Kibővített pályázati forrásokkal segítené a nehéz anyagi helyzetben lévő kis-és középvállalkozások pénzügyi gondjainak megoldását és a foglalkoztatottjainak megtartását a kormányzat - mondta Tukacs István államtitkár, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos.

Struktúraváltás, új vevőkör keresése, együttműködés - közölték a WebRiport klubestjén a kiscégek teendőit a szakemberek. Állandó gond, hogy a vállalatok csak egy lábon állnak, ráadásul túl nagy a konkurenciaharc, így a cégek inkább egymást ölik, mintsem közösen keresnék az új irányt. A bankok túlzott óvatossága sem kedvez a kkv-knak.

Talán túlélik a válság legnehezebb hónapjait azok az exportáló kis- és közepes vállalkozások, amelyeket egyfelől testreszabott piaci tanácsokkal képes ellátni az állam, másfelől közös nevezőre jutnak a kkv-s export pénzintézetével.

"Ne üljenek a bankok a mentőcsomagokkal kapott eurómilliárdokon, hanem engedjék a pénzt a gazdaságba áramolni" - mondta Herczog Edit szocialista EP-képviselő azon a szerdai brüsszeli tanácskozáson, amelyet Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke hívott össze a vállalkozók képviselői és az európai bankok vezetőinek részvételével.

A kis- és középvállalkozások (kkv) számára jelenleg mintegy 300 milliárd forint keret érhető el a különböző támogatott hitelprogramok révén - mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára pénteken kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot "mozdít meg" a recesszió hatásainak kezelésére; pályázati programjaik a munkahelyek megőrzését, illetve a munkahelyteremtést szolgálják.

A nagy országok hatalmas lehetőségeket rejtenek a növekedni vágyó hazai cégek számára. Oroszország és Ukrajna ugyan nehéz terepnek tűnhet, de egy üzletembernek már csak a kialakult globális válság kapcsán is érdemes megnéznie a lehetőségeket. Szlovákia pedig a kkv-k igazi felségterülete lehet, és nem csak a kedvező adózás miatt.

Alaposan felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utolsó negyedévben, a válság tehát nem maradt meg a pénzügyi szféra keretei között, így egyre valószínűbb, hogy elhúzódó recesszióra kell számítani - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató cég jelentéséből, amely a december 31-ig közzétett cégadatok alapján készült.

Az egyre nagyobb méretű elbocsátási hullám megfékezésére a kormányzati elképzelések az új munkaerő felvétele után adott járulékkedvezménytől, a regionális válságkezelő alapon át a piacszerzésig terjednek. A bürokrácia visszaszorítása sokat adhatna ehhez, de e téren nem sok minden történt.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatására 400 millió Ft, míg a hazai roma vállalkozások mikro hitellel megvalósított beruházásainak támogatására 383 millió Ft keretösszegű pályázatot hirdetett meg a mai napon.

Tartalékfelélés, mikrohitel, klaszterek. Ezekekkel a módszerekkel tudják a legkisebb vállalkozások túlélni a válságot, amelyet a lakossági fogyasztás és az önkormányzati beruházások visszaesésén keresztül fognak a leginkább megérezni. Az építőipar, az infokommunikáció, illetve a gépbeszerzések területén azonban az állam is generál megrendelést, a fejlesztési és gazdasági tárca pedig a pályázati feltételeket is a megváltozott körülményekhez igazítaná.

Az IPOSZ 10 milliárd forintos alap létrehozását kezdeményezi, hogy segítse a bajba jutott mikro- és családi vállalkozások hiteltörlesztését.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. folyamatosan vezeti be a piacra azokat a kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hiteltermékeket, amelyek segítik a versenyképesség megőrzését, a fejlesztések folytatását és enyhítik a gazdasági élet szereplőire nehezedő válság következményeit.

December 4-én az Európai Bizottság információs nap keretében mutatta be a kis- és középvállalkozók számára nyújtott finanszírozási eszközöket, melyek közt az egyik legfontosabb az ettől a naptól Magyarországon is hozzáférhető kis- és középvállalkozói (kkv) garanciakeret. Az eszköz célja, hogy biztosítsa azon kis- és középvállalkozások egyszerűsített feltételek melletti hitelhez jutását, amelyek nem rendelkeznek elég biztosítékkal, és ez által is ösztönözze az adott cégek munkahelyteremtési törekvéseit.

December 4-től Magyarországon is hozzáférhető az Európai Beruházási Alap által kezelt kis- és középvállalkozói (kkv) garanciakeret. Az eszköz célja, hogy biztosítsa azon kis- és középvállalkozások egyszerűsített feltételek melletti hitelhez jutását, amelyek nem rendelkeznek elég biztosítékkal, és ez által is ösztönözze az adott cégek munkahelyteremtési törekvéseit.

A gazdasági válság gyakran igen veszélyes lépésekre ösztönzi a vállalatvezetőket - többek között vakmerő költségcsökkentésekre. Az okos döntéshozók viszont tudják, válság esetén ennél trükkösebb megoldások kellenek: úgy kell a költségeket kontrollálni, hogy ez ne bénítsa meg a vállalat működését és fejlődését. A kulcsot a válságból való kilábaláshoz az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a fegyelmezett működés és a tervezés biztosítja. - állítja a CODA.

