Az osztrák központú LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég Finanzfoyer címmel minden évben megrendezi rangos nemzetközi szakmai fórumát Közép-Kelet Európa valamely országában. Idén Budapest adott otthont az eseménynek. Az idei konferencia A válság kihívásai - megszorítás vs. gazdaságélénkítés alcímet kapta, és Magyarország, valamint Európa válságból való kilábalásának, a gazdaság felpörgetésének lehetőségeit igyekezett bemutatni tőzsdei, banki és általános gazdaságpolitikai szemszögből. A LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég és az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályának közös konferenciáján Heinrich Schaller, a bécsi tőzsde elnök-vezérigazgatója, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, valamint Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tartott előadást.
Az igazságos tőzsde
A konferencia díszvendége Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Echange Group elnök-vezérigazgatója volt. Előadásában elsőként a tőzsde általános, a gazdasági fejlődésben betöltött szerepéről beszélt. Szerinte a hagyományos tőkeközvetítő szerep betöltése mellett a tőzsde fontos fokmérője az egyes államok gazdasági fejlődésének: a pezsgő tőzsde prosperáló gazdaság nélkül nehezen képzelhető el. A tőzsde ugyanakkor igazságos is: hűen tükrözi a gazdasági szereplők értékét, és egyenlő versenyfeltételeket teremt számukra.
Heinrich Schaller szerint az államokra és a vállalatokra nagy felelősség hárul a tőkepiacok hatékony működésének elősegítésében. A szabályozó hatóságok feladata annak a keretrendszernek a fenntartása és továbbfejlesztése, amely biztosítja a vállalkozások számára a szabad forrásokhoz való akadálymentes hozzáférést, a vállalkozások feladata pedig élni e lehetőséggel versenyképességük növelése érdekében.
Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Echange Group elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: „Fontos, hogy Európa államai és a tőkepiac szereplői közösen lépjenek fel a tőkepiacok megerősítése érdekében. Ezt egyrészt a privatizáció tőzsdén keresztüli megvalósításával, új cégek tőzsdei bevezetésével és nem utolsó sorban a tőkepiaci ismeretek, befektetési lehetőségek széles körű megismertetésével lehet elérni. Ugyanakkor célszerű leépíteni a működést szükségtelenül akadályozó gátakat, és ilyeneket a jövőben sem szabad bevezetni, itt elsősorban a vállalatok határokon átívelő egyes tranzakcióinak tervezett megadóztatására gondolok."
A bank nem teher, hanem feltétel
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára előadásában megemlítette: „A pénzügyi szektor és a gazdaság fejlődése között pozitív korreláció figyelhető meg. Azaz a gazdasági élénkülés elengedhetetlen előfeltétele a tőkeerős, nyereséges bankrendszer. Bankhitelek nélkül a vállalkozások beruházásai elmaradnak, ami káros hatással van a lakossági fogyasztásra, így ezen keresztül a GDP mértékére is." Kovács Levente szerint a kormány hosszú távú gazdasági célkitűzései, az Új Széchenyi Terv megvalósításához erős és stabil bankrendszerre van szükség; elég az Otthonteremtési Programban megfogalmazott évi mintegy 40 ezer új lakás építésére gondolni. (A devizahitel végtörlesztés miatt akár bíróság elé citálhatják Magyarországot.)
A Főtitkár hozzátette, hogy a jelenlegi kormányzati intézkedések igen érzékenyen érintik a hazai bankokat, annál is inkább, mivel a válság hatásaként 2008 óta igen kevés hazai pénzintézet ért el pozitív eredményeket. Bár 2010 második fele óta a bankok eszközarányos nyereségének (ROA) meredek romlása megállt, a banki különadó jelentősen rontotta a magyar pénzügyi piac régiós versenyképességét. Ennek hatására - a külföldi tulajdonú bankcsoportok régióban működő leányvállalatai közötti erőteljes verseny miatt - 2011-től tőkekivonás indult el. Ehhez járul hozzá a „nem konvencionális módszerű" válságkezelésből fakadó jogi és üzleti környezet változékonysága is.
Hitelvesztés, zsákutca
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság zsákutcába jutott. A jogbiztonság és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának csökkenésével Magyarország sokat vesztett a hitelességéből. A hazai és külföldi, kis- és nagybefektetők egyaránt elbizonytalanodtak. A bankadó kivetése és a végtörlesztés bevezetése destabilizálta a pénzügyi rendszert. A kormány egyelőre nem állt elő használható javaslatokkal: kevés az előremutató strukturális reform, a piaci megoldások helyett az állami szerepvállalás növelésére törekszik. Mindez oda vezetett, hogy a nemzetközi intézmények sorra bírálják Magyarországot. (Simor András szerint is a bizalom visszaszerzése a kulcskérdés.)
Vértes András elmondta: „A bizalom visszaszerzése érdekében a politika és a pénzügyi szektor szereplőinek meg kell kezdeniük az érdemi, érdekegyeztetési párbeszédet. Vissza kell állítani a jogbiztonságot, meg kell erősíteni az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács szerepét. Magyarországnak meg kell egyeznie az IMF-fel és az Európai Unióval, és akár a csökkenő szuverenitást is vállalnia kell annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével újra a stabilitás és a fejlődés útjára lépjünk."
Az IMF-fel való tárgyalások kapcsán a GKI azt várja, hogy a szervezet szigorú feltételeket szab majd, és egy készenléti hitel igénybevételét teszi lehetővé Magyarország számára. Vértes András szerint a magyar tárgyaló delegációnak gyors megegyezésre kellene törekednie.
