„Ma már kifejlett és érett a magyar befektetői piac, pedig meglepően, robbanásszerűen alakult ki” - mondta Oszkó Péter a PortfoLion elnök vezérigazgatója a BKIK és a Piac&Profit közös rendezvényén. A Befektetőkereső címmel a Kkv Akadémia keretein belül megrendezett eseményen a volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy sokak számára meglepő lehet, hogy a befektetők már nem csak a nagy, vagy a középvállalkozásokat keresik Magyarországon, hanem a kis, vagy akár a mikrovállalkozásokat is, ha látnak benne fantáziát. A szakember szerint a magyar piacon az európai uniós befektetői alapok megjelenésével alakult ki a kockázati tőke-befektetői piac, az elmúlt néhány évben a korábbi két-három befektetői alappal szemben jelenleg 22 befektetői alap működik.
„Óriási a piacon a tolongás, rendkívüli mennyiségű tőke vár a cégekre, ugyanakkor jól meg kell néznünk azt, hogy kivel tárgyalunk. Felhígult ugyanis a piac, több olyan befektetési alap is van, akik már a befektetési időszakban is komoly összegeket akarnak kivenni a cégekből. Ha bármilyen olyan tranzakcióra akarna kényszeríteni minket a befektető, amelynél a befektetett összegből valamennyi hozzá visszacsorogna, akkor meneküljünk attól az ajánlattól" - javasolja a szakember a cégeknek.
Mi fontos egy befektetőnek?
„Elsősorban maga a termék, amely azt is megmutatja, hogy a befektetési célpont milyen technológiával szakemberekkel problémamegoldó képességgel rendelkezik, ez arra is példaként szolgálhat, hogy a vállalkozás hogyan képes reagálni a piaci változásokra” – hangsúlyozta Oszkó Péter. A szakember kiemelte, hogy további fontos kritérium a megbízható üzleti modell. „Bármilyen briliáns technológiai megoldást is talál ki valaki, ha nincs mögötte üzleti modell, akkor az egy befektető számára értelmezhetetlen” – hangsúlyozta. Egy kezdő ötletnél elegendő csak érezni az üzleti lehetőséget, de egy már létező cégnél már üzleti tervvel kell rendelkezni. A nemrég megnyílt Jeremie alapokba beszállni szándékozó cégeknek például már 3-5 éves üzleti tervvel kell rendelkeznie.
Egy befektető ugyanis lényegesen nagyobb kockázatot vállal, mint például egy bank. Oszkó szerint mivel a befektetés általában komolyabb kézzelfogható fedezet nélkül történik, ezért a befektetőknek meg kell bízniuk abban, hogy a befektetésre alkalmasnak ítélt cég „meghálálja” a befektetett tőkét. „Ezért egy befektető magasabb hozamot is vár el, mint egy bank” – hangsúlyozta Oszkó Péter, aki szerint a legtöbb cég azt hiszi, hogy ha megérkezett a befektető pénze, akkor már győzött is. „Pedig ez a pillanat a valóságban még csak a startpisztoly eldördülése, az igazi siker az, amikor a kockázati tőkét visszafizeti. Ezért inkább azoknak a cégeknek érdemes kockázati tőkeforráshoz fordulnia, ha nagyot akar robbantani a piacon. A túléléshez nem szabad kockázati tőkét használni, csak a növekedéshez érdemes” – emelte ki.
A megfelelőt a megfelelőnek
A volt pénzügyminiszter szerint érdemes a cégeknek a megfelelő befektetőt akkor megkeresni, amikor már eléggé érett a befektető igényeinek kielégítésére. „Egy induló cég keressen inkább inkubációs forrásokat, de a kockázati tőkét csak a már megfelelően működő cégek vegyék igénybe” – hangsúlyozta.
A befektetők fajtája szerint kiemelte az angyal befektetőket, akiknek korlátozott források álnak a rendelkezésére, de képes a saját szakértelmét is a cég segítségére fordítani. A korai fejlődési fázisban az angyalbefektetők után a pénzügyi befektetők következnek, akik már szigorú kritériumokat, fektetnek le, és nagyobbak az elvárásaik is hozamszinten, ugyanakkor forrásaik jóval nagyobbak, mint az angyalbefektetőknek. A pénzügyi befektetők ugyanakkor 3-5 év után kiszállnak a cégből, és el kell számolniuk a hozamukkal a tulajdonosok felé. Ehhez párhuzamosan jelenhet meg a szakmai befektető, akinél már nincs kiszállási pont, hosszú távon tervez és alacsonyabb hozamokat vár el, ugyanakkor részben át is veszi a cég irányítását.