2011-től a kedvezményesen adózó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadókulcs és az újonnan bevezetett adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökkent. Ezen felül a munkáltatónak más közterhet – sem társadalombiztosítási járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást – nem kellett fizetnie. Az Adózóna úgy tudja, hogy a jövő évre vonatkozó béren kívüli juttatások rendszerét érintő törvényjavaslathoz érkezett egyik módosító indítvány 10 százalékos egészségügyi hozzájárulással sújtaná a cafeteria juttatásokat.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 27 százalékos és az egyes külön adózó jövedelmek 14 százalékos eho-kulcsai mellett az évi 500 ezer forint keretösszegben adható béren kívüli cafeteria-juttatásokra megállapított 10 százalék lenne a harmadik kulcs. Amennyiben a javaslatot megszavazzák a munkáltatók 500 ezer forint juttatás után 154 ezer forint közterhet – 500000x1,19 x(0,16+0,10) – fognak fizetni jövőre. Kérdés, hogy a szuperbruttó kivezetése érinti-e a cafeteria után fizetendő munkáltatói terheket.
Állami étkeztetés?
A béren kívüli juttatások rendszerét érintő legjelentősebb módosítás talán az étkeztetési támogatás átalakítása. A kormányzat eredeti tervei szerint a hidegétel-utalványt havi ötezer forintig lehet adni, a melegétkeztetés támogatása pedig évi 150 ezer forintos kerettel a SZÉP Kártyára kerül. Sovány vigasz, hogy az Adózóna értesülése szerint az egyik módosító javaslat hétezer forintban határozná meg a hidegétkeztetési támogatás összegét. Az utalványt az előzetes hírek szerint egy állami szolgáltató fogja kibocsátani. Nem kizárt, hogy ez a cég a Posta leányvállalata, a Posta Paletta lesz.
Az Accor Service-t, a Le Chéque Déjeuner-t és a Sodexo Passt magába foglaló Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint az átalakítással mindenki rosszul jár a munkavállaló, a munkáltató, a központi költségvetés és a vállalkozói szféra is.
Megint a kiscégek járnak rosszul
A kis- és középvállalatokat különösen rosszul érintheti az átalakítás, mivel az elmaradt forgalom egy jelentős része náluk realizálódott volna. A kisforgalmú egységek, melyek nem tudják kiépíteni a szükséges kártyaleolvasó terminálokat, az étkezési utalvány megszűnésével egyszerűen kiesnek a beváltóhelyek köréből, pedig egy kifőzdében a forgalomnak sok esetben a felét is kiteszik az utalványok. Az éttermek, kifőzdék, ételfutárok túlnyomórészt kis vagy közepes méretű vállalkozások, a tervezet fenti pontjai pedig vagy teljesen kizárnák őket a beváltóhelyek piacáról, vagy kétségessé tenné, hogy megéri-e beváltóhelynek lenniük.
Az étkeztetési juttatások tervezett átalakítása következtében az állam éves szinten mintegy 20 milliárd forintos bevételkieséssel számolhat, mutat rá az EUFE közleményében. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ebben az esetben a 2,5 millió munkavállaló nettó jövedelme csökkenne mintegy 100 milliárd forinttal, azaz ennyi vásárlóerő tűnne el a gazdaságból is.
Tapasztalatok szerint a magyarországi munkáltatók túlnyomó többsége jelenleg a papíralapú cafeteria juttatásokat részesíti előnyben, azonban vannak cégek, ahol ezek kiosztása nehézségekbe ütközik. Számukra lehet például kiváló megoldás az elektronikus fizetőkártya, mint például a Multi-Pay, az OTP cafeteria kártya vagy a Sodexo újdonsága.
Hosszú távra terveznek
A közel 150 főt foglalkoztató Sodexo Motivációs Rendszerek divízió hosszú távra tervez Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy idén ősszel több új szolgáltatást vezetett be, melyek között elektronikus, kártya alapú megoldásokat is kínál ügyfeleinek. Az új szolgáltatások bevezetésén kívül további fejlesztés, hogy Magyarországon kívül három ország – Ausztria, Németország és Lengyelország – számára nyomtatnak papíralapú utalványokat, mely beruházás hozzávetőleg kétszeresére növelte az ötven főnek megélhetést adó budapesti gyártóbázis kapacitását. A Sodexo vállalatcsoport összesen közel 2500 embernek ad munkát hazánkban és számtalan magyar kis- és középvállalatnak biztosít állandó megrendelést az utalványok szállítására, valamint a használt papírok újrahasznosítására.
A papíralapú utalványok gyártásfejlesztése mellett a vállalat az elektronikus, kártya típusú étkezési utalvány fejlesztésére, valamint a teljes béren kívüli juttatási rendszer kialakítását támogató szolgáltatáscsomag és cafeteria szoftver kialakítására az elmúlt két évben több mint fél milliárd forintot költött.
