A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. (Ennek részleteiről itt olvashat.) Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a vállalkozások számára kedvező, ha csökkennek a 25 év alattiak terhei, akárcsak az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő fizikai munkát végzők járulékai. Véleménye szerint szükség van arra, hogy érzékelhető javulást lehessen elérni az említett veszélyeztetett korosztályoknál és a kisgyermekes anyáknál.
A vállalkozók számára "közérzetjavító lépés" az élőmunkateher sokszor kért csökkentése - magyarázta Dávid Ferenc. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy eddig a legálisan foglalkoztatottak után a szociális járulék 38 százalék volt, igaz ezek a vállalkozások kevés társasági adót fizettek. A 100 ezer forint bruttó bérig igénybe vehető kedvezményt első lépésként elfogadhatónak nevezte Vadász György, amit később még lehetne emelni.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány "végre valamit tenni akar" a munkakereslet növelése érdekében. Minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál - hívta fel a figyelmet.
Az MSZOSZ elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: a csomagnak talán jobb hatása lesz, mint az eddigi hasonló ötleteknek, mert a vállalkozásoknak ígért kedvezmény egy évnél hosszabb időre szól.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint elkésett, de halaszthatatlan és kényszerű döntés született, mert az érintett két korcsoportnál már tarthatatlanná vált a helyzet. Ez a döntés azonban az ASZSZ szerint nem válthatja ki a beruházások elmaradása miatti munkaerő-kereslet visszaesését.
Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője szerint a források egy része már el lett költve, bizonyos intézkedésekkel pedig ismét magunkra haragíthatjuk az EU-t.
Vannak még kérdések, a finanszírozási oldal nem bíztató
Az MTI által megkérdezett elemzők bár pozitívan értékelik az intézkedések szándékát, a megvalósítással kapcsolatban kevésbé optimisták. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője pozitívnak nevezte, hogy a kormány azoknak a munkavállalóknak, illetve vállalkozásoknak a helyzetét javítaná, amelyek munkaerő-piaci helyzete nem túl kedvező. Véleménye szerint ebből a szempontból viszonylag jól célzott intézkedéscsomagról van szó. Hozzátette: vannak benne ugyanakkor érdekes pontok, könnyítenék például a számviteli szabályokat, és a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget. "Kérdés, ha ezt valóban bevezetik, mennyire lesz megalapozott a vállalkozások kimutatott tőkehelyzete; nem biztos, hogy ez egy jó intézkedés" - mondta.
Az Erste elemzője emellett a program finanszírozási oldalának gyengeségét emelte ki, azt "nem túl biztatónak" nevezve. Az állam a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatásával tulajdonképpen saját magát adóztatná meg - mutatott rá a tranzakciós illeték kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra. Az elemző szerint kérdéses, hogy ez mennyire tud tartósan bevételt generálni a program mögé. Valószínűnek tartja, hogy még ha lesz is némi gazdaságélénkítési hatása a csomagnak, az nem lesz elegendő arra, hogy idővel önjáróvá tegye a programot. Árokszállási Zoltán felvetette továbbá: kérdéses, mennyire prudens, hogy a tartalékok egy részét szeretné erre a kormány felhasználni. Úgy vélekedett, a kamatkiadás a jelzett 150 milliárd forintnál kisebb mértékben fog csökkenni, ha sikerül megállapodni az IMF-fel.
Németh Dávid, az ING elemzője úgy vélekedett: a munkahelyteremtés, ezen belül is az alacsony jövedelműek munkahelyének megóvása a fő motívum a bejelentett intézkedésekben. A szakember szerint az mindenképpen megóvhat számos munkahelyet, hogy a munkaadók járulékterheit csökkenteni kívánja a kormányzat. Hozzátette: az adózási szabályokat ugyanakkor nem harmonizálták, és ez esetleg negatívan hathat majd az elképzelések megvalósítására ezen a területen. Az ING elemzője szintén kérdésesnek tartotta, hogy a költségvetési fedezet, amely a munkahelyvédelmi csomagot szolgálná, valóban befolyik-e majd jövőre a büdzsébe. Ezt az elemét az elképzeléseknek igen kockázatosnak nevezte Németh Dávid.
El kell halasztani a szuperbruttó kivezetését?
