Itt a cselekvési terv, hogy minél többen vállalkozzanak

A növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. A legtöbb új munkahelyet – évente 4 milliót – az új vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások teremtik Európában. Ezért Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke szerdán a vállalkozók támogatására és az európai vállalkozói kultúra forradalmasítására irányuló cselekvési tervet terjesztett elő.

A terv kiemeli az oktatás és a képzés alapvető szerepét a vállalkozók új generációinak kinevelésében, és olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak a fiatalok, a nők, az idősek, a migránsok és a munkanélküliek számára vállalkozásuk

A cselekvési terv hat pontja
1. A finanszírozáshoz való hozzáférés
A meglévő pénzügyi eszközök megerősítésén túlmenően a bizottság javasolja az európai mikrofinanszírozási piac létrehozását, valamint az adórendszerek egyszerűsítését annak érdekében, hogy a kkv-k közvetlen magánbefektetések – például kis címletű kötvények („minikötvények”), közösségi finanszírozás vagy informális befektetések – révén is forrásokhoz juthassanak.
2. A vállalkozás életciklusának kritikus szakaszai során nyújtott támogatás
Tekintve, hogy a vállalatok 50%-a a létrehozást követő öt éven belül megbukik, a tagállamoknak nagyobb forrásokat kellene szentelniük arra, hogy átsegítsék az új vállalkozásokat a kritikus időszakon. E forrásokat többek között vállalatirányítási képzésekre, kutatási-fejlesztési tanácsadásra, valamint más vállalkozásokkal, potenciális beszállítókkal és ügyfelekkel való hálózatépítésre kellene fordítani.
3. A digitális kor nyújtotta új üzleti lehetőségek kiaknázása
Az információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó kkv-k kétszer-háromszor gyorsabban fejlődnek. A webalapú induló vállalkozások számára és az internetes készségek fejlesztéséhez nyújtott nagyobb mértékű támogatás az internetes vállalkozók mellett a hagyományosabb üzleti vállalkozások számára is segítséget jelenthet.
4. A vállalkozás tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos könnyítések
Európában évente mintegy 450 000 cég és kétmillió alkalmazott kerül új tulajdonoshoz, ami a becslések szerint 150 000 vállalat és 600 000 munkahely megszűnését eredményezi. A bizottság javasolja a vállalatok piacainak kiterjesztését, valamint a vállalatok tulajdonjogának határokon keresztüli átruházását akadályozó tényezők kiküszöbölését.
5. Második esély biztosítása a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak
A csőd az esetek túlnyomó többségében (96%) késedelmes fizetések sorozata vagy valamely más gyakorlati probléma miatt következik be. Az „újrakezdők” viszont általában sikeresebbek. A bizottság ezért nemrégiben arra tett javaslatot, hogy a hangsúly a felszámolás helyett a vállalatoknak a pénzügyi nehézségek leküzdéséhez nyújtandó segítségen legyen. (Erről szóló cikkünket itt olvashatja.)
6. Igazgatási egyszerűsítés
A bizottság továbbra is erőteljesen törekedni fog a szabályozási terhek csökkentésére.
beindításához. A magas uniós munkanélküliségi ráta következtében jelentős emberi erőforrások maradnak kiaknázatlanul, különösen a nők és a fiatalok körében. A terv a vállalkozói tevékenység különböző akadályaival is foglalkozik, például olyan ambiciózus intézkedéseket foglal magában, amelyek célja megkönnyíteni a vállalkozásalapítást és támogatni az új vállalkozásokat, sikeresebbé tenni a vállalkozások tulajdonjogának átruházását, javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint második esélyt biztosítani a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Világosan látni kell: a vállalkozók számának növekedése a munkahelyek számának gyarapodását, az innováció fokozódását és a versenyképesség javulását eredményezi. A vállalkozóvá válás és egy adott elképzelés megvalósítása sok egyéni kockázattal és erőfeszítéssel jár. A vállalkozók napjaink hősei. A vállalkozói szellem pedig a gazdaságtörténet során mindig is a gazdasági növekedés legjelentősebb mozgatórugója volt. Ezért a vállalkozói tevékenység folytatását vonzó és megvalósítható lehetőséggé kívánjuk tenni az európai polgárok számára. Ez cselekvési tervünk fő üzenete. Ha sikerül felszabadítanunk az európai vállalkozói potenciált, képesek leszünk újraindítani a növekedést Európában.”

Az elmúlt három évben 45%-ról 37%-ra csökkent azon uniós polgárok aránya, akik szívesen lennének önfoglalkoztatók. E visszaesés a jelenlegi válsággal összefüggő, kevésbé biztató üzleti kilátásokkal magyarázható, mutat rá – a vállalkozás témájában 2012-ben készült Eurobarométer felmérés (MEMO/13/7)

Az uniós szakértők úgy vélik, a vállalkozói ismeretek oktatása serkentőleg hatna a vállalatalapításra. Ezt támasztja alá, hogy a diákok közül, akik a középiskolában részt vesznek valamely „minivállalkozási” programban, 15 és 20% között van azok aránya, akik később saját vállalatot alapítanak. Ez az arány három-ötszöröse a népesség egészére vonatkozó aránynak. A vállalkozói ismeretek felsőfokú szinten történő oktatása az üzleti ökoszisztémák, a partnerségek és az ipari szövetségek támogatása révén előmozdíthatja a csúcstechnológiát alkalmazó és nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok létrejöttét.

A most beterjesztett cselekvési terv emellett hat fő területtel foglalkozik, ahol intézkedésekre lenne szükség a vállalkozások sikeres működését és növekedését lehetővé tévő környezet megteremtése érdekében. A fő pontokon túl speciálisan ösztönözni szeretnék a nőket és a munkanélkülieket is a vállalkozóvá válásra, valamint a migránsok számára is az érvényesülés – gazdasági helyzetük megerősítése és társadalmi befogadásuk előmozdítása – lehetséges útja lehetne az önfoglalkoztatás.

A bizottság célja, hogy a tagállamokkal, az üzleti szervezetekkel és az érintett felekkel szoros együttműködésben megvalósítsa a cselekvési tervet. Az unió szakemberei úgy vélik, ezáltal Európa kijuthat a válságból. A következő lépés a konkrét célokat és a kézzelfogható eredmények elérésére vonatkozó határidőket tartalmazó ütemterv kidolgozása.

Mindazonáltal az egyéni függetlenség és a nagyobb jövedelem, valamint a munkavégzés helyének és idejének megválasztásában rejlő szabadság kilátása által vezérelve továbbra is milliók fontolgatják, hogy önfoglalkoztatóvá válnak.

Az európaiak 37%-a szeretne a saját főnöke lenni
10 európai polgárból csaknem 4 szeretne a saját főnöke lenni, ha erre módja nyílna. Amennyiben ezt a potenciált sikerülne kiaknázni, több millióval emelkedne az Unióban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenleg mintegy 21 milliós száma. Számos különféle akadály tántorítja el az európaiakat attól, hogy az önfoglalkoztatást válasszák, különösen a csődtől való félelem és a rendszertelen jövedelem kockázata. A „Vállalkozás az EU-ban és azon kívül” (FL354) címet viselő és Antonio Tajani bizottsági alelnök által szerdán bemutatott Eurobarométer gyorsfelmérés ugyancsak kiemeli, hogy 2009-ben az európaiak nagyobb hányada (45%-a) akart önfoglalkoztató lenni. Ez három év alatt 20%-os visszaesést jelent, ami a jelenlegi gazdasági helyzetet és a kevésbé biztató üzleti kilátásokat tükrözi.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo