Népszerűsítésre szorul a vállalkozói lét

A kkv-k kiemelten fontos részét képezik egy fejlődő gazdaságnak, de az európaiak mindössze 37%-a szeretne vállalkozni a jövőben. Az attitűdváltás alapvető kihívás, amiért az EU is sokat tesz.

Kép:EU

Cipruson, Nicosiában tartotta első Kkv Gyűlését az Európai Bizottság 2012 novemberében. A 42 ország részvételével zajló rendezvényen díjat nyert többek között az Európa-szerte híres és innovatív kezdeményezés, a ciprusi női vállalkozói bank is. A több mint 400 beérkezett projektből 57 jutott át az előszűrésen, amelyből aztán egy szakmai zsűri választotta ki a 6 legjobbat. A Bizottság reményét fejezte ki, hogy a díj is hatékony eszköze lesz a vállalkozóvá válás népszerűsítésének, a vállalkozói kedv erősítésének.

Az Európai Bizottság tanulmányai alapján a kkv-k adják az új munkahelyek 85%-át, 67%-át a teljes foglalkoztatásnak és 58%-át a bruttó hozzáadott értéknek (GVA-gross value added). A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a kkv-k továbbra is a gerincét képezik az európai gazdaságnak, 20.7 millió vállalkozás több mint 87 millió embert alkalmaz és több mint 99.8%-át adják az összes létező cégformának. Azonban a statisztikákból kiderül, hogy mindössze az európai kkv-k 25%-a exportál valamilyen formában, és csak 13%-uk exportál az EU-n kívülre. Az export tevékenység az EU-n kívül még kritikusabb lesz a jövőre nézve, mivel a számítások szerint 2015-re 90%-a a globális növekedésnek Európán kívül lesz. 2030-ra pedig 60%-a a globális növekedésnek a BRICS államokból, fejlődő államokból generálódik majd. A vállalkozói lét iránt mutatott attitűdváltás így alapvető kihívás az EU-ban. Az európaiak mindössze 37%-a szeretne vállalkozni a jövőben, szemben az USA 51%-os és a Kína 56%-os mutatóival.

Öt kategóriában díjazta a zsűri a pályázókat:
A „Vállalkozói szellem promótálása” díj olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű tevékenységeket és kezdeményezéseket ismer el, amelyek a fiatalok és a nők körében népszerűsítik a vállalkozói gondolkodásmódot. A „Befektetés a szakértelembe” díj olyan regionális és helyi szintű kezdeményezéseket ismer el, amelyek a vállalkozói, a szakmai, a gyakorlati és a vezetői készségeket javítják. Az „Üzleti környezet fejlesztése” díj olyan regionális és helyi szintű, innovatív intézkedéseket ismer el, amelyek elősegítik a vállalkozások indítását és növekedését, egyszerűbbé teszik a jogi és igazgatási eljárásokat a vállalkozások számára, valamint a „Gondolj először a kicsikre” („Think Small First”) elv megvalósítására törekszenek a kis- és középvállalkozások érdekében. A „Vállalkozások nemzetközi működésének támogatása” díj olyan intézkedéseket ismer el, amelyek a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – ösztönzik az Európai Unión belüli és kívüli piacok lehetőségeinek jobb kihasználásában. A „Felelős és felelősségteljes vállalkozás” díj olyan regionális vagy helyi kezdeményezéseket ismert el, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozzák, és fenntartható üzleti gyakorlatot szorgalmaznak a társadalmi és/vagy a környezeti szférában.
Európán belül egyébként a magyarok a leginkább borúlátóak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban. Honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály, kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet, el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából: a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. A magyar kkv szektor egyharmada 5-8 éven belül generációváltás elé néz, ám a hazai fiatalok vállalkozói hajlandósága európai viszonylatban is nagyon alacsony: mindössze 4 százalékuk indít vagy tervez indítani saját vállalkozást a jövőben.(Hogy miért félnek a magyarok vállalkozást indítani, arról itt olvashat bővebben.)