El kell halasztani a szuperbruttó jövőre tervezett kivezetését a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi tervének részben legyen fedezete. Palócz Éva szerint a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása 107 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene. A vezérigazgató szerint a Magyar Nemzeti Bank és az államkincstár megadóztatása értelmezhetetlen, és nem vezet jóra a tartalékok felhasználása sem.
Úgy vélte, a kormány terve, amely a járulékok csökkentését célozza meg, támogatandó, a Kopint-Tárki ezt már két évvel ezelőtt is szükségesnek tartotta. Ugyanakkor a 300 milliárd forintos kiadást forrásoldalról is szükséges alátámasztani, a most bejelentett intézkedéseket újra kell gondolni - tette hozzá.
A bejelentett 10 pont legalább fele (az első öt) közvetlenül és előnyösen fog hatni a foglalkoztatási szempontból legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok elhelyezkedési esélyeinek javítására a Munkástanácsok szerint. Valamivel harciasabban fogalmazva persze azt is mondhatjuk, hogy a kormány a bejelentett tervek végrehajtásával ellensúlyozhatja azokat a károkat, amelyeket a az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével, az adójóváírás kivezetésével és az emiatt szükségessé vált elvárt béremelések szorgalmazásával, éppen a most célba vett rétegek foglalkoztatásánál kiváltott. A bejelentett intézkedések helyességét alátámasztja, hogy a 2011/2012-es adatok szerint Magyarországon a foglalkoztatást terhelő adószint, azaz a munkáltatót és a munkavállalókat terhelő társadalombiztosítási és egyéb járulékok eddig az élőmunka költségeknek csaknem 40%-át tették ki, ami az 5-ik legmagasabb az Unióban. Ráadásul Magyarországon az átlag alatti kereseti csoportokban a foglalkoztatás adó- és járulékköltségei még ennél is magasabban, 44% közelében álltak, azaz csaknem 5%-kal meghaladták az átlagos mértéket.
A most bejelentett intézkedések ezen a nem kívánatos helyzeten minden bizonnyal segíteni fognak, azaz hozzájárulnak az alacsonyabb képzettségűek és alacsonyabb keresetűek - ideértve a pályakezdő fiatalokat is - foglalkoztatásának ösztönzéséhez. Hasonlóan kedvező hatást gyakorolhat a foglalkoztatásra adózási szempontból a 7. pont, azaz a kisvállalatok adóterheinek csökkentése és adózásának leegyszerűsítése. A kisvállalatok szerepe a foglalkoztatásban kiemelkedő, ezért nem mindegy, hogy milyen mértékben és milyen feltételekkel válnak érdekeltté a munkahelybővítésben. A kisvállalati munkahelyek egyik komoly hátránya ugyanakkor ma még a fekete foglalkoztatás és a járulék-elkerülő bérfizetés. A most bejelentett, mértékében és bevallásában is jelentően leegyszerűsödött adóztatás fontos lökést adhat a fekete-és járulékkerülő foglalkoztatás leépülésének.
Mindez azonban azt is kell jelentse, hogy az a vállalkozó, aki még ilyen körülmények között is ki akar bújni az adófizetés alól, a korábbiaknál szigorúbb szankciót érdemel. A szakszervezetek mindenesetre arra fogják biztatni a tagjaikat és a munkavállalókat, hogy a jövőben ne legyenek partnerei az adóelkerülő foglalkoztatást preferáló munkáltatói törekvésnek. Ha ez megvalósul, akkor az adócsomag kisvállalati kedvezmény része nemcsak csökkenti az adóbevételeket, hanem a kifehéredő foglalkoztatás nyomán többletbevételeket is hozhat a költségvetésbe.
Ami a foglalkoztatás szélesebb összefüggéseit illeti, illúzióink azért ne legyenek. Fontosak és üdvözlendőek a felsorolt intézkedések, de tartós, jól fizető munkahelyek csak fejlődő, versenyképes gazdaságban keletkeznek. E téren pedig még sok a tennivaló. A magyar gazdaság termelékenysége évek óta stagnál, beruházásokra alig jutott forrás az elmúlt években. A kisvállalatok csökkenő adói nyomán keletkező többletforrásokból remélhetően a műszaki fejlesztésre és a munkavállalók képzésére, szakismereteik korszerűsítésére is több pénz és figyelem jut majd.