A gazdasági válság gyakran igen veszélyes lépésekre ösztönzi a vállalatvezetőket - többek között vakmerő költségcsökkentésekre. Az okos döntéshozók viszont tudják, válság esetén ennél trükkösebb megoldások kellenek: úgy kell a költségeket kontrollálni, hogy ez ne bénítsa meg a vállalat működését és fejlődését. A kulcsot a válságból való kilábaláshoz az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a fegyelmezett működés és a tervezés biztosítja. - állítja a CODA.

A Magyar Lízingszövetség és számos bank szerint 2009-ben a kkv-k nagy része finanszírozhatatlanná válik a pénzügyi és gazdasági válság miatt megnövekedett felszámolási kockázat miatt. A megoldás az ingatlan alapú lízingfinanszírozás lehetne, de ezt ellehetetleníti a hatályos illetékszabályozás.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezdeményezésére az Európai Bizottság határozatában november 12-én 1,5 millió euróról 2,5 millió euróra emelte kkv-knak nyújtható (de minimis) kezességvállalás mértékét. A Garantiqa a határozat értelmében szélesebb körben vállalhat készfizető kezességet a kis- és középvállalkozások hiteleihez és pénzügyi lízing ügyleteihez.

A vállalkozások nyeresége részben adókerüléssel érhető el, így vállalják a kockázatot és sok esetben jelentős adókockázatot halmoznak fel.

Herczog Edit, az MSZP európai parlamenti képviselője magyar kisvállalkozói csúcstalálkozóra hívta az érdekelteket, hogy a hazai kkv-javaslatok is beépülhessenek az EU küszöbön álló új szabályozásába. A képviselő szerint a jelenlegi pénzügyi válsághelyzet megmutatta, hogy minden eddiginél fontosabb az Unió gazdasági-foglalkoztatási gerincét adó kkv-k megerősítése.

Ötszázmillió forinttal több áll rendelkezésre technológiafejlesztésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési operatív programjában a hazai mikro- és kisvállalkozások számára.

A KKV-k körében végzett számtalan felmérés szerint a KKV-k egyik fő problémája, a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a KKV-k tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény. A Start Zrt. első lépésként a KKV-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján. Az eredmény meglepően jó: 400-500 milliárd Ft-tal nő a KKV-k saját tőkéje évente. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan?

A kormányzat védőpajzsot von a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor köré azzal, hogy az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési program keretében pluszforrással segíti őket a pénzügyi válság hatásainak kivédésében - mondta Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Egerben.

"A jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon fontos, hogy a családok millióinak megélhetést nyújtó kisvállalkozói szektor megkapja a politika támogatását" - mondta vitaindító előadásában Herczog Edit európai parlamenti képviselő az általa összehívott, a kis- és közepes vállalkozások helyzetét megvitató kerekasztal-beszélgetésen az Európai Parlamentben.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet - köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) - tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) Budapesten tartotta Felsővezetői Csúcstalálkozóját. Az elmúlt évben a NEFI tagintézmények Európa szerte mintegy 117 ezer kkv-t támogattak és finanszíroztak közel 20 milliárd euró értékben.

Egy elemzésből kiderül, hogy a top200 hazai középvállalkozás két év alatt az együttes árbevételét 950 milliárd forintra emelte, azaz megduplázta.

Magyar Klasszisok névvel első ízben készítette el a Coface Hungary és a Világgazdaság azt a Top 200-as listát, amely a hazai középvállalkozások növekedési dinamikáját vizsgálja, valamint egy ágazati felmérést is készített, amely rámutat, hogy a leggyorsabban növekvők között van az építőipar, a gép- és berendezés gyártás illetve az élelmiszeripar is.

Külön-külön tárgyal a gazdasági tárca az exportorientált kis- és középvállalkozásokkal (kkv), hogy a romló gazdasági helyzetben megbeszélje velük a gazdasági stratégiájukat - közölte Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.

Átadták a 100 ezredik Széchenyi Kártyát és az első két éves futamidejű Széchenyi Kártya 2-t ünnepélyes keretek között Budapesten.

A francia elnökség határozott célja, hogy a tagállamok a decemberi csúcstalálkozón elfogadják az európai kkv-k működését segítő Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT), amely így már jövő tavasszal az EP elé kerülhet jóváhagyásra.

A hazai cégek több mint kétharmada személyes kapcsolatok vagy korábbi tapasztalatai alapján minősíti partnereit - áll a Coface Hungary legfrissebb elemzésében. A felmérés résztvevőinek többsége fontosnak tartja ugyan partnerei minősítését, ugyanakkor a megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka minősíti partnereit legalább félévenként.

Legtöbben Budapesten éltek a mikrohitel nyújtotta lehetőséggel, ahol közel félmilliárd forint hitel vettek fel. A főváros után Pest megye következik.

A modern vállalatok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy mindennapi működésük során a lehető legnagyobb hatékonyságra törekedjenek. Legyen szó kis- és közepes, vagy nagyvállalatokról, egy cég hosszú távon csak akkor tud fennmaradni a piacon, ha képes felismerni és kiiktatni a vállalaton belüli felesleges tevékenységeket. A hatékonyság növelésére számos módszer alkalmazható - az egyik ilyen a japán eredetű "20 keys", amely húsz alapvető vállalatvezetési és ésszerűsítési praktikával segíti a kitűzött célok elérését.