Pedig elemzők szerint a kkv-k jelenthetik a kiutat a válságból.

Az Uniós programon elhangzott, hogy az EU cégalapítási átlag jelenleg 6 nap és költsége kb. 300 euró, ezt feltétlenül csökkenteni szükséges teljes EU-s szinten. Kiemelték, hogy a kkv-knak feltétlenül szükséges K+F és innovációs irányba mozdulni, ez világosan megjelenik majd a hamarosan jóváhagyásra kerülő Horizon 2020 és COSME vállalkozásokat konkrét pénzügyi programokkal támogató finanszírozási források stratégiai dokumentumaiban is. Ez is igaz a hazai vállalkozási környezetben is, a gazdasági kényszerből születő egyedi, innovatív megoldások nem ritkán versenyelőnybe hozzák a kis hazai cégeket a tőkeerős multinacionális vállalatokkal szemben is.

A programon Magyarországot Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, valamint Mészáros Mónika Alíz, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) üzletfejlesztési főosztályvezető-helyettese, az Enterprise Europe Network osztályvezetője képviselte. A két szervezet (NGM és HITA) felelős az Európai Bizottság kkv hét koordinátori teendőiért is, amelynek keretében az érdeklődők még jelentkezhetnek a főbb uniós témakörök mentén (pályázatok, nemzetközi kapcsolatok, női vállalkozók, stb.) év végéig megvalósuló kkv hét rendezvénysorozat eseményeire.

Követendő példák itthonról és a világból
  • A „vállalkozói szellem promótálása” kategóriában a házigazda Ciprus lett a díjazott, a női vállalkozások elősegítése az egyszerűen elérhető finanszírozással” projekttel. A Women’s Cooperative Bank úgy támogatja a női vállalkozásokat, hogy egyszerű hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz a női vállalkozók által felállított együttműködési bankon keresztül. A projekt indulása óta Cipruson a 2001-es 12%-os arányról mára 28%-ra nőtt a női vállalkozások hányada.
  • Az angol Outset projekt kapta a zsűri fődíját, melyet egyedülálló megközelítésének köszönhetően választottak ki. A projekt úgy támogatja az induló vállalkozásokat, hogy a társadalom legrászorulóbb csoportjainak segít munkát találni önalkalmazás és vállalkozások formájában. Ciprus, Svédország, Olaszország, Portugália és Törökország is díjban részesült a vállalkozások új, innovatív, helyi megoldásokkal történő támogatásáért.
  • A tavalyi díjátadón egy magyar projektet is díjaztak a „Hogyan vállalkozzunk, hogyan legyünk versenyképesek és hogyan legyen innovatív foglalkoztatáspolitikánk” kategóriában. A Hotel Panda tulajdonosainak célkitűzése, hogy segítsék a megváltozott munkaképességű emberek integrációját az üzleti világba, és hogy olyan munkalehetőséget kínáljanak nekik, amilyent más vállalatoktól nem kapnának. A hotel a turizmusban betöltött kiemelkedő szerepét az egyedülálló foglalkoztatási modelljének köszönheti: a személyzet fogyatékkal élő emberekből áll. Képzésekkel, oktatási konferenciákkal és a „nyitott ajtó” politika segítségével próbál rávilágítani a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos társadalmi előítéletekre. Számos köz- és magánintézménnyel működik együtt, képzéseket és szemináriumokat tart, melyek keretében mások is tájékozódhatnak a megváltozott munkaképességű személyzet alkalmazásával és a velük való együttműködéssel kapcsolatos tudnivalókról. A Hotel Panda alkalmazottainak 95%-a megváltozott munkaképességű. A tulajdonosok elmondása szerint dolgozóik magabiztosabbak lettek, és javult a közösséggel való kapcsolatuk is. A projekt pénzügyileg is kifizetődő: a hotel nyeresége megduplázódott, ami jól bizonyítja, hogy a társadalmi célok összeegyeztethetők a sikeres üzleti tevékenységgel.

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo