Az elmúlt 2-3 év nem csak a lakosság, de a vállalatok számára is megmutatta, hogy a deviza és kamatláb kockázatok milyen hirtelen és nagymértékben tudnak többlet költségeket okozni. Az árfolyam ingadozásának következtében azoknak a cégeknek, amelyek nem, vagy csak részben fedezték devizakockázataikat, hatalmas veszteségeket kellett elszenvedniük. A korábbi évekhez képest, amikor a forint a maga évente mintegy maximum 10 százalékos mozgásával az egyik legstabilabb devizának minősült, ma ez egyáltalán nem mondható el. Míg 2005-ben például 241,50 és 256 között mozgott az euró-forint árfolyam – ez mintegy 6 százalékos eltérés –, addig 2009-ben 264,10 és 316 közti árfolyammozgást láthattunk, ami már majdnem 20 százalékos kilengés. És akkor még nem beszéltünk a forintnak az amerikai dollárral vagy a svájci frankkal szemben jegyzett árfolyamáról, melyek alakulása az euró-dollár, vagy euró-svájci frank árfolyampárok mozgásától is függ.

Az exportőrök és importőr cégek jövedelmezősége kiszámíthatatlan, és azok sem tudják tervezni kiadásaikat, akik euróban kötöttek irodabérleti szerződést, vagy devizahitelből fejlesztettek. A devizakitettség a kisebb cégek körében is a mindennapok egyik legégetőbb problémájává vált, amit kezelni kell. Ha természetes módon nem megy, árfolyamfedezeti ügyletekkel.

– Az általános piaci bizonytalanság miatt még a nagyvállalati kör sem látja középtávon a bevételeit vagy kiadásait, ezért éven túli devizafedezeti ügyleteket a legritkább esetben kötnek. Sok vállalat csak 3-6 hónapos lejáratokban gondolkozik, ami a hosszabb távú tervezés feltételeinek további nehézségeire utal – hangsúlyozta Kálmán Zoltán, az ING Bank igazgatója. A megnövekedett devizakockázatok minden olyan vállalkozást érintenek, amelyek export, vagy import tevékenységet folytatnak, bevételeik és kiadásaik devizaszerkezete eltérő. A devizában eladósodott és forint bevételekkel rendelkező vállalkozások a tranzakciós kockázaton felül átértékelési kockázatot is futnak. Ugyanis minden pénzügyi év végén devizában fennálló adósságukat a forintban vezetett számviteli rendszerük szerint év végi árfolyamon át kell értékelniük.

Egyre kevesebben fedezik a kockázatot

– Tapasztalataink szerint, amíg korábban 10 vállalat közül 6-7 is kötött az árfolyam kockázatai csökkentésére szolgáló deviza ügyletet – dacára az egyre hektikusabb árfolyam ingadozásoknak – az év második felében mindössze 1-2 él ezzel a lehetőséggel – tette hozzá az ING Bank szakértője. Ennek oka valószínűleg az, hogy a túl heves árfolyammozgások elriasztják a pénzügyi vezetőket az ilyen típusú döntések meghozatalától. A pénzügyi tervezés célja azonban éppen a bizonytalanságok kiszűrése lenne.

Az importtevékenységet folytató vállalkozások közül azok számára jelenthet a gyenge forint kockázatot, amelyek nem tudják árképzésükön keresztül vevőikre áthárítani az árfolyam változás hatását. A CitiBank szakértői szerint különösen ebben a körben védekeznek kevesen árfolyam fedezeti ügylettel. Ebből egyrészt arra következtethetünk, hogy a rugalmas árképzésük hatékony megoldásnak bizonyul, de az is lehet, hogy inkább lenyelik a veszteséget a piacon maradás érdekében, amíg a tartalékaik engedik ezt.

A kamatlábak is kiszámíthatatlanok

A másik jelentős kockázat a kamatlábváltozások kiszámíthatatlanságából fakad. Az árfolyamok ingadozásánál a kamatszintek változása ugyan jóval kisebb ütemű, de a mértékéből fakadó veszteség jelentős hatással tud lenni az adott cég eredményességére, vagy akár működőképességére is. Elég csak arra gondolni, hogy a forint hitel kamatlábak az elmúlt években több ízben jelentősen emelkedtek a Magyar Nemzeti Bank kamatláb emelései folytán és a jövőben sem kizárt, hogy tovább nőnek.

Ugyancsak az euró kamatlábakat elemezve az látszik, hogy a 2008 végén még 5 százalék feletti 3 havi Euribor kamatláb szint alig két év alatt 1 százalék alá csökkent, majd ismét 1,5 százalék környékére nőtt. A nemzetközi helyzet bizonytalansága pedig újabb kamatváltozást hozhat.

A változó kamatlábból származó kockázat csökkentésére illetve megszűntetésére kevés vállalat kötött fedezeti ügyletet az elmúlt években. Az euró hitellel rendelkező vállalkozások közül viszont ma már egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú lejáratú euro kamatlábak történelmileg alacsony szintje kiváló lehetőséget biztosít a változó kamatlábak fixálására.

– Jelen helyzetben a kockázatok minél teljesebb körű kivédéséhez a deviza és forint forgalom átfogó vizsgálatára van szükség minden vállalkozásnál, fel kell térképezni a cég teherbíró képességét is, valamint azon piacok sajátosságait, ahol a cég jelen van – magyarázta Kálmán Zoltán. A hitelek nagyságának, futamidejének és devizaszerkezetének felmérésével kockázatkezelési irányelv és politika meghatározása szükséges. A politika összeállításakor figyelembe kell venni a vállalat egyéb pénzügyi kockázatait is, és a kockázatkezelés legfőbb irányelveit, kereteit is meg kell határozni.

Pénzügyi evolúció

A bankok termékkínálatának fejlődésével párhuzamosan a kis és középvállalatok is egyre nyitottabbak lettek a szofisztikált treasury termékekre, állítják a CitiBank szakértői. Sokan még csak figyelik a napi árfolyam-ingadozást tájékozódási céllal, míg mások az árfolyammozgások és pénzmozgásaik függvényében tudatosan választják meg a devizatranzakcióik időpontját. Határidős deviza ügyleteket viszont alig néhány cég köt a kkv-k közül és a strukturált treasury ügyletek lehetőségét sem használják a gazdálkodása kiszámíthatóbbá tételére.