ne veszélyeztesse az államháztartás érdekeit - állapítja meg a terméktanácsok elemzése.
Az áfacsökkentési javaslatot a főbb állati termékpályák versenyképességének javítása és jövedelmezőségi viszonyának stabilizálása érdekében fogalmazta meg a három terméktanács, egyetértve a Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábbi közleményében megfogalmazott hasonló célkitűzéssel.
A javaslat azért született, hogy megelőzhető legyen az élelmiszer-gazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele, illetve termelési színvonaluk csökkenése, és javítsák a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolják több termékkör - így többek között: 3 százalék zsírtartalom alatti folyadék tej (2 liter alatti mennyiség), a félkemény sajt, a tehéntúró, valamint a sertéscomb, a lapocka, vagy az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás, valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahús-féleség - 5 százalékos kedvezményes áfakörbe sorolását 2013-tól.
A javaslattevők számításai szerint a tejágazati áfacsökkentés hatására kieső áfabevétel 20,5 milliárd forint, a sertéságazatban 18,4 milliárd forint, a baromfiágazatban pedig 21,6 milliárd lenne. Így összesen a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték - állapítják meg a szakmai szervezetek, és szerintük ilyen szempontból ez neutrális költségvetési hatásúnak tekinthető.
Úgy vélik, a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A szakmai szervezetek szerint a javasolt áfa-csökkentés ugyanakkor egyértelműen inflációmérséklő hatással bír, ami a legszegényebb néprétegek tekintetében érvényesül a leginkább.
