Az unió lassuló gazdasága és az euroövezeti válság egyértelműen rávilágított arra, hogy az egyes tagállamok fejlettsége között hatalmas különbségek vannak, és ez hosszú távon komoly problémákat okozhat. Míg Írországban csaknem125 százalék a munkavállalónkénti bruttó hozzáadott érték (termelékenység), Bulgáriában ez az arány nem éri el a 20 százalékot, a többi tagállamban pedig e két érték közé esik. Az innovatív vállalatok aránya is hasonlóan tág skálán mozog: 80 százalék Németországban és 25 százalék Lettországban. A vállalkozásbarát jogi szabályozásban Finnország áll az élen, az utolsó helyet Olaszország foglalja el.
E helyzettel szembesülve a bizottság közleményt tett közre, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsanak végre szakpolitikai intézkedéseket ahhoz, hogy az euróövezeti és az egységes piaci részvételnek megfelelő versenyképes szintet elérhessék. Konkrétan életerős és összehangolt iparpolitikát és kkv-politikát sürget a bizottság annak érdekében, hogy az európai gazdaság sürgősen visszataláljon a növekedést jelentő pályára.
Legfontosabb cselekvési területek
Az uniós export 75 százalékát a feldolgozóipari cégek adják, és ők adják az ipari K+F 80 százalékát is. A statisztikák azt jelzik, hogy ha a tagállamok – különösen azok, amelyek ma rosszul teljesítenek ezen a téren – fokozni tudnák az iparuk versenyképességét, jelentősen javulnának az unió növekedési kilátásai. Ehhez azonban gazdasági szerkezetátalakításokra van szükség számos területen. Növelni kell a termelékenységet a globális versenyben kevésbé érintett ágazatokban, mint például az ökoipar, villamos és optikai berendezéseket gyártó iparágak, a piaci igényekre válaszoló kutatási projekteket kell indítani, elő kell segíteni a fenntarthatóságot és az erőforrás-hatékonyságot az innováció és a tisztább technológiák alkalmazásának támogatásával.
Számos olyan javaslatot fogalmazott meg a bizottság, amely a kkv-k életét tenné könnyebbé. Ilyen például, hogy csökkenjen a vállalatokra nehezedő adminisztratív teher, induljon be a verseny a szélessávú, energetikai és közlekedési infrastruktúrákat használó szolgáltatók között és maradéktalanul hajtsák végre az egyes tagállamok a szolgáltatási irányelvben megfogalmazottakat (A szolgáltatási irányelv maradéktalan alkalmazása uniós szinten 140 milliárd eurós gazdasági haszonnal járhatna, amely a GDP 1,5 százalékos növekedési potenciálját jelentené). Szintén fontos „uniós követelmény”, hogy a kkv-k jussanak forrásokhoz, segítsék elő az egyes tagállamok a kisebb cégek külpiacra jutását, továbbá az államigazgatás csökkentse a fizetési határidőket.
– Az európai ipar jó formában van és készen áll a versenyre. A gazdaságélénkülés lelassulásának azonban arra kell ösztönöznie bennünket, hogy a versenyképesség és a növekedés még központibb szerepet kapjon a politikai programban. Szerkezeti reformokra van szükségünk ahhoz, hogy felszabadíthassuk a vállalkozóinkban, azaz a gazdaságélénkülés főszereplőiben, rejlő potenciált – hangsúlyozta Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke.
