A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) fiataljai – a magukat nextGen-nek nevezők – nem cégalapítók, de nagyon is közelről láthatták, hogy szüleik miként építették fel családi vállalataikat, és kivétel nélkül mindannyian szereztek már tapasztalatokat a családi cégek működtetésében. Volt, aki a legegyszerűbb fizikai munkával kezdte, míg más tudatosan a legkülönbözőbb munkaterületeken töltött el hónapokat. A lényeg minden esetben az volt, hogy megértsék a cég működését – mondta egyöntetűen a nextGen-négyes – és természetesen az, hogy megtanulják becsülni a munkát. (Míg a magyar családi vállalatok és vállalkozások súlya a hazai össztermék 40-60 százaléka, fejlettségük, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, annak ellenére, hogy tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multinacionális nagyvállalatoknak.)
Ezután jöhetett csak az igazi feladat: felépíteni valamit önállóan, teljes felelősséggel, akárcsak egy cégalapító. Béres Melinda a családi borgazdaságot vezeti, Kürti Tamás alelnökként a modern szervezetfejlesztést honosította meg a család vállalatánál, míg Bárány László és Boross Dávid egy-egy önálló üzletágat épített fel és vezet sikerrel. Szintén közös tapasztalat, hogy a sikeres családi vállalatoknak minden generációja vállalkozik, nemcsak a mindenkori irányítói, igazolva azt, hogy mind a szakmának, mind a vállalkozói létnek komoly hagyománya, megőrzésre és gyarapításra érdemes öröksége van. (A Zwack család fiataljai beszélnek saját történetükről itt.)
Amiről a legtöbben nem beszélnek: konfliktusok
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége által szervezett konferencia résztvevői nyíltan válaszoltak a fiatal közönség által felvetett provokatív kérdésekre is, amelyek a családtagok közötti munkahelyi súrlódásokra és azok megoldásában, megelőzésében példát mutató tapasztalatokra irányultak. Tisztelet az idősebbek iránt, a családi és vállalati ügyek konzekvens elhatárolása egymástól, illetve maximális bizalom egymásban – ezeket jelölték meg alapvető szempontokként a kerekasztal résztvevői. Ha a család mindezt szem előtt tartja, a vállalkozás működtetésének minden ügyes-bajos kérdése, konfliktushelyzete megoldható – talán egyetlen sarkalatos problémát kivéve.
Sajnos, a generációváltás során, amely gyakran az érintett vállalkozások életének legsúlyosabb kríziséhez vezet, a családi vállalatok kétharmada elvérzik. Ilyenkor a céget végül nem a családtagok veszik át; sőt, rosszabb helyzetben az egész vállalat bezárásra kényszerül. A családi vállalkozások eladásával a működés alapját adó hagyományok, értékek eltűnnek, sok esetben a szakértői gárda egy részével együtt. Megszűnésük pedig, a nagyobb vállalatok esetében sok száz család megélhetését veszélyezteti – mutattak rá a családtagok felelősségére, ezzel együtt saját felelősségükre az FBN-H tagjai. Egészen biztos, hogy egy családtag többet hibázhat, többet engedhet meg magának „felettes szüleivel” szemben, mint a legtöbb beosztott, de ezzel soha sem szabad visszaélnie. A fiataloknak újra meg újra bizonyítaniuk kell rátermettségüket, előre felkészülve arra, hogy lassan, de biztosan át kell szivárogtatniuk a bölcsességet és tapasztalatot, hiszen egyszer majd ők lesznek szüleik helyében. Ők lesznek az átadók, és ők teremtik meg a lehetőségeket az őket követő generáció számára.
– Hogyan lehet a top100-ba jutni? – kérdezte valaki a hallgatóságból. A nextGen társaság szerint az ambíció fontos dolog, de csak ezért nem szabad vállalkozni. Az igazi vállalkozó nem a helyezésekért, hanem azért dolgozik, mert hisz az általa kitalált, felépített üzleti modell sikerében. „Ez olyan erőt és örömöt ad, amihez képest a top100-ba kerülés önmagában semmi”.
