Az elkövetkezendő egy évben átlagosan 6,4 százalékos árbevétel növekedést feltételeznek a hazai kkv-vezetők, ami gyakorlatilag nem jelent elmozdulást az idén eddig jellemző 6,5% körüli értékhez, alulmarad azonban a tavaly ilyenkor jellemző 6,7-7 százalékos sávtól - derül ki a K&H friss kutatásából. „Mivel az MNB legutóbb 3,9 százalékra módosította a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését, így ennek az árbevétel növekedésnek legnagyobb része az áremelések hatására történhet, így a reál növekedés továbbra sem számottevő. Ezzel összecseng, hogy a megkérdezett vállalkozások között azok vannak legnagyobb arányban - mintegy 45% -, amelyek kisebb-nagyobb mértékben áremelést terveznek" - kommentálta a kutatás eredményeit Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Legnagyobb arányban (42%) továbbra is azok a vállalkozások vannak, amelyek a 0-6 százalék között növekvő nominális bevétel növekedéssel számolnak, és a kkv-k mintegy 36 százaléka ennél nagyobb mértékű árbevétel növekedést tervez, azonban majd minden hetedig cég árbevétel csökkenést valószínűsít.
A profitvárakozások nem romlottak az előző negyedéves adatokhoz képest, az elkövetkező egy évre a cégek többsége (72%) továbbra is növekedést prognosztizál, és az átlagos elvárás a 3,6 százalékos nyereségnövekedés. „Ennek oka az lehet, hogy miközben az ún. chipsadó eredményt csökkentő hatása már beépült a várakozásokba, addig az adótörvény újabb módosítása, valamint a jövőre életbe lépő áfa-emelés még nem volt ismert a megkérdezés idején" - mondta el Németh László.
(Kattintson a nagyobb méretért)
Pesszimizmus az úr
Még a gazdasági válság időszakában sem volt ilyen alacsony a hazai kkv szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma - derül ki a Policy Agenda - Ipsos október elejei kis- és középvállalkozói konjunktúra indexéből. Az előző két negyedév stagnálása után jelentős, majd 8 százalékponttal esett vissza ez a mutatószám, és így 42,2 százalékon áll.
A korábbi negyedévekhez képest főképpen a magyar gazdaságba vetett bizalom, illetve a saját cégének jövőbeli perspektívái estek a legnagyobbat. Míg három hónappal ezelőtt még a cégvezetők 30 százaléka gondolta csupán, hogy romlani fog a magyar gazdaság helyzete a következő félévben, addig ez az arány felment 64 százalékra. Az optimisták száma is kisebb lett, mivel a javulást várók aránya negyedéve még 32 százalék volt, most már csak 11 százalék. Ugyanígy romlott a helyzet a saját cégének jövőjét illetően is, mivel a korábbi 27 százalékhoz képest már 53 százalék várja, hogy romlik vállalkozásának általános gazdálkodási helyzete, csupán 18 százalék számít javulásra (negyedéve ez még 35 százalék volt).
A válság jeleit mutatja az is, hogy a következő hat hónapban a cégek 69 százaléka nem látja esélyét a bővítésnek, ez korábban 57 százalék volt. Akik bővítésben gondolkodnak, azok is csak minimális 0-5 százalék közöttit látják reálisnak (19 százalék). Kisebb elmozdulás érezhető abból a szempontból, hogy a következő évben számítanak olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják a vállalkozás helyzetét. A Policy Agenda - Ipsos korábbi mérése szerint erre a cégvezetők 52 százaléka számított, most valamivel többen 59 százalék mondja ezt.
Pénz nélkül nehéz
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy életerős és összehangolt ipar- és kkv-politikát hajtsanak végre annak érdekében, hogy az európai gazdaság sürgősen visszataláljon a növekedést jelentő pályára. Számos olyan javaslatot is megfogalmaztak, amely a kkv-k életét tenné könnyebbé. Ilyen például, hogy csökkenjen a vállalatokra nehezedő adminisztratív teher, induljon be a verseny a szélessávú, energetikai és közlekedési infrastruktúrákat használó szolgáltatók között és maradéktalanul hajtsák végre az egyes tagállamok a szolgáltatási irányelvben megfogalmazottakat (A szolgáltatási irányelv maradéktalan alkalmazása uniós szinten 140 milliárd eurós gazdasági haszonnal járhatna, amely a GDP 1,5 százalékos növekedési potenciálját jelentené).
Szintén fontos „uniós követelmény", hogy a kkv-k jussanak forrásokhoz, segítsék elő az egyes tagállamok a kisebb cégek külpiacra jutását, továbbá az államigazgatás csökkentse a fizetési határidőket. A hazai vállalatoknak évek óta éppen a forráshiány a legnagyobb proglémája, amit jól jelez az is, hogy miközben a nyugat-európai országokban a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes, addig a hazai kis-és középvállalkozások mindössze ötöde tudja ezt a szintet megütni. Ugyancsak beszédes adat, hogy idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Ennek oka többek közt, hogy a mikro- és kisvállalkozások hitelei nem nagyon kezelhetők, a méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magas költségek járulnak a hitelekhez, miközben a hitelhez szükséges biztosítékok nehezen teremthetők elő.
Elrettentheti a cégeket az is, hogy a válság hatására nagyon sok hitel dőlt be. A források nem lettek olcsóbbak, ráadásul szigorodtak a kért biztosítékok. Sokakat visszavonulásra késztethet a hitelfelvételtől az is, hogy tavaly közel 40 százalékkal emelkedett a hitelgarancia ára, miután a bedőlések révén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. komoly veszteséget halmozott fel. A veszteségek részbeni ellensúlyozása miatt 20 százalékkal nőttek a díjak, és módosították a kalkulációs eljárást is, amely ugyancsak 20 százalékkal növelte a hitelfelvevő költségét. Ráadásul a 2011-es költségvetési törvény alapján április elseje óta a Garantiqa már nem állhat a beruházási hitelek mögé.
