Az elmúlt napokban még tovább romlott a helyzet, még a nyári becsléseknél is gyengébb lesz a jelek szerint az amerikai kukoricatermés, várhatóan a júliusi előrejelzésnek csak a nyolcvan százaléka. Ráadásul a magyar kukoricatermés is komoly károkat szenvedett az aszály miatt, a szokásos 7-8 millió tonna helyett várhatóan csak 4-5 millió tonnás lesz a kukoricatermés.
Mivel az Egyesült Államok a legnagyobb kukoricatermelő - és a legnagyobb exportőr is - az idei termés gyenge minősége és kisebb mennyisége várhatóan a világpiaci árak további emelkedését indikálja majd. A kukorica ára az év elejéhez képest már most is jelentősen emelkedett és várhatóan tovább emelkedik majd. A takarmánykukorica termelői ára jelenleg 55-568 ezer forint között mozog tonnánként, márciusban még 51 ezer forint volt a tonnánkénti átlagár a Budapesti árutőzsdén. A magyar termés elméletben elegendő lehet a magyarországi fogyasztás kielégítéséhez, a magas világpiaci árak azonban lehetséges, hogy valamennyi mégis exportra kerül, ekkor a magyar kukoricamérleg deficites lehet, a hiányzó kukoricamennyiséget ugyanis majd külföldről, még drágábban kell beszereznie tenyésztőknek.
„Mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy a jelentősen csökkenjen a magyarországi állatállomány, ezért lenne egy állami takarmányalap létrehozására, illetve arra, hogy az állattartók egy állami forrásokból származó, takarmányvásárlásra létrejött hitelhez jussanak" - mondta Fekete Ferenc, az Agrárhírek.hu főszerkesztője a Gazdasag.tv-nek adott nyilatkozatában.
Ezen kívül a nemzeti támogatások megemelését, kedvező kamatozású hitelek felvételének biztosítását és az alapvető élelmiszerek - köztük a húsok, valamint a tojás - általános forgalmi adójának (áfa) jelentős csökkentését javasolja a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT). A szakmai szervezetek szerint ugyanis csak így lehet csökkenteni a hőség és az aszály miatti magas takarmányárak miatt az ágazatra nehezedő nyomást.
Németh Antal, a VHT elnöke szerint eddig a sertés- és húsmarhaágazatban a hőség miatt 3,5-4,0 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várhatóan még nőni fog. Csorbai Attila, a BTT elnöke szerint a baromfitartók eddig mintegy 4,15 milliárd forint kárt szenvedtek el a nagy meleg miatt. Mindkét szakmai szervezet vezetői egyetértettek abban, hogy az ágazat stabilitása érdekében gyors állami beavatkozásra van szükség. A tenyészállománynál a kedvezőtlen hatások elsősorban a megtermékenyítési és a fialási területen jelentkeztek. A hízóknál pedig gyengébb lett a növedékállomány minősége. Ezt azt jelenti, hogy könnyebben betegszenek meg az állatok vagy a súlygyarapodásukban adódhatnak gondok. Emiatt időlegesen növekszik, majd csökken a vágóállat-kínálat.
A hőség hatása miatt a baromfi termékpályán mintegy 4,1 milliárd forint volt a kiesés. Példaként említette, hogy az állatok elhullásából mintegy 870 millió forint kára származott az ágazatnak, míg a súlycsökkenés további 1,2 milliárd forint veszteséget okozott.
A szakemberek szerint megoldást jelentene a feketegazdaság 25-30 százalékra becsült arányának csökkentése. Ezért alapvetően fontos volna az alapvető élelmiszerek - köztük a húsok, tojás - áfáját 27-ről legalább 10, de akár 5 százalékra mérsékelni - hívják fel a figyelmet. Az agrárágazatban tevékenykedők szerint versenyhátrányt okoz a termékeik árába beépülő 27 százalékos áfa, mert az a többi uniós tagországban alacsonyabb, mint Magyarországon.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint ebben a kérdésben meg van kötve a kormány keze. „Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a takarmánypiacon jelentkező gondok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye" - közölte a miniszter még augusztus elején, rámutatva, hogy a kivitel közvetlen módon való korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. A VM korábban közölte, hogy Állami Takarmányalap létrehozását sem fontolgatja.
A miniszter szerint, az unión belül megtermelt jelentős gabonaféle vámmentesen kerülhet az EU belpiacára, ezzel is elősegítve a megfelelő kínálat megteremtését. „A kínálat növelésére tett intézkedések mellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihető gabona mennyiségét; így az európai - és ezen belül a magyar - gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni" - mutatott rá Fazekas Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanakkor kerek-perec közölte, hogy nem fogják csökkenteni a jelenlegi 27 százalékos áfát.
