A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index 2010 második negyedévétől kezdődő csökkenő trendje bár az idei második negyedévben megtorpant, ez azonban csak átmenetinek bizonyult, hiszen a harmadik negyedévben ismét komoly, 14 pontos esést követően -26 pontot ért el, így megduplázta az előző negyedév eredményét a negatív tartományban. Az elmúlt hetek, hónapok intézkedései és az ennek nyomán kialakult bizonytalan gazdasági környezet negatívan hatott a vállalkozások jövőbeli várakozásaira, mivel a bizalmi indexet meghatározó 10 részindex közül éppen azok csökkentek legnagyobb mértékben, amelyek leginkább érzékenyek a gazdaságpolitika változásaira. Emellett a nemzetközi kilátások romlása is negatívan hat a vállalkozások hangulatára, és a forint árfolyam várakozások további csökkenést valószínűsítenek.
Még a gazdasági válság időszakában sem volt ilyen alacsony a hazai kkv szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma - derül ki a Policy Agenda - Ipsos kis- és középvállalkozói konjunktúra indexéből. A két cég közös felmérése szerint a korábbi negyedévekhez képest főképpen a magyar gazdaságba vetett bizalom, illetve a saját cégének jövőbeli perspektívái estek a legnagyobbat. Míg három hónappal ezelőtt még a cégvezetők 30 százaléka gondolta csupán, hogy romlani fog a magyar gazdaság helyzete a következő félévben, addig ez az arány felment 64 százalékra. Az optimisták száma is kisebb lett, mivel a javulást várók aránya negyedéve még 32 százalék volt, most már csak 11 százalék. Ugyanígy romlott a helyzet a saját cégének jövőjét illetően is, mivel a korábbi 27 százalékhoz képest már 53 százalék várja, hogy romlik vállalkozásának általános gazdálkodási helyzete, csupán 18 százalék számít javulásra (negyedéve ez még 35 százalék volt).
A K&H legutóbbi megkérdezése alkalmával a vállalkozások gazdasági helyzetét befolyásoló tényezők közül két indexelem csökkent legnagyobb mértékben: a közterhek és a vállalati hitelkamatok. „Jelenleg a vállalkozások legnagyobb arányban a közterhek növekedését valószínűsítik: mintegy 53 százalékuk vélekedik úgy, hogy a következő egy évben nőni fognak a közterhek, miközben 29 százalék számít stagnálásra, és csupán 8 százalékuk véli úgy, hogy csökkenni fognak ez irányú terheik. Legnagyobb arányban a kereskedelemben (58%), valamint a középvállalati szektorban (66%) számítanak növekvő közterhekre. Az eredmény azért is fontos, mert a vevői kapcsolatok és a pénzügyi várakozások mellett a közterhek alakulása befolyásolja legnagyobb mértékben a vállalkozások gazdasági helyzetét" - magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Nehezebb hitel, könnyebb pályázat
A közterhekre vonatkozó várakozások mellett a vállalati hitelkamatok alakulásával kapcsolatos vélemények romlottak leginkább, jelenleg az erre vonatkozó részindex értéke a legalacsonyabb: -59 pont, ami 20 pontos csökkenés az előző negyedévhez képest. „E mögött az áll, hogy a kkv-k 42 százaléka véli úgy, hogy a következő egy évben növekedni fognak a vállalati hitelkamatok - feltehetően a jegybanki alapkamat esetleges növelése miatt. Közel minden harmadik vállalkozás a jelenlegi hitelkamat-szint fennmaradását valószínűsíti, és csupán 8 százalékuk számít a jelenlegi piaci kamatszint csökkenésére" - részletezte az eredményeket a szakember.
A fent említett tényezők mellett a vevői és szállítói kapcsolatok, a gazdaságpolitika megítélése és a versenyhelyzet alakulására vonatkozó várakozások is romlottak kisebb mértékben. 2011 harmadik negyedévében csupán két részindex növekedett minimálisan: a banki szolgáltatások és az európai uniós pályázati lehetőségekhez hozzájutás megítélése.
Recesszióba fordul a magyar gazdaság, mert bár az export képes növekedésre, de a beruházás nem emelkedik, a fogyasztás pedig csökken 2012-ben - erről Akar László, a GKI alelnöke beszélt szerdán Salgótarjánban. A magyar gazdaság kivitele képes növekedni, sőt jövőre valószínűleg a növekedés mértéke még emelkedik is a Mercedes beruházás belépése miatt, az idei 7 után jövőre 8 százalékos a GKI előrejelzése. Az alelnök úgy fogalmazott, hogy az export tulajdonképpen az egyetlen dinamizáló erő a magyar gazdaság számára idén is meg jövőre is. A fogyasztás várható megítélésében különböznek az elemzői vélemények, a GKI 3 százalékos fogyasztáscsökkenést prognosztizál a jövő évre, a kevésbé pesszimisták 1-1,5 százalékot mondanak.
Az idei 1,5 százalékos GDP növekedés után a korábban várt 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 százalékos bővülést vár a Kopint-Tárki jövőre - hangzott el az intézet budapesti tájékoztatóján. A legvalószínűbb GDP növekedési ütem jövőre 0-1 százalék közé esik, de ennél rosszabb forgatókönyvet sem lehet kizárni - jelezte Palócz Éva vezérigazgató. Az infláció a korábban várt 3,6 százalék helyett 4,6 százalékra gyorsul 2012-ben, az idei 4,0 százalékos fogyasztói áremelkedés után. A kutatóintézet átlagosan 285 forintos euro árfolyamot prognosztizál jövőre a júniusban várt 270 forint után. A magánfogyasztás egy százalékkal visszaesik, a beruházások stagnálnak jövőre, a GDP csekély növekedését az export (6 százalékos) és az import (5 százalékos) ütemkülönbsége, a nettó export okozza.
