Népszerűsítésre szorul a vállalkozói lét

Kép:EU

Cipruson, Nicosiában tartotta első Kkv Gyűlését az Európai Bizottság 2012 novemberében. A 42 ország részvételével zajló rendezvényen díjat nyert többek között az Európa-szerte híres és innovatív kezdeményezés, a ciprusi női vállalkozói bank is. A több mint 400 beérkezett projektből 57 jutott át az előszűrésen, amelyből aztán egy szakmai zsűri választotta ki a 6 legjobbat. A Bizottság reményét fejezte ki, hogy a díj is hatékony eszköze lesz a vállalkozóvá válás népszerűsítésének, a vállalkozói kedv erősítésének.

Az Európai Bizottság tanulmányai alapján a kkv-k adják az új munkahelyek 85%-át, 67%-át a teljes foglalkoztatásnak és 58%-át a bruttó hozzáadott értéknek (GVA-gross value added). A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a kkv-k továbbra is a gerincét képezik az európai gazdaságnak, 20.7 millió vállalkozás több mint 87 millió embert alkalmaz és több mint 99.8%-át adják az összes létező cégformának. Azonban a statisztikákból kiderül, hogy mindössze az európai kkv-k 25%-a exportál valamilyen formában, és csak 13%-uk exportál az EU-n kívülre. Az export tevékenység az EU-n kívül még kritikusabb lesz a jövőre nézve, mivel a számítások szerint 2015-re 90%-a a globális növekedésnek Európán kívül lesz. 2030-ra pedig 60%-a a globális növekedésnek a BRICS államokból, fejlődő államokból generálódik majd. A vállalkozói lét iránt mutatott attitűdváltás így alapvető kihívás az EU-ban. Az európaiak mindössze 37%-a szeretne vállalkozni a jövőben, szemben az USA 51%-os és a Kína 56%-os mutatóival.

Öt kategóriában díjazta a zsűri a pályázókat:

A „Vállalkozói szellem promótálása” díj olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű tevékenységeket és kezdeményezéseket ismer el, amelyek a fiatalok és a nők körében népszerűsítik a vállalkozói gondolkodásmódot. A „Befektetés a szakértelembe” díj olyan regionális és helyi szintű kezdeményezéseket ismer el, amelyek a vállalkozói, a szakmai, a gyakorlati és a vezetői készségeket javítják. Az „Üzleti környezet fejlesztése” díj olyan regionális és helyi szintű, innovatív intézkedéseket ismer el, amelyek elősegítik a vállalkozások indítását és növekedését, egyszerűbbé teszik a jogi és igazgatási eljárásokat a vállalkozások számára, valamint a „Gondolj először a kicsikre” („Think Small First”) elv megvalósítására törekszenek a kis- és középvállalkozások érdekében. A „Vállalkozások nemzetközi működésének támogatása” díj olyan intézkedéseket ismer el, amelyek a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – ösztönzik az Európai Unión belüli és kívüli piacok lehetőségeinek jobb kihasználásában. A „Felelős és felelősségteljes vállalkozás” díj olyan regionális vagy helyi kezdeményezéseket ismert el, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozzák, és fenntartható üzleti gyakorlatot szorgalmaznak a társadalmi és/vagy a környezeti szférában.

Európán belül egyébként a magyarok a leginkább borúlátóak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban. Honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály, kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet, el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából: a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. A magyar kkv szektor egyharmada 5-8 éven belül generációváltás elé néz, ám a hazai fiatalok vállalkozói hajlandósága európai viszonylatban is nagyon alacsony: mindössze 4 százalékuk indít vagy tervez indítani saját vállalkozást a jövőben.(Hogy miért félnek a magyarok vállalkozást indítani, arról itt olvashat bővebben.)

Pedig elemzők szerint a kkv-k jelenthetik a kiutat a válságból.

Az Uniós programon elhangzott, hogy az EU cégalapítási átlag jelenleg 6 nap és költsége kb. 300 euró, ezt feltétlenül csökkenteni szükséges teljes EU-s szinten. Kiemelték, hogy a kkv-knak feltétlenül szükséges K+F és innovációs irányba mozdulni, ez világosan megjelenik majd a hamarosan jóváhagyásra kerülő Horizon 2020 és COSME vállalkozásokat konkrét pénzügyi programokkal támogató finanszírozási források stratégiai dokumentumaiban is. Ez is igaz a hazai vállalkozási környezetben is, a gazdasági kényszerből születő egyedi, innovatív megoldások nem ritkán versenyelőnybe hozzák a kis hazai cégeket a tőkeerős multinacionális vállalatokkal szemben is.

A programon Magyarországot Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, valamint Mészáros Mónika Alíz, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) üzletfejlesztési főosztályvezető-helyettese, az Enterprise Europe Network osztályvezetője képviselte. A két szervezet (NGM és HITA) felelős az Európai Bizottság kkv hét koordinátori teendőiért is, amelynek keretében az érdeklődők még jelentkezhetnek a főbb uniós témakörök mentén (pályázatok, nemzetközi kapcsolatok, női vállalkozók, stb.) év végéig megvalósuló kkv hét rendezvénysorozat eseményeire.

Követendő példák itthonról és a világból

A „vállalkozói szellem promótálása” kategóriában a házigazda Ciprus lett a díjazott, a női vállalkozások elősegítése az egyszerűen elérhető finanszírozással” projekttel. A Women’s Cooperative Bank úgy támogatja a női vállalkozásokat, hogy egyszerű hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz a női vállalkozók által felállított együttműködési bankon keresztül. A projekt indulása óta Cipruson a 2001-es 12%-os arányról mára 28%-ra nőtt a női vállalkozások hányada.
Az angol Outset projekt kapta a zsűri fődíját, melyet egyedülálló megközelítésének köszönhetően választottak ki. A projekt úgy támogatja az induló vállalkozásokat, hogy a társadalom legrászorulóbb csoportjainak segít munkát találni önalkalmazás és vállalkozások formájában. Ciprus, Svédország, Olaszország, Portugália és Törökország is díjban részesült a vállalkozások új, innovatív, helyi megoldásokkal történő támogatásáért.
A tavalyi díjátadón egy magyar projektet is díjaztak a „Hogyan vállalkozzunk, hogyan legyünk versenyképesek és hogyan legyen innovatív foglalkoztatáspolitikánk” kategóriában. A Hotel Panda tulajdonosainak célkitűzése, hogy segítsék a megváltozott munkaképességű emberek integrációját az üzleti világba, és hogy olyan munkalehetőséget kínáljanak nekik, amilyent más vállalatoktól nem kapnának. A hotel a turizmusban betöltött kiemelkedő szerepét az egyedülálló foglalkoztatási modelljének köszönheti: a személyzet fogyatékkal élő emberekből áll. Képzésekkel, oktatási konferenciákkal és a „nyitott ajtó” politika segítségével próbál rávilágítani a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos társadalmi előítéletekre. Számos köz- és magánintézménnyel működik együtt, képzéseket és szemináriumokat tart, melyek keretében mások is tájékozódhatnak a megváltozott munkaképességű személyzet alkalmazásával és a velük való együttműködéssel kapcsolatos tudnivalókról. A Hotel Panda alkalmazottainak 95%-a megváltozott munkaképességű. A tulajdonosok elmondása szerint dolgozóik magabiztosabbak lettek, és javult a közösséggel való kapcsolatuk is. A projekt pénzügyileg is kifizetődő: a hotel nyeresége megduplázódott, ami jól bizonyítja, hogy a társadalmi célok összeegyeztethetők a sikeres üzleti tevékenységgel.