A vállalkozások nyeresége részben adókerüléssel érhető el, így vállalják a kockázatot és sok esetben jelentős adókockázatot halmoznak fel.

Herczog Edit, az MSZP európai parlamenti képviselője magyar kisvállalkozói csúcstalálkozóra hívta az érdekelteket, hogy a hazai kkv-javaslatok is beépülhessenek az EU küszöbön álló új szabályozásába. A képviselő szerint a jelenlegi pénzügyi válsághelyzet megmutatta, hogy minden eddiginél fontosabb az Unió gazdasági-foglalkoztatási gerincét adó kkv-k megerősítése.

Ötszázmillió forinttal több áll rendelkezésre technológiafejlesztésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési operatív programjában a hazai mikro- és kisvállalkozások számára.

A KKV-k körében végzett számtalan felmérés szerint a KKV-k egyik fő problémája, a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a KKV-k tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény. A Start Zrt. első lépésként a KKV-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján. Az eredmény meglepően jó: 400-500 milliárd Ft-tal nő a KKV-k saját tőkéje évente. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan?

A kormányzat védőpajzsot von a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor köré azzal, hogy az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési program keretében pluszforrással segíti őket a pénzügyi válság hatásainak kivédésében - mondta Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Egerben.

"A jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon fontos, hogy a családok millióinak megélhetést nyújtó kisvállalkozói szektor megkapja a politika támogatását" - mondta vitaindító előadásában Herczog Edit európai parlamenti képviselő az általa összehívott, a kis- és közepes vállalkozások helyzetét megvitató kerekasztal-beszélgetésen az Európai Parlamentben.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet - köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) - tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) Budapesten tartotta Felsővezetői Csúcstalálkozóját. Az elmúlt évben a NEFI tagintézmények Európa szerte mintegy 117 ezer kkv-t támogattak és finanszíroztak közel 20 milliárd euró értékben.

Egy elemzésből kiderül, hogy a top200 hazai középvállalkozás két év alatt az együttes árbevételét 950 milliárd forintra emelte, azaz megduplázta.

Magyar Klasszisok névvel első ízben készítette el a Coface Hungary és a Világgazdaság azt a Top 200-as listát, amely a hazai középvállalkozások növekedési dinamikáját vizsgálja, valamint egy ágazati felmérést is készített, amely rámutat, hogy a leggyorsabban növekvők között van az építőipar, a gép- és berendezés gyártás illetve az élelmiszeripar is.

Külön-külön tárgyal a gazdasági tárca az exportorientált kis- és középvállalkozásokkal (kkv), hogy a romló gazdasági helyzetben megbeszélje velük a gazdasági stratégiájukat - közölte Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.

Átadták a 100 ezredik Széchenyi Kártyát és az első két éves futamidejű Széchenyi Kártya 2-t ünnepélyes keretek között Budapesten.

A francia elnökség határozott célja, hogy a tagállamok a decemberi csúcstalálkozón elfogadják az európai kkv-k működését segítő Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT), amely így már jövő tavasszal az EP elé kerülhet jóváhagyásra.

A hazai cégek több mint kétharmada személyes kapcsolatok vagy korábbi tapasztalatai alapján minősíti partnereit - áll a Coface Hungary legfrissebb elemzésében. A felmérés résztvevőinek többsége fontosnak tartja ugyan partnerei minősítését, ugyanakkor a megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka minősíti partnereit legalább félévenként.

Legtöbben Budapesten éltek a mikrohitel nyújtotta lehetőséggel, ahol közel félmilliárd forint hitel vettek fel. A főváros után Pest megye következik.

A modern vállalatok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy mindennapi működésük során a lehető legnagyobb hatékonyságra törekedjenek. Legyen szó kis- és közepes, vagy nagyvállalatokról, egy cég hosszú távon csak akkor tud fennmaradni a piacon, ha képes felismerni és kiiktatni a vállalaton belüli felesleges tevékenységeket. A hatékonyság növelésére számos módszer alkalmazható - az egyik ilyen a japán eredetű "20 keys", amely húsz alapvető vállalatvezetési és ésszerűsítési praktikával segíti a kitűzött célok elérését